DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A világtörténelem már sokszor megtapasztalta, hogy ha valakinek az érdekét bután képviselik, az bizony pórul jár.
Remélem, hogy ez a mostani parlamenti vita nem a buta érdekképviseletek, hanem a józan hangok sikerét fogja hozni. Mert aki szelet vet, az vihart arat; hiszen itt elhangzott, hogy valós szövetkezetek meg nem valós szövetkezetek. Szeretném képviselõtársaim figyelmét felhívni arra, hogy a cégbíróságon bejegyzett valamennyi szövetkezet a Magyar Országgyûlés által elfogadott 1992. évi I. törvény hatálya alá tartozik.
Hogyha megkérdõjelezzük bejegyzett cégek jogszerû mûködését egy Országgyûlésben, akkor bizony hatalmas tragédia van. Ha úgy gondolja valaki, hogy valamely konkrét szervezet nem felel meg a törvényes elõírásoknak, megvan ennek a maga rendje-módja, és el lehet járni a bíróságon. De azt egy jogállamban megengedni, hogy egy jogszerûen mûködõ szervezet jogszerû mûködését egy Országgyûlés megkérdõjelezze, azt hiszem, egészen egyszerûen kiszámíthatatlan célhoz vezet.
Ki szelet vet, vihart arat, mondtam. Az egyik oldal pocskondiázza, zöldbárózza, ócsárolja azokat az agrárértelmiségi embereket, akik egyébként nagyon sok mindent tettek azért, hogy a falvak ne szenvedjenek többet annál, mint amit a politika kirótt rájuk. De sajnos, ilyen elõfordul a másik oldalon is. Géczi képviselõtársam a két perc után tette hozzá, nem szabad abba a hibába esni, hogy az integráció, a szaktanácsadás... - a magára maradott ember megsegítését szolgáló falugazdász-hálózatot és gazdajegyzõ-hálózatot itt bárki is bántsa.
Ha Gyimóthy képviselõtársamat zavarja, hogy most egymaga van, azért ne a jelen lévõ több kormánypárti képviselõt, hanem legfeljebb saját frakciótársait kárhoztassa. Hiszen nekik is ugyanúgy módjuk van ebben a vitában országgyûlési képviselõként részt venni, és akkor talán nem érezné ennyire egyedül magát. (Gyimóthy Géza: Megszoktam, Sanyikám!)
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból. )