BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy népszavazás csak akkor lehet sikeres, ha a nép, amely szavaz, tudja azt, hogy mi az, amire szavaz, mirõl szól a szavazás. Ez természetesen költõi kérdés is lehetne, ha nem az lenne a helyzet, ami, és nem beszélnénk el egymás mellett.
Ez a ma esti vita jól mutatja, hogy egyáltalán nem célja kormánypárti képviselõtársaimnak, hogy a szavazó világosan lássa, hogy mik azok, amik között neki választania kell, és mi az érdeke, amire szavaznia kell. A kormány ugyanis azt mondja - idézem Horn Gyulát -: "Nem akarunk külföldieknek földszerzési jogot adni." Bár ma itt SZDSZ- es képviselõtársam bevallotta, hogy az SZDSZ márpedig nem nagyon akar, de hogyha szerez, az nem akkora probléma. (Dr. Orosz Sándor: Figyelj oda, és akkor érted, amit mond!)
(21.20)
Az ellenzék tulajdonképpen ugyanezt mondja, nem akar földszerzési jogot adni külföldieknek, és mind a ketten azzal indokolják, hogy egyelõre ez nem célszerû. Ha nem célszerû, akkor nyilván olyan garanciákat kell biztosítani, amelyek ezt nem teszik lehetõvé.
De sajnos ezek nem születettek meg. Ugyanis a kormány két kérdéssel fordult a parlamenthez - a földügyrõl beszélek, én a NATO kérdésével nem akarok foglalkozni, ugyanis a NATO kérdésében nincs vita, nem érdemes vele tölteni vele az idõt -, második kérdés a kérdõíven, elsõ a földügyben: a szövetkezeti és belföldi gazdálkodó szerezhessen földet. Nem akarom az egészet felolvasni, már többen megtették. A második kérdés pedig, hogy külföldi természetes és jogi személy ne szerezhessen. Ez a kormány javaslata.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõbb már említettem, de nem volt idõm részletesen kifejteni, az utóbbi hetekben elég sokat jártam választók körében, és sok helyen megkérdeztem, mondják már meg, legyenek szívesek, mit értenek az alatt, hogy belföldi gazdálkodó szervezet. Megmondom õszintén, nagyon kevesen tudták. Nem kizárólag, úgymond, mezõgazdasági dolgozók, hanem a polgármesterek közül is nagyon sokan úgy gondolták, hogy aki magyar állampolgár, vagy amelyik szervezet magyar állampolgárságú tulajdonosokat rejt. Nem kérem, ebben a kérdésben tisztán kell beszélni. Magyar vállalkozás, ahogy a kérdés fogalmaz, belföldi gazdálkodó az, akit a magyar cégbíróság bejegyzett, függetlenül attól, hogy kik a tulajdonosai.
Még cifrább a helyzet, ugyanis jog szerint létezik egyszemélyes társasvállalkozás is, egyszemélyes kft., egyszemélyes részvénytársaság. Tehát a külföldi állampolgár bejön Magyarországra, bejegyeztet egy céget, ez ettõl kezdve jogilag magyarnak minõsül. És önök tulajdonképpen - és itt van a hamisság - ennek földszerzési jogot kívánnak adni. Ez nem volna probléma, ha ezt önök nyíltan bevallanák, ha önök azt mondanák, a magyar gazdaság jelenlegi fejlettségi állapotában célszerû ezen vállalkozásoknak földszerzési jogot adni. De nem ez történik. Az történik, hogy nem magyarázzák meg, mit jelent. Elbeszélnek a kérdés mellett, közben azt állítják, hogy mi külföldieknek nem, csak belföldinek. Itt nincs különbség.
Külföldi természetesen az, jogi személyben, akit külföldön jegyeztek be. Ilyenformán az a magyar vállalkozó, aki Ausztriában a cégbíróságon bejegyzi a cégét, jogilag külföldinek minõsül. Ezért tartjuk mi nem egyenesnek és nem érthetõnek a kormány kérdését, és ezért valljuk azt, hogy erre a kérdésre nem születhet tisztességes válasz, mert nem érthetõ. Nem azért nem érthetõ, mert nem értik a szavakat, hanem a jelentést nem érti az átlagpolgár.
Ma kormánypárti részrõl ebben az ügyben egyetlen szó nem hangzott el. Tegnap esete egy lakossági fórumon voltam egy MSZP-s képviselõtársukkal. Végig azt hajtogatta, nem, külföldinek egyáltalán nem, csak belföldinek. De amikor rákérdeztem, akkor se volt hajlandó megmagyarázni, hogy õ mit ért a belföldi jogi személyiségû vállalkozás alatt.
