ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Kedves Képviselõtársaim! Miniszter Úr! A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében a kárpótlásra jogosultak az adóhatóságnál az árveréstõl számított harminc napon belül mezõgazdasági vállalkozóként bejelentkezhettek, és igényt tarthattak támogatásként a kár mértéke és a kárpótlás összege közötti különbözetre.
A (2) bekezdés szerint azonban ha a támogatásban részesülõ személy a határidõn belül mezõgazdasági vállalkozóként nem jelentkezett be, vagy az adóhatóság öt éven belül megállapítja, hogy ténylegesen nem folytat mezõgazdasági vállalkozást, a támogatás azonnal esedékessé váló hitellé alakul át a (3) bekezdés szerint pedig a termõföldjére az állam javára jelzálogot és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni.
Az Alkotmánybíróság azonban a 15/1993. AB-határozatával e jogszabály alkotmányellenességét állapította meg, a megsemmisítés idõpontjáról való határozata azonban 1993. szeptember 1-jéig ezt felfüggesztette. A támogatásban számosan részesültek, a kárpótlás végrehajtása folyamatban volt. Majd az 55/1994. évi AB-határozatával felfüggesztette az eljárás megszüntetését, mert az Országgyûlés a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvénnyel az alkotmányellenességet megszüntette és orvosolta.
A társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó fizetésérõl alkotott, az Európában egyedülállóan legmagasabb elvárásokat elõíró újabb jogszabályok nem várt, súlyos fizetési kötelezettséget róttak a mezõgazdasági vállalkozókként bejelentkezett kárpótlási jogosultakra. Ezért nagyon sokan kénytelenek voltak visszamondani a vállalkozást, abbahagyni a mezõgazdasági tevékenységet. A büntetés természetesen az, hogy a támogatás azonnal esedékessé váló 20 százalékos késedelmi kamattal terhelt hitellé válik. (Az elnök csenget.)
Kérem miniszter urat, adjon magyarázatot arra, hogy mikor és milyen...