VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Szocialista Párt nevében elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az MSZP és országgyûlési frakciója elkötelezett híve az országos népszavazás megtartásának, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány által kezdeményezett idõpontban, november 16- án a népszavazás megtörténhessen, eredményes legyen, és Magyarország számára megnyíljanak azok a lehetõségeket, amelyeket a külügyminiszter úr expozéjában felvázolt.
Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a Szocialista Párt választási programjában, valamint a kormányprogramban a NATO-hoz történõ csatlakozás népszavazással történõ megerõsítése szerepel. A NATO-hoz való csatlakozás ügyét népszavazásra bocsátani nem alkotmányos elõírás. A NATO nem nemzetek feletti szervezet, mint az Európai Unió, döntéseit nem többségi elv alapján, hanem konszenzussal hozza, ezért a csatlakozás nem érinti az ország szuverenitását. A NATO- csatlakozás során tehát nem történik szuverenitásátruházás, ezért elméleti szempontból nem kötelezõ népszavazást tartani a kérdésrõl.
A katonai szövetségekhez való tartozás kérdését nem referendumon szokták a világban eldönteni. Az Észak-atlanti Szerzõdés esetében sem volt még példa arra, hogy belépésrõl döntõ népszavazás legyen. A NATO- tagságról eddig csupán egyetlen tagállamban, az 1982-ben csatlakozott Spanyolországban rendeztek népszavazást, de ott sem a belépésrõl, hanem jóval a csatlakozást követõen, 1986-ban a bentmaradásról szavaztak.
Vállaltuk a nem kevés költséggel és kockázattal járó lépést annak ellenére, hogy Magyarországon az alkotmányból levezethetõ általános elv az Országgyûlés által történõ hatalomgyakorlás. A közvetlen demokrácia intézményrendszereit ugyanis a legtöbb demokratikus országban rendkívül elõvigyázatosan és megfelelõ korlátozással alkalmazzák. A népszavazás, a népi kezdeményezés korlátozza a parlament jogait, hatáskörét, ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy helyettesítse a képviseleti szervek olyan döntéseit, amelyek összetettek, sokoldalú megfontolást igényelnek, és így nem redukálhatók egyszerûen a referendum esetén szokásos igen vagy nem alternatívákra.
Az Országgyûlés 1995-ben a NATO-népszavazást elutasító 120/1995. (XII. 22.) határozatában megállapította: "a véleménynyilvánító népszavazás kiírása nem idõszerû, mert ebben a kérdésben a Magyar Köztársaság jelenleg nincs döntési helyzetben". Továbbá: "az Országgyûlés ugyanakkor kötelezettségének tekinti, hogy a döntéshez szükséges pontos feltételek megismerését követõen a Magyar Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást rendeljen el".
Most, 1997-ben került a Magyar Köztársaság abba a helyzetbe, hogy a NATO-csatlakozás pontos feltételeit, elõre látható kihatásait megismerheti. Tekintettel a kérdés súlyára, a katonai szövetséggel kapcsolatos tapasztalatokra és a jelenlegi belpolitikai helyzetre, helyes, ha e kérdésben a választópolgárok közvetlenül nyilvánítják ki akaratukat.
Tisztelt Országgyûlés! A XXI. század küszöbén megkezdtük az utazást egy új, biztonságosabb és szabadabb Európa felé - jelentette ki Madridban Bill Clinton. A madridi csúcstalálkozó történelmi döntéseként Magyarország az elsõ körben meghívást kapott a NATO-ba. Mint emlékezetes, 1990 óta a mindenkori magyar kormányok - ide értve a Németh-, az Antall- és a Boross-kormányt is - erre vártak. Éppen Horn Gyula volt az, aki még Varsói Szerzõdés egyik tagországának külügyminisztereként lepte meg a világot a majdani NATO-tagság gondolatával. Most tehát adott a lehetõség a csatlakozásra, amelyet nem szabad elszalasztani.
Úgy tûnik azonban, hogy a pártok között kezdetben meglevõ konszenzus ellenére veszélyben van a NATO-menetrend. A magyar csatlakozási akaratot megerõsítõ külügyminiszteri szándéklevélnek november vége felé meg kell érkeznie Brüsszelbe ahhoz, hogy - a NATO belsõ eljárásait is tekintetbe véve - a december közepére tervezett külügyminiszteri értekezleten aláírhassák a csatlakozási jegyzõkönyvet. A külügyminiszteri szándéklevél megírásához viszont már szükség van a népszavazás eredményeinek ismeretére.
Tisztelt Országgyûlés! A magyar választópolgárok elõtt ismeretes az is, hogy a Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére 1997. július 10- én tartott hétpárti találkozón a parlamenti pártok vezetõi között teljes körû egyetértés volt a NATO-tagság támogatása és a népszavazás ügyében.
(10.00)
Ezen alapult az az Országgyûlésben ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott politikai nyilatkozat, mely történelmi jelentõségû eseményként üdvözli Magyarország NATO-meghívását, tudomásul veszi és támogatja a kormány népszavazási kezdeményezését.