Az ellenzék egy célt kerget, ezt a célt szeretné elérni, hogy a jelenlegi földtörvényen ilyen vonatkozásban ne történjen változtatás. Minket abba a népszavazási kezdeményezésbe, amelyrõl itt már szó esett, tulajdonképpen a kormány változtatási szándéka kergetett bele. Mi azt tartottuk és tartjuk most is jónak, hogy jelen fejlettségi állapotunkban, amikor a földeket nem adták ki - három év óta áll a földkiadás -, a földkiadó bizottságok idestova egy éve megszûntek, de ebben az ügyben semmi nem történt, a földhivatalok állapota tragikus. Épp az elmúlt hetekben volt egy ombudsmani vizsgálat, amely megállapította, hogy többéves lemaradás van a földhivataloknál. Ebben az ügyben sem történt semmi sem. Nem került névre a föld, és ilyen állapotban, amikor nem kötõdik a személy a tulajdonhoz, egy ilyen rászabadítás életveszélyes lehet.
Az utóbbi idõben áttanulmányoztam Nyugat-Európa több földtörvényét, illetõleg a földpiac jelentéseit. A fél százalékot nagyon kevés helyen, Németországban egyetlenegyszer sem érte el az éves földforgalom. Végig gondolta azt valaki, hogy mit jelentene az, ha egy több számjegyû százalékos földforgalom mellett egy ilyen liberalizáció történik? Azt hiszem, néhány jól megfontolt érdekkel rendelkezõ emberen kívül senki sem gondolta kívül.
Az elõbb már említettem, minden baj oka az az elõterjesztés, amellyel a kormány a földtörvény módosítani akarja. A jelenlegi földtörvény tisztán fogalmaz: 5. §-ában kimondja, hogy belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése cím alatt 300 hektárt és 6 ezer aranykoronát szerezhet meg egy belföldi magánszemély. A 6. § azt is kimondja, hogy belföldi jogi személy nem szerezhet, külföldi magán- és jogi személy szintén nem szerezhet. Ez a jelenlegi állapot. Az ellenzék kérdésében, amit az elõbb már említettem, azért szerepel az, ami szerepel, hogy ezt az állapotot fenntartsuk, kizárólag.
A jelenlegi kormánykoalíciónak három év nem volt elegendõ arra, hogy egy olyan elõterjesztést hozzon a parlament elé, amely lehetõvé teszi a hazai társas vállalkozásoknak - olyan értelemben hazai, amelynek magyar állampolgárok, akik természetes személyként is szerzõképesek, a tagjai -, hogy kizárja a külföldieket. Három év nem volt elegendõ. Azt hiszem, az 1994-es földtörvény jól fogalmazott, amikor úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a külföldieket ki tudjuk zárni a földpiacról, ki kell zárnunk mint jogi személyeket a hazai társas vállalkozásokat is. Semmi másról nem volt szó, csupán errõl.
Az elõterjesztés természetesen új helyzetet kíván teremteni, és azt mondja, hogy belföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet termõföld tulajdonjogát szerezhesse meg, és felsorol garanciákat. A nagy problémánk az, hogy ezeket a garanciákat nem tartjuk garanciának. A parlamentben a múltkor úgy fogalmaztam, hogy "egy jobb ügyvédi iroda". Felhívott egy ügyvéd, és azt mondja, ne sértegessem, ehhez nem kell ügyvédnek lenni, egy másodéves joghallgató negyedóra alatt kijátsza. Úgyhogy a jobb ügyvédi irodákat itt ne emlegessem, mert oda jobb vagy komolyabb ügyek kellenek, hogy az õ tudásukra legyen szükség.
A 6. § módosításánál az a) pontban azt mondják: "legalább öt éve mezõgazdasági tevékenységet folytat". Tisztelt Képviselõtársaim! Mit jelent ebben a fogalmazásban a mezõgazdasági tevékenység? Olyan tevékenységrõl van-e szó, amelyet a cégbírósági bejegyzésben bejegyeztetett, vagy tényleges mezõgazdasági tevékenységrõl, mert ez két külön dolog. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a tevékenységi kör nem esik korlátozás alá, minden jobb és rosszabb ügyvédi iroda egy ilyen cégbírósági bejegyzést úgy csináltat meg, hogy két oldalnyi a tevékenységi kör, mert tízezer forint egy közzétételi díj, ebbõl adódóan akármennyit ír be, az akkor is tízezer forint.
(21.30)
Tehát egyetlenegyet sem hagy ki, ebbõl adódóan nagy valószínûsséggel az öt éve mûködõ vállalkozások nagy részénél lehet találni olyan tevékenységi kört, amely mezõgazdasági tevékenységi körnek minõsül.
