DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz): Tisztelt Alelnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselõtársaim! A Ház asztalán fekszik a H/4742. számot viselõ, országos népszavazás elrendelésérõl szóló országgyûlési határozat. Ez azt tartalmazza, hogy Magyarországon lehetõség nyílik arra, hogy mind hazánk NATO-csatlakozásáról, mind pedig a külföldiek földtulajdonszerzésérõl Magyarországon népszavazással dönthessünk.
Örvendünk annak, hogy a magyar kormány végül is úgy döntött, hogy mind a két ügyben lehetségessé válik az ügydöntõ népszavazás. Örülünk annak, hogy NATO-ügyben a kormány - a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatait megfontolva - véleménynyilvánító szavazás helyett ügydöntõt rendelt el.
Sajnálatos azonban, hogy meg kell állapítanunk, hogy mielõtt a kormány a javaslatunkat magáévá tette volna, elõtte bennünket nemzeti érdeket veszélyeztetõ, felelõtlen, NATO- és integrációellenes magatartással vádolt azért, amit egy nappal késõbb már saját álláspontjaként fogadott el. Ez számunkra azt mutatja, hogy a kormány rossz lelki és idegi állapotban van. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Taps az ellenzéki oldalon.)
Úgy tûnik a számunkra, hogy ami nem egyezik az önök véleményével - horribile dictu: nem önök találták ki vagy nem önök kezdeményezték -, arra hatalmi arroganciával válaszolnak. Csak önöknek lehet igazuk, viselkedésük ezt a régi idõt idézi fel a számunkra. (Zaj.)
Meg kell mondanom, hogy az önök hatalmi arroganciát mutató magatartása nehezíti az értelmes párbeszédet, következésképpen nem járul hozzá ahhoz, hogy a vitás kérdésekben a polgárok tisztán láthassanak. Tehát önök ezzel a hatalmi arroganciával a magyar polgárok érdekei ellen vétenek. (Dr. Géczi József Alajos: Az idegesség nem kommunista találmány! - Derültség és szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Magyarország NATO-tagságát a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja. Örülünk, hogy a kormány is ezt teszi. Hajlandóak vagyunk együttmûködni a mai kormányzó pártok mindegyikével, annak érdekében, hogy meggyõzzük a magyar polgárokat: hazánknak érdeke, hogy csatlakozzunk a NATO-hoz. Ennek érdekében vállaljuk, hogy azokkal értünk egyet, akik korábban Magyarország orosz megszállását védelmezték és támogatták, és maguk személyesen is részt vettek a NATO elleni hisztéria gerjesztésében. (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból: Úgy van!)
Mégis úgy gondoljuk, hogy az ország békéjénél és biztonságánál semmi sem elõbbre való. Magyarország mielõbbi teljes jogú NATO-tagsága hazánk biztonságpolitikai érdeke. Ezt a békét ma csak a NATO képes számunkra garantálni. A NATO biztonsági védernyõje nélkül az ország kiszolgáltatott marad bármiféle ellene irányuló agresszióval szemben. Hazánk semlegessége, amelyet a NATO-tagságot ellenzõk idõnként fölvetnek, ma nem jelenthetne mást, mint kiszolgáltatott helyzetünk fenntartását.
A semlegesség önmagában ugyanis csak annak az óhajnak a kinyilvánítása, hogy szeretnénk kimaradni minden esetleges fegyveres konfliktusból. Ez a kívánság lehet rokonszenves, de nem jelent biztonságot. A semlegesség csak abban az esetben nyújt védettséget katonai konfliktusokkal szemben, ha ezt a státuszt katonai nagyhatalmak garantálják. Ennek a törekvésnek ma semmifajta nemzetközi realitása sincs. Következésképpen a semlegesség követelése a pacifisták és anarchisták részérõl végtelen naivitás, a kommunisták részérõl pedig végtelen cinizmus.
A NATO-tagság melletti kampányban ez idáig a kormányzó pártok és a parlamenti ellenzéki pártok sikeresen cáfolták a NATO-tagsággal szembeni ellenérveket. Mégis megértéssel kell viseltetnünk azokkal a polgártársainkkal szemben, akik idegenkednek, érzelmileg szemben állnak Magyarország jövendõbeli NATO-tagságával szemben. Meg kell õket értenünk, és inkább a meggyõzés eszközeihez kell nyúlnunk, nem pedig az Európa-ellenesnek, euro-atlanti integráció ellenesnek való bélyegzés fegyveréhez.