Az egyik parlamenti párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, megbontotta ezt a konszenzust augusztus közepén, és - nem tudni mi okból, arra gondolni sem merek, hogy önös pártpolitikai érdeknek rendelve alá a nemzet érdekét - felrúgta a konszenzust. Az ellenzéki pártok képviselõi 1997. szeptember 9-én, egy nappal a brüsszeli NATO- csatlakozási tárgyalások megkezdése elõtt - ezt nem tartom véletlennek - megakadályozták a népszavazás elrendelését célzó országgyûlési határozat kivételes eljárásban történõ tárgyalását. Vajon miért?
Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a szavazás idõpontja sorsdöntõ, és a parlament által eldöntött tárgyalási ütem alapján biztosítható, hogy október 7-én az országgyûlési határozati javaslat zárószavazása megtörténjék. Ha önök ellenzéki frakcióként elkötelezett hívei a NATO-csatlakozásnak, akkor mostantól a nézetkülönbségeket félretéve önök is megtesznek mindent a referendum sikere érdekében. A népszavazás nagy kockázatot jelent. Siker esetén a döntés megfellebbezhetetlen, ám egy érvénytelen népszavazás a politika egésze számára kínos kudarc, nem beszélve Magyarország történelmi esélyének elszalasztásáról.
Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! A magyar nép és a termõföld kapcsolata évszázadok óta igen szoros. Tekintettel a társadalom, valamint a gazdaság strukturális változására, szükségessé vált a termõföld tulajdoni szerkezetének újragondolása. Meggyõzõdésem, hogy a beterjesztett földtörvény módosítása olyan biztosítékokat tartalmaz, amely kizárja a külföldiek földszerzését. (Dr. Balsai István: Olvasd már el! - Derültség.)
A népszavazás kérdéseinek megfogalmazásakor két igényt kellett kielégíteni: egyrészt, hogy a termõföld ne kerülhessen külföldi állampolgárok vagy jogi személyek tulajdonába másrészt, hogy a földtörvény módosítása ne legyen akadálya az Európai Unióhoz való csatlakozásnak.
A kormány és a kormányzó pártok többször kinyilvánították, hogy a földtörvény módosításával nem akarják eladni a földet külföldieknek. Hasztalan tettük mindezt. Az ellenzéki pártok ezzel az igazságtalan, hazug állítással gyûjtik az aláírásokat. (Gyimóthy Géza: Na! Ne minõsítsd!) Önök, akik között ott vannak az elõzõ kormány képviselõi, kormányzati tisztviselõi. Az aláírást kezdeményezõk között tehát ott vannak azok, akik 1990 után a magyar mezõgazdaságban a kárpótlási törvénnyel zûrzavaros, áldatlan állapotot idéztek elõ. (Gyimóthy Géza: Amit a kommunisták elraboltak.) Ezzel súlyos károkat okoztak az agráriumból élõ millióknak, így - lehet mondani - az egész nemzetnek. (Gyimóthy Géza: Ha nem lett volna kommunizmus, nem lett volna kárpótlás!)
Az is tény, kedves ellenzéki képviselõtársaim, hogy a kárpótlási folyamat keretében 1991-tõl mintegy 50 ezer hektárt juttattak (Dr. Balsai István: Magyaroknak.) külföldi állampolgárok kezébe.
Tisztelt Képviselõtársaim! Köztudott az is, hogy a szocialista- szabaddemokrata kormányzat az elmúlt három esztendõben semmiféle intézkedést nem tett, amely legalizálta volna a külföldiek földszerzését. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Most tettek.)
Mi a földtörvény módosításának oka? (Közbekiabálások.) Az, hogy jelenleg a földszerzésbõl a mezõgazdasági vállalatok, a szövetkezetek ki vannak zárva. Ez diszkrimináció velük szemben. Ezek a vállalatok és szövetkezetek háromszor annyi dolgozót foglalkoztatnak, mint a magángazdák. Mi tehát a magyar agrártársadalom többségét képviselõknek szeretnénk a többiekkel azonos jogokat teremteni, hogy õk ugyanúgy vásárolhassanak földet, mint a természetes személyek. A törvénymódosítással meg szeretnénk szüntetni egy monopóliumot, azt, hogy csak magángazdaság, magánszemély vásárolhasson földet. Hangsúlyozom, hogy a kormány és a szocialista frakció az agrártársadalom többségének érdekeit védi, és nem a külföldiekét. (Közbeszólás: Csak õk ezt nem tudják. Dr. Balsai István: Olvasd már el azt a törvényt!)
Az ellenzéki pártok az aláírás-kezdeményezést arra is felhasználták, hogy a földkérdésben összekeverjék a választópolgárok gondolatait. (Derültség az ellenzék részérõl.) A külföldiek tulajdonszerzése elleni tiltakozást hangoztatják (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: A plafonra vigyázzunk! Orvost!), de a szövetkezetekkel szemben a középbirtokot védik. Ezt bizonyítja a Gazdaszövetség vezetõjének nyilatkozata is. Idézem: "Nekünk, magángazdáknak érdekünk az, hogy kikapcsoljuk a piacból a versenytársakat." Errõl van szó, ez tiszta beszéd. (Taps az MSZP soraiból.)