Az, hogy ténylegesen végez-e mezõgazdasági tevékenységet, roppant nehezen deríthetõ ki. Nem hiszem, hogy erre valaki is vállalkozna, hogy utánajárjon annak, hogy a több ezer vagy esetleg tízezer vállalkozásnak megvizsgálja a könyvelését, hogy van-e benne olyan adat, ami arra utal, hogy mezõgazdasági tevékenységbõl származik a bevétele, vagy arra költötte a kiadást. Itt tehát pontatlan a fogalmazás, azon túlmenõen, hogy ez a garancia nem garancia, ugyanis éppen most kapott a Statisztikai Hivatal kormánymegbízást arra, hogy vizsgálja felül, hogy hány alvó cég van Magyarországon. Azt viszont elfelejtették megvárni, hogy ennek a vizsgálatnak az eredménye megszülessen, hogy ezek aztán a cégbíróságnak adatot szolgáltatva, a cégbíróság eljárjon, és megszüntesse ezeket a vállalkozásokat. Tehát azt állítom, hogy ezzel a módosítással és ezzel a garanciával semmi nem történik, mint az, hogy fölértékelünk néhány ezer olyan alvó céget, amely eddig semmit sem vagy mezõgazdasági tevékenységet nagy valószínûséggel nem végzett.
"Székhelye (telephelye)" szerinti településen kíván termõföldet szerezni. Kérem, ez két fogalom. (Vancsik Zoltán: A tárgyra kéne térni, elnök úr! Ez a földtörvény, amirõl a képviselõ úr beszél. - Az elnök csenget.)
Tisztelt Képviselõtársaim! Azt hiszem, ahhoz, hogy a népszavazási kérdést meg tudjuk válaszolni, meg kell tárgyalnunk azt, hogy mi váltotta ki ezt a népszavazási kezdeményezést. (Közbeszólások az MDF padsoraiból: Még csak az elején van.) Ez az elõterjesztés váltotta ki (Dr. Medgyasszay László: Türelem!), amelyikrõl azt állítjuk, hogy ez olyan szempontból nem végiggondolt, mint amit önök állítanak róla. Majd rátérek arra is, hogy milyen szempontból végiggondolt, mert van szempont, ami alapján végiggondolt, de az majd késõbb következik. (Dr. Szabó Zoltán: Tegnap már elmondtátok.)
Tehát egy vállalkozásnak - úgymond - telephelye számtalan helyen lehet. Semmi más nem történik, mint az, hogy bejelentem: abban a faluban, ahol földet akarok venni, van telephelyem. Ennyi az egész - nem garancia.
A legtréfásabb egyébként a c) pont: "szakképesítéssel rendelkezõ tagja vagy alkalmazottja legyen." Elmondok egy receptet, amit ez a bizonyos tiltakozó ügyvéd mondott: Uram, ez úgy történik, hogy az ügyvédbojtár elmegy és fölhajtja a földet. Utána fölhajt egy olyan céget, amelyik ott szunnyad a fiókban már öt éve, utána fölhajt egy technikust, aki ott van a faluban, és utána azt mondja a külföldinek: Uram! Ezt a céget kell megvenni, ezt a technikust kell felvenni, és akkor ezt a földet meg lehet venni.
Van még egy garancia egyébként, ami önök szerint garancia. A természetes személy által megszerezhetõ 300 hektár fölött ez a bizonyos jogi személyiségû vállalakozás akkor szerezhet földet; nem akarom pontatlanul idézni: "a települési önkormányzat engedélye is szükséges hozzá", tehát hogy azt megkapja. Kérem szépen! Ha egy településen, ahol 30 százalékos a munkanélküliség, az életszínvonal rendkívül alacsony, megjelenik valaki és azt mondja: Uraim, ha ti megadjátok nekem az engedélyt, hogy ezt az 100 hektárt itt megvehessem, akkor 500 - akármennyi, 5 millió, akármilyen számot lehet mondani - dollárt, márkát fogok beruházni, és fölveszek negyven embert; szétszedik a polgármestert addig, amíg meg nem adja az engedélyt. Ugyanis mindenki arra gondol, hogy ez igaz. De ennek nem kell igaznak lenni. Ebbõl egy fillér sem lesz igaz. A tulajdonjogot kell megszerezni, ugyanis ha megszerezte, akkor semmiféle szankció nincs, hogy nem teljesített. Megváltozott a helyzet - mondja majd õ, és "legszebb földjeinkbõl vadászni berkeket csinálnak" variáció is elképzelhetõ.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni, és csak itt lehet foglalkozni, mert azok a garanciák, amiket önök garanciának neveznek, egyáltalán nem azok. Ahhoz pedig, hogy a népszavazásnál igent vagy nemet tudjon mondani egy bizonyos kérdésre, tudnia kell azt, hogy mi a kérdés tartalma.
Számtalan érv elhangzik arra, hogy miért van szükség erre a módosításra. Önök is, az érvelõk is érzik, hogy egy kicsit sántít