Nem kioktatni kellene õket, hanem meggyõzni, hiszen világos, hogy a XX. század során Magyarország, a magyar polgárok azt tanulták meg, hogy a nagy változások, nagy nemzetközi átrendezõdések esetén mi általában mindig rosszul jártunk, hol országvesztés, hol pedig szocializmus jutott osztályrészül. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a XX. századot a magyarság nemzetközi értelemben elvesztette. A XXI. századot azonban megnyerhetjük, és a NATO-hoz való csatlakozás ebben az összefüggésben már nem a XX. századhoz tartozik, hanem inkább a XXI. század nyitánya.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gyakran szoktak a közírók arról elmélkedni, hogy egy-egy történelmi korszakban vereséget szenvedett elõdeink áldozatai, bár az adott korban törekvéseik nem valósultak meg, sõt, akár maguk is személyesen elbukhattak, áldozatvállalásuk mégsem volt hiábavaló.
Talán nem véletlen, hogy a NATO úgy döntött, hogy három olyan országot hív meg tagjai sorába - Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot -, amely országok a kommunista idõszakban bátor - bár különbözõ mértékû, de egyként bátor - ellenállást tanúsítottak. Ez vonatkozik az 1956-os polgári forradalmunkra és szabadságharcunkra, a '68-as csehszlovákiai megmozdulásra és a '81-es lengyelországi Szolidaritás megalakítására.
Nyilvánvaló, hogy azok a magyarok, akik 1956-ban életüket adták Magyarországért, nem hiába áldozták fel életüket. Nagy Imre, a kivégzett és lemészárolt pesti srácok sikere, történelmi tanúságtétele és helytállása mind ott van ma abban a lehetõségben, hogy Magyarország a NATO tagjává válhat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után engedjék meg, hogy néhány gondolatot szenteljek a népszavazás másik kérdésének, a külföldiek földtulajdon-szerzésének. Hasonlóan a NATO ügyéhez, a kormány ebben a kérdésben is dinamikus álláspontot foglalt el.
Amikor a Fidesz fölvetette, hogy legyen Magyarországon népszavazás a külföldiek földtulajdonszerzésérõl, akkor a kormány elõször felelõtlenséggel, Európai Unió-ellenességgel (Bauer Tamás: Igaza is van!), és a szlovákiaihoz hasonló, esetleges zûrzavarkeltéssel vádolta meg az ellenzéki pártokat, közöttük bennünket is.
Azt állították, hogy egy kérdésnél több kérdés - hiszen a Fidesz kettõt javasolt - már magával hozhatja azt a helyzetet, ami Szlovákiában alakult ki, amikor több okból következõen, de leginkább a zûrzavarnak köszönhetõen, a polgárok végül is nem tudtak eredményes népszavazási végeredményre jutni. Ezek után a vádak után kellett azt megélnünk, hogy a Fidesz javaslatával és az ellenzék javaslatával szemben immáron nem egy, hanem a földrõl még két kérdést kívánnak a NATO kérdéséhez csatolni.
Azt javasoljuk önöknek, hogy a korábban velünk szemben megfogalmazott kritikáikat, bírálataikat most fordítsák szembe egy pillanatra saját magukkal, és akkor megtalálják a választ arra a kérdésre, hogy ki akar ebben az országban zûrzavart kelteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt kell mondanom, hogy a kormány- elõterjesztés 2. és 3. pontja lényegében okafogyottá vált. A magyar választópolgárok közül ez idáig, három hét alatt 277 081 polgártársunk aláírását adta, és aláírásával népszavazást kezdeményezett.
(10.20)
Soha a magyar demokráciában nem volt példa arra, hogy bármely kérdésben ilyen rövid idõ alatt ennyi polgár mozdult volna meg.
Az ellenzék kérdése eltér az önök kérdésétõl. Ezért az a vita, ami ma itt zajlik, nem csupán egy kormányzati elõterjesztésrõl, hanem magáról a polgári demokráciáról is szól. Az a gyanúnk, hogy az önök elõterjesztése nem szolgál más célt, mint hogy elvonja a jogot a polgároktól, szembeforduljon a polgárok akaratával, és az idõhúzás eszközéhez nyúlva megtagadja a polgárok törvényben biztosított lehetõségét népszavazás kezdeményezésére. Meggyõzõdésünk, ez nem más, mint kísérlet arra, hogy önök kirekesszék a polgárokat a polgári demokráciából. Az is meggyõzõdésünk, hogy az önök törekvése szembenáll a mai alkotmányos renddel.
Kezemben van az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata, amelyet hasonló ügyben hozott. Szeretném az önök figyelmébe ajánlani ebbõl a következõ gondolatokat. Úgy foglalt állást az Alkotmánybíróság, hogy "a kezdeményezõk akaratától eltérõ kérdésben nem lehet népszavazást tartani". Úgy foglalt állást az Alkotmánybíróság, hogy "abban a kérdésben köteles kiírni a népszavazást - ez esetben egy helyi önkormányzatról volt szó -, amelyre a kezdeményezõ választópolgárok akarata irányul; a népszavazás elrendelését csak akkor tagadhatja meg, ha a kezdeményezéssel érintett ügyben nincs helye népszavazásnak". Az alkotmánybírósági álláspont világossá teszi, hogy az ellenzék által kezdeményezett aláírásgyûjtésben az ellenzéki pártokat támogató polgárok az alkotmányosság és a törvényesség talaján állnak, az önök szándékai pedig szembenállnak az alkotmánnyal és törvénytelennek tekinthetõk.
Következésképpen a helyes kérdés ma a földügyben nem úgy hangzik, ahogy azt önök az elõterjesztésben megfogalmazták, hanem úgy, ahogy a mi aláírásgyûjtõ ívünkön szerepel - amely így mutat (Felmutatja az aláírásgyûjtõ ívet.) -, és úgy hangzik: "Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon külföldi ne szerezhessen termõföldtulajdont - majd közbevetõleg - sem egyénileg, sem szervezeten keresztül annak tagjaként vagy tulajdonosként közvetve, és maga a szervezet sem." Ez világos megfogalmazása a kérdésnek. A kérdés úgy hangzik, "szerezhet-e külföldi Magyarországon termõföldtulajdont vagy nem", a közbevetõ megszorítás pedig azért szükséges, mert a jogi helyzet - mint ahogy a korábbi vitából is kitûnt - valóban meglehetõsen bonyolult. Csak ez az egyetlen megfogalmazás garantálja azt, hogy külföldiek semmilyen formában - közvetett formában sem - ne szerezhessenek Magyarországon földtulajdont.
Szeretném bejelenteni önöknek, hogy a népszavazást kezdeményezõ pártok - közöttük a Fidesz-Magyar Polgári Párt - folytatják az aláírásgyûjtést, ugyanis a külföldiek földtulajdonszerzésével szembeni föllépés Magyarországon polgári mozgalommá terebélyesedett, naponta ezrével érkeznek az aláírások, és alkalmat kívánunk adni minden polgárnak arra, hogy aki egyetért velünk, azt aláírásával ki is fejezhesse.
Ezek után - miután reményeim szerint sikerült bizonyítanom, hogy az önök törekvése alkotmányellenes és törvénytelen, mégis a polgárok tisztánlátása érdekében - engedjék meg, hogy sorra vegyem azokat az érveket, amelyeket önök eddig a mai vitában és a nyilvánosság elõtt zajló vitában elmondtak.
Elõször is a földmûvelésügyi miniszter elismerte a földtörvényrõl szóló módosító javaslat vitájában, hogy a kormány elõterjesztése lehetõvé teszi külföldiek földtulajdonszerzését Magyarországon. Hasonlóképpen azt kell mondanunk, hogy az önök által kezdeményezett kérdések lehetõvé teszik külföldiek földtulajdonszerzését Magyarországon. Az ellenzék álláspontja pedig ezt kizárja, ezért van közöttünk ma vita.