Az ellenzéki pártok érvelése szerint tragédia, ha hazai szövetkezet vagy más agrártevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet termõföldtulajdont szerez. Ugyanis a földet alacsony áron a hazai kistermelõktõl veszik meg a téeszek, és mögöttük a tõkével meghúzódó külföldi természetes vagy jogi személy áll. Ezért kell a népszavazáson nemet mondatni a néppel a külföldiek és a szövetkezetek földvásárlási törekvéseire mindaddig, míg a hazai földárak a magasabb nyugati értéket meg nem közelítik. Így lenne - állítják önök - sikerrel védhetõ a kis-magántulajdonosok létérdeke.
Ez a kérdésfeltevés velejéig hamis. Nem ad választ arra, hogy miért alacsony a hazai földár. Elsõsorban azért alacsony, mert mûködésképtelen a magyar mezõgazdaság birtokszerkezete. A szövetkezet nem vásárolhat földet, és nem kaphat tõkehitelt (Gyimóthy Géza közbeszólása.) a magántulajdonos kisbirtokosok zöme pedig nem képes az árutermelésre, és szintén nehezen jut hitelhez.
A felaprózott birtokszerkezetet elsõsorban a kárpótlás teremtette. A kárpótlás negatív következményei tovább nem magyarázhatók és nem védhetõk. A kárpótoltak többsége - nem lévén mezõgazdasági foglalkozású - nem akar és nem is tud a kisbirtokával mit kezdeni. Valódi kérdés egyedül az lehet: hogyan kerülhetnek tõkeerõs tulajdonosok kezébe a termõföldek? A kérdés folytatása pedig úgy szól, hogy a szövetkezetek és a nagyobb földmagántulajdonosok a földek megszerzéséhez és a mûködõtõke bevonásához kaphatnak-e egyenlõ jogi esélyt. Az ellenzék népszavazási variánsa szerint a szövetkezetek ilyen esélyt ne kapjanak, inkább vegetáljon tovább a mezõgazdaság, inkább ne jöjjön ide évekig a szükséges külsõ tõke. (Közbeszólások.) Az ellenzéki politika egy szûk körû hazai agrárvállalkozó réteg érdekeit képviseli. Ezek a magántulajdonosok akarják saját kézben koncentrálni a földbirtokok nagy részét. Céljukat kizárólag egy népszavazással védhetik meg, ezért szeretnék megnyerni a népszavazást.
A kormány népszavazási változata jobban figyelembe veszi a szövetkezetek érdekeit, amikor a földszerzést két kérdésre bontja. A második népszavazási kérdés nem tesz különbséget a tulajdonszerzésben a belföldi szövetkezetek, gazdálkodó szervezetek és hazai magántulajdonosok között. Ez a javaslat kétségtelenül elõsegíti a szövetkezetek bekapcsolódását a polgári társadalomba, a szabad árutermelõ gazdálkodásba.
A kormány harmadik kérdése a külföldiek földszerzését csak az ország európai uniós csatlakozásáról rendezendõ népszavazás döntéséhez köti. Nehezen lenne védhetõ a földszerzés teljes korlátozása, ha egyszer az Európai Unió tagja lesz ez az ország. Az ellenzék megszorító szándékai lassíthatják integrálódásunk ütemét. Magyarországnak az uniós tagság legalább évi 2,5 milliárd ECU fejlesztési segélyt jelentene. Ezt kétségtelenül veszélyezteti a népszavazás korlátozásokat jóváhagyó kimenetele. (Derültség az ellenzék soraiban.)
(10.10)
De ahogy mondani szokták... (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Orvost!), egy szabad országban szabadon teheti tönkre európai integrálódásának most megnyílt történelmi esélyét.
Az MSZP-frakció javasolta a miniszterelnöknek és a kormánynak, hogy a földkérdésben is kezdeményezze a népszavazás kiírását. Az adott kül- és belpolitikai helyzetben ugyanis a legtisztább eljárás az, hogy a NATO-hoz való csatlakozást és a földtörvény módosításával kapcsolatos kérdéseket egy népszavazáson lehessen eldönteni. Az adott helyzetben ez felel meg a közvetlen demokrácia eszményének.
Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy az ügydöntõ népszavazás a parlament és a kormány számára nem jelent minõségi különbséget, mert ha egy véleménynyilvánító szavazás netán negatív lenne, az a kormány számára ugyanolyan erkölcsi kötelezettségekkel járna, mint egy ügydöntõ. Így azonban világosabb az álláspontunk, mert nekünk nincs takargatnivalónk. (Szórványos nevetés az ellenzéki padsorokból.)
Tisztelt Választópolgárok! Önökhöz fordulok, hiszen önök fognak dönteni november 16-án. A szocialisták azt kérik, hogy jöjjenek el szavazni e napon, és szavazzanak... (Gyimóthy Géza: Az ellenzék is!) gyermekeink, unokáink biztonságosabb és jobb életére! Mondjanak igent, igent, igent a kérdésekre!
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)