DR. SOLYMOSI JÓZSEF (független): (A táblán a képviselõ neve alatt SZDSZ felirat jelenik meg. - Derültség. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: De azért meghallgatunk. Nem baj, mondjad!) Úgy látszik, a tábla nem akar megváltozni... (A felirat helyesbítése után:) Így már jó.
Azt hiszem, Tímár képviselõ úr egy kicsit félreértette az általam elmondottakat. Ma már volt szó róla, lehet, hogy elkerülte a figyelmét képviselõ úrnak: nem arról van szó, hogy a szövetkezetek nem tudnának vagy nem biztatnák a tagjaikat arra, hogy vásároljanak földet. Hiszen ma is van minden szövetkezeti tagnak, ha nem több, akkor legalább egy hektár. S ma is vásárolnak, amikor van lehetõség és tudnak vásárolni. Azok vásárolnak, akiknek pénzük van.
De mint ahogy az elõbb elmondtuk már, a szövetkezetben ma is elsõsorban és nagyobbrészt azok a személyek vannak, akik nehezebb körülmények között élnek. Mert akik 40-50-100-200 hektár földterületet tudtak szerezni, azok általában magántermelõk, majd megtalálják a boldogulásukat máshol.
Itt most arról van szó, azért kellene azt a minimum 300 hektárt vagy valamennyi területet - már aki tud szerezni - szövetkezeteknek lehetõvé tenni, hogy azoknak a kisegzisztenciáknak, azoknak az embereknek, akiknek nincs lehetõségük arra, hogy 10-20-30 hektár földet vásároljanak, legalább az életterüket, az életlehetõségüket biztosítsák, biztosítsuk. Hiszen azért maradtak abban a szövetkezetben, mert máshol nemigen tudják az életüket, a jövõjüket látni. Tehát igazából ez egy biztonsági lehetõség lenne, csak mindenki félremagyarázza ezt a kérdést. (Taps az ellenzék padsoraiban.)