Azt is elismerte a miniszter úr, bár kétségtelen, hogy a kormány által elõterjesztett javaslat a közvetlen földtulajdonszerzést külföldiek számára nem teszi lehetõvé, de a közvetettet mégis megengedi. Elismerjük, hogy jogi szempontból van különbség aközött, hogy egy külföldi magánszemélyként vagy egy általa tulajdonolt jogi társaságon keresztül szerez földet. Jogi szempontból kétségtelenül van különség, a valódi élet szempontjából azonban nincs. Sem a tulajdon fölötti rendelkezés, sem a föld haszna feletti rendelkezés, sem a falu életére gyakorolt befolyás szempontjából nincs különbség. Ezért mondjuk mi azt, hogy mind a közvetlen, mind a közvetett tulajdonszerzést ez ügyben meg kell akadályozni.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a kisebbik kormányzó párt legutóbbi megnyilvánulásaiban ideológiai hadjáratot folytat a magyar választópolgárokkal szemben - nem az ellenzékkel, hanem a magyar polgárokkal szemben -, és azt állítja, hogy aki az ellenzék törekvéseit támogatja, valójában idegengyûlölõ. Az ez idáig mintegy 300 ezer aláírásával törekvésünket támogató polgártársaink nevében ezt a minõsítést vissza kell utasítanom. Ezeknek a polgároknak a törekvése nem idegenek ellen irányul, nem valaki ellen irányul, hanem saját maguk, saját magunk megtartására irányul, és történelmi tapasztalatokból táplálkozik.
A földtörvény módosítása kapcsán eddig zajlott vitában már sikerült elmondanunk, hogy a téeszek nem mindegyike örül annak a lehetõségnek, hogy önök földtulajdonszerzést kínálnak külföldieknek. Az Agrárszövetség hivatalos nyilatkozatban, a MOSZ pedig elnöke révén fejezte ki, hogy õk ugyan mint szövetkezetek szeretnének földtulajdonhoz jutni, de ezt csak olyan szabályozás révén tudják támogatni, amely egyúttal kizárja a külföldiek földtulajdonszerzését.
A kérdést ma úgy is megfogalmazhatjuk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy vajon érdemes-e a jogi személyek, közöttük a szövetkezetek földtulajdon-juttatását lehetõvé tenni annak kockázata árán is, hogy megakadályozhatatlanul külföldiek fognak Magyarországon nagybirtokokat vásárolni. Hogy ezt a kérdést így kell feltennünk, arról nem mi tehetünk, még kevésbé a kormánypárti képviselõk, errõl maga a kormány tehet, hiszen azzal, hogy rosszul írta alá és rosszul tárgyalta ki az OECD-megállapodást, sajnos Magyarországon ezt a jogi helyzetet idézte elõ. Ajánlom figyelmükbe a MOSZ elnökének nyilatkozatát, aki azt javasolta az önök kormányának, hogy miután egyetlen lehetséges kitörési pont van, a kormány vállalja ezt, vallja be, hogy rosszul tárgyalta ki és rossz megállapodást kötött az OECD-vel, és tegyen kísérletet ennek felülvizsgálatára. Ha ezt nem sikerül a kormánynak elérni, akkor nem lesz lehetséges Magyarországon úgy termõföldhöz juttatni a szövetkezeteket és jogi személyiségû társaságokat, hogy közben kizárjuk a külföldieket. Ezt önök hibázták el, ezért önöknek is kell rendbe tenni.
Hasonlóképpen sikerült már az Európa-ellenesség érvével is foglalkoznunk a földtörvény vitájában. A következõ kérdéseket mégis fel kell vetnünk. Három évig állt fenn az önök kormányzása alatt a mai jogi helyzet, amit az ellenzék fenn kíván tartani. Három éven keresztül önök is ezt tették. Eddig nem zavarta önöket, hogy a hatályos magyar jogrendszer az önök felfogása szerint Európa-ellenes volt? Miért éppen most, a választások elõtt fél évvel ébrednek rá arra, hogy a mostani állapot - amelyet önök sem változtattak meg, nem is kezdeményezték ezt - úgymond Európa-ellenes?
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök nyilván tudják, hogy az Európai Unió tagországai is védelmezik saját gazdáikat. (Bauer Tamás: De nem így!) Védelmezik saját gazdáikat minden lehetséges eszközzel. Azonban az kétségtelen, hogy teljesen más védekezési eszközöket kell választania annak, aki tagja az Európai Uniónak, mint annak, aki nem tagja. Mi nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak. Ma még mondhatjuk, hogy a mai jogi szabályozást fenntartva egyszerûen nem tesszük lehetõvé a külföldiek földtulajdonszerzését. És majd 2002-ben - amely minden valószínûség szerint a lehetõ legkorábbi és legkedvezõbb csatlakozási idõpont számunkra - válthatunk a védekezés eszközrendszerében. De addig nincs szükség arra, hogy úgy védekezzünk, ahogy a tagországok teszik, hiszen egy sokkal hatékonyabb védekezési lehetõség is a kezünkben van.
Szeretném az önök figyelmébe ajánlani azt, hogy ezelõtt egy esztendõvel az Európai Unió Magyarországnak kérdõívet küldött, amelyben megkísérelte felmérni az ország állapotát és a magyar kormány szándékait. Ebben a kérdõívben szerepelt olyan kérdés, amely arra vonatkozott, hogy mit kíván tenni a magyar kormány a külföldiek földtulajdonszerzése elõtt magasodó akadályokkal. Az európai integrációs bizottságban többször elhangzott, és minden ott lévõ parlamenti párt egyetértett azzal, hogy a kormány jó választ adott a kérdõív vonatkozó kérdésére, amikor azt mondta, hogy a magyar kormány 2000-ig nem kíván ezen a helyzeten változtatni. Hogy idézzek a dokumentumból, az önök kormánya - az ellenzék támogatásával is - egy évvel ezelõtt a következõket írta: "A jelenlegi földpiaci megnyilvánulások döntõen spekulációs jellegûek, ezért az ezredfordulóig szükség van a tulajdonszerzési korátozások fenntartására." (Bauer Tamás: Ezt csináljuk! Ez a helyzet ma!)
(10.30)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar kormány ezelõtt egy esztendõvel úgy foglalt állást, hogy az akkori jogi helyzetet kívánja fönntartani. (Zaj.) Helyesen döntött. (Zaj.) Helyesen döntött, és ennek megfelelõen válaszolt is az Európai Unió, mely jelezte, hogy a csatlakozási tárgyalások során errõl a kérdésrõl majd tárgyalni kíván. A csatlakozási tárgyalások során!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor önök az Európai Unió agrárpolitikájáról beszélnek, úgy tesznek, mintha az Európai Unió tárt karokkal fogadná a magyar mezõgazdaságot. Ajánlom figyelmükbe, olvassák el gondosan az Agenda 2000 címû dokumentumot, amely tartalmazza az Európai Unió elképzeléseit saját maga agrárpolitikájának reformjára. Ott azokat a szakaszokat is megtalálhatják, amelynek eredményeképpen a magyar mezõgazdaság - nem tévedés - évente több száz milliárd forint támogatástól eshet el. Az Európai Unió nem fogad bennünket tárt karokkal, védelmezi termelõit majd velünk mint újonnan csatlakozó országokkal szemben is.
Miért, milyen okból akarjuk most, a tárgyalások során talán leghatékonyabban használható, ma még fönnálló jogi korlátozásunkat most, a csatlakozási tárgyalások elõtt ingyen föladni?! (Dr. Szabó Iván: Így van!) Hogyan akarunk eredményt elérni a tárgyalások során, ha semmi eszköz sem lesz a kezünkben, csak az, hogy tudomásul vesszük azt, amit az Európai Unió diktál?! (Dr. Szabó Iván: Ez az igazság!) Szeretném leszögezni: a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja Magyarország európai uniós tagságát, de a tagságunk a nemzeti érdekek alapján kell hogy bekövetkezzen, nem az önfeladás alapján. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
Összefoglalóan azt kell mondanom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a kormány elõterjesztése szemben áll a magángazdák érdekével; a jogi személyiségû társaságok és termelõszövetkezetek tekintélyes részének érdekével; a gyors áremelkedésen keresztül a nyugdíjasok és a fiatal családok érdekeivel; szemben áll a városi lakosok érdekeivel, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) és ezért az ellenzék szemben áll ezekkel a javaslatokkal. Az önök elõterjesztését, népszavazási javaslatát egyetlen csoport támogatja Magyarországon: a külföldi földtulajdonosok már itt lévõ és további vagyont, földtulajdont szerezni akaró csoportja. Kérem önöket, ne az õ érdekeiket, hanem a magyar polgárok érdekét kísérelje meg kormányunk szolgálni.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jól hangzik, de hülyeség!)