AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy éve, 1993 májusában döntött az Országgyûlés a jelenkori magyar jogrendben újszerûnek számító jövedéki jog bevezetésérõl. Az azóta eltelt idõszak az új szabályozás létjogosultságát igazolta.
Ugyanakkor megállapítható az is, hogy az 1993-as törvénnyel, illetve annak a késõbbi szigorításaival a feketegazdaságot még nem sikerült az elvárható mértékben visszaszorítani ezen a különösen érzékeny területen. Emiatt egyrészt komoly tennivalók vannak a jövedéki ellenõrzés színvonalának emelésében, az ellenõrzõ apparátus megerõsítésében, az ellenõrzések módszerességének javításában, másrészt nem halasztható a jövedéki szabályozás megújítása sem. A javasolt új jövedéki adótörvény bevezetése így elsõsorban a gazdasági viszonyok további kifehérítését hivatott elõsegíteni, mégpedig oly módon, hogy a szabályozás lényegében az Európai Közösség harmonizált adórendszerének átvételét is megvalósítja.
Tisztelt Ház! Példaértékû együttmûködés, kétéves közös elõkészítõ munka eredménye a benyújtott törvényjavaslat, melynek kidolgozásában a szakmai szövetségek, a pénzügyminiszter tanácsadó testületeként alakult Jövedéki Tanács és parlamenti képviselõk is komoly részt vállaltak. Emellett folyamatos konzultációval segítette a törvény elõkészítését több nemzetközi adótanácsadó cég és az Európai Közösség kijelölt szakértõje is. Ez a közös munka egyben azt is jelzi, hogy itt nem csupán az állami kiesõ bevételek megfogása a tét, hanem közös érdek a gazdasági élet tisztességtelen szereplõi ellen hathatós fellépés, a piaci viszonyok normalizálása, a feketegazdaság torzító hatásainak kivédése is.
A javasolt új jövedéki szabályozás alapeleme az adóraktár intézménye. Az Európai Közösségben ugyanis a jövedéki termékeknek a tagállamok közötti szabad áramlása és az elfogadott adóztatási elvek érvényesítése az adóraktárakon keresztül valósul meg. Így integrálódásunk alapfeltétele az adóraktári rendszer kiépítése, melyre ráépülhetnek majd az áruk szabad mozgását biztosító közösségi szabályok. Az EU-tagországok gyakorlatának átvétele egyben azt a célt is szolgálja, hogy a jövõben a jelenleginél zártabb rendszerben, szigorúbb feltételek érvényesítésével történjen azoknak a termékeknek a termelése és forgalmazása, amelyek az állam jövedékének hordozói.
Az adóraktári engedély, vagyis az, hogy ki foglalkozhat a jövedéki termékek termelésével, importjával az úgynevezett adófelfüggesztéses eljárás keretében, érthetõen bizalmi kérdés. Ezért az engedély igen szigorú feltételekhez kötött, és az adó kockázatához igazodó biztosíték letételével jár.
Az adóraktári hálózat kiépítésével a szigorúbb engedélyezési és elszámoltatási rendszer mellett szigorú, de következetes szankcionálás érvényesül majd mind az adófelfüggesztés, mind az adómentesség és az adóvisszatérítés, mind pedig az adózás alól elvont termékek terén. Ennek hatékonysága persze attól függ, hogy az ellenõrzõ apparátus felkészültsége révén hogyan lesz képes érvényt szerezni az új szabályoknak. Az adóraktár intézménye, mûködtetése speciális szakmai tudást, mondhatni állandó jelenlétet, de legalábbis állandó számítógépes összeköttetést feltételez az adózó és a hatóság között. Ezért is a jövedéki adózással, ellenõrzéssel és elszámoltatással kapcsolatos minden hatósági teendõ a jövõben egy hatóság, a Vám- és Pénzügyõrség kezébe összpontosul.
Tisztelt Országgyûlés! Hangsúlyozni szeretném, hogy a jövedéki szabályozásban szerzett tapasztalataink és az európai gyakorlat talaján érlelõdött új jövedéki adórendszer, az úgynevezett adóraktári rendszer bevezetése az adózók számára nem jár többletadó-terheléssel. Az új adó a fogyasztási adót váltja ki három nagy termékcsoport: az ásványolaj, a dohány és az alkoholtermékek esetében. A jövedéki adómértékek a jelenlegi fogyasztási adótételek lényegesen inflációs ráta alatt maradó, átlagosan mintegy 10,5 százalékos valorizálásával alakulnak ki. Erre az adóemelésre akkor is szükség lenne, ha a fogyasztási adót az új típusú adózás nem váltaná fel. Az állam tehát a jövedéki bevételét nem adóemeléssel, hanem az adórendszer hatékony megújításával kívánja fokozni.
A javaslat az üzemanyagoknál az adóbeszedés hatékonyabb, szigorúbb és egyszerûbb rendszerének bevezetése érdekében tartalmazza a ma még több jogcímen létezõ elvonások, például Útalap-hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj egy jogcímen, jövedéki adóként történõ realizálását. Ez az államháztartás számára biztonságosabb, és - aláhúzom - az adózók számára egyszerûbb megoldást kínál. Az elvonási jogcímek egységesítése a jövedéki adóban ugyanakkor nem érinti az alapok önálló forrásképzését, erre törvényi garanciák adnak biztosítékot.
(11.40)
Már a fogyasztásiadó-törvény elmúlt évi módosítása kapcsán is megfogalmazódott a parlamenti vitákban hasonló igény, melynek megvalósítására most jó alkalmat teremt az adórendszer megújítása.
Az üzemanyagok jövedéki adója tehát a jövõben három elembõl tevõdik össze: a központi költségvetést illetõ fogyasztásiadó-rész, valamint a környezetvédelmi termékdíj valorizálása átlagos mértékû, az autópálya- építési program finanszírozásával összefüggésben viszont jobban emelkedik az Útalap-hozzájárulás. Itt végeredményben a jövedéki adó az üzemanyagok esetében viszonylag magasabb adóemelést mutat, hatására mintegy 9-10 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel lehet számolni. Az 1998. évi adóintézkedések fogyasztói árszínvonalra gyakorolt összes közvetlen hatása nem éri el az 1 százalékot, pontosabban 0,8 százalék. Ebbõl 0,5-0,6 százalék az üzemanyagok, mintegy 0,2 százalék az élvezeti cikkek adóemelésének tudható be.
Tisztelt Ház! Az üzemanyagok közismerten a jövedéki visszaélések legfrekventáltabb területét képezik. Mindezért kiemelést igényel néhány további változtatási javaslat.
A jelenleg is adóztatott ásványolaj-termékkörön kívül a javaslat szerint például adóztathatóvá válnának az egyéb ásványolajtermékek is abban az esetben, ha azokat üzemanyagként vagy tüzelõolajként kínálják eladásra, így értékesítik vagy használják fel. Az üzemanyagok illegális piacán szerepet játszó nem szabványos termékeknél további 20 Ft/liter adóterhelést tartalmaz a javaslat.
Emellett folyamatban vannak jogszabályi változtatást nem igénylõ intézkedések is, mint például az ásványolajtermékenként szakosított, megfelelõ mûszaki-technikai bázissal rendelkezõ vámhivatalok kialakítása az import-vámkezelésekre, vagy például az extrakönnyû fûtõolaj szabványának megváltoztatása a manipulációs felhasználás megakadályozására.
E témához szorosan kapcsolódik a kenõolajok 40 Ft/literes környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségének a bevezetése is, amelynek költség- és inflációnövelõ hatását ellentételezi az e bevételekbõl finanszírozott fáradtolaj-visszagyûjtési rendszer, ami egyben környezetvédelmi célokat is szolgál.
Tisztelt Ház! A teljesség igénye nélkül a jövedékiadó-rendszer megújításának még néhány olyan elemét ajánlom figyelmükbe, amelyek az adóelkerülés megakadályozására irányulnak:
Elsõként említem az adójegy bevezetését a dohánygyártmányokra nézve. Ez egy új adóbeszedési technika, amelyet nemzetközi tapasztalataink szerint szinte minden nyugat-európai ország alkalmaz, ahol a dohány nem állami monopólium. Lényege, hogy a dohánygyártmányokat terhelõ összes adó, vagyis a jövedéki adó mellett az áfa is, adójegy formájában kerül megfizetésre, már a forgalmazás elsõ fázisában. Így a visszaélések, például az áfa kereskedelemben való megspórolásának a lehetõsége lényegesen leszûkül. Az adójegyen, amelyet a termelõ és az importõr köteles felragasztani a termékre, a legmagasabb kiskereskedelmi eladási árat fel kell tüntetni, amely a jövedéki adó százalékos elemének és az áfának is az alapját képezi. Ezért a törvény a termelõnek és az importálónak jogosítványt ad a kiskereskedelmi eladási ár megállapítására, aminél magasabb árat a kereskedõ sem alkalmazhat.
Visszaéléseket lehetett tapasztalni az ásványolajtermékek és a szesz adómentes beszerzésével összefüggésben is. A törvényjavaslat ezért szigorítja az adómentes beszerzés és felhasználás szabályait, bevezeti az úgynevezett keretengedélyezést, és - hasonlóan az adóraktárhoz - itt is biztosítékot kér a jogszerûtlen felhasználás miatti adókockázatra. A javaslat megszünteti a zárt árusítású diplomataboltokban történõ értékesítés és az oda irányuló közvetlen import adómentességét. Az utóbbi idõben ugyanis ez a mentesség, mint ez ismeretes, visszaélések eszközévé vált. Helyébe a legtöbb országban alkalmazott, a diplomatáknak, diplomáciai testületeknek közvetlenül adott, utólagos visszatérítés lép.
A feketegazdaság visszaszorítását célozza az is, hogy a törvényjavaslat hatókörébe vonja a cukorcefrébõl történõ italelõállításnak, valamint a hamis bor alapanyagául szolgáló borseprõ és egyéb borászati melléktermék jogosulatlan felhasználásának az ellenõrzését, és igen szigorú szankcionálást ír elõ.
Úgy gondolom, hogy teljes lehet az egyetértés abban, hogy a jelen hazai viszonyok között a megújított jövedéki rendszer sem tekinthet el a jövedéki termékekkel folytatott kereskedelem szabályozásától, tekintettel arra, hogy az a feketeáruk, illegális termékek megjelenésének potenciális helye. Ezért a ma hatályos jövedéki törvény kereskedõkre vonatkozó rendelkezései, bizonyos célszerû egyszerûsítésekkel, az új szabályozás keretében is fennmaradnak, a jövedéki termékpálya ezáltal a hatóság számára teljes egészében átlátható marad.
Tisztelt Országgyûlés! Az új törvény a javaslat szerint már 1998. január 1-jén hatályba lép, azonban a folyamatos átmenet biztosítása érdekében rugalmas átmeneti szabályokat tartalmaz. Így például azoknak a termelõknek, akik ma jövedéki engedély birtokában állítanak elõ jövedéki termékeket, a szabályozás féléves átmenetet hagy az adóraktári engedély megszerzésére. Emellett a javaslat egyszerûsített eljárást ír elõ a jelenleg jövedéki engedéllyel rendelkezõ nagykereskedõk új engedélyének a megszerzésére. A dohánygyártmányok esetében az adóbeszedés új technikáját megvalósító adójegy bevezetésére, közel háromnegyed év felkészülést követõen, '98. szeptember 1-jétõl kerül sor.
Tájékoztathatom a tisztelt Házat arról is, hogy megkezdõdött a vámhatóság felkészülése az új feladatok ellátására. Jelenleg már folyik az apparátus kiképzése, oktatása. Az erre az évre jóváhagyott létszámfejlesztési keret átcsoportosításával már most létszámbõvítésre kerül sor, és halad a technikai, infrastrukturális feltételek kialakítása is az 1998. évi költségvetés tervezete pedig úgy készült, hogy a megnövekvõ feladatokhoz igazodó további források rendelkezésre álljanak. Az érintett szakmák - a törvény-elõkészítõ munkában valóban folyamatos közremûködésük révén - ismerik az új szabályozást, a velük szemben támasztott új követelményeket, így a felkészülés lehetõsége számukra is adott.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, és a megfelelõ módosító javaslatok figyelembevételével fogadják el oly módon, hogy a törvény lehetõleg még októberben kihirdethetõ legyen.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)