DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország a gyógy- és hévizek tekintetében nagyhatalomnak számít. A gyógyvíz olyan értékes természeti kincs, amely a hozzáértõ orvos kezében áldás lehet a szenvedõ beteg számára. A 40. életév feletti lakosság körében szinte már mindenki szenved valamilyen mozgásszervi bántalomban.
Fontos lenne biztosítani annak feltételeit, hogy minél szélesebb körben - a mûtéti beavatkozások szükségességének megelõzése céljából, illetve nagyon sok esetben azok helyett - a gyógyfürdõ-kezeléseket lehessen alkalmazni. Nagyon fontos lenne az is, hogy a gyógyforrások vizei ne vesszenek kárba. Konkrét példával élve: lehetõség szerint ne forduljon elõ mindaz, ami tapasztalható a budai Szent Imre, a volt Tétényi Úti Kórház esetében; nevezetesen az, hogy a több mint 200 éves múltra visszatekintõ kórház területén található gyógyvíz hosszú évek óta kihasználatlanul hever.
Mindezek okán kérdezem az államtitkár úrtól: kívánja-e felmérni a szaktárca a magyarországi gyógyvízterápiás lehetõségeket, továbbá miként fogja szolgálni a gyógyvízterápia a magyar lakosság egészségét az 1998. évi költségvetés évében?
Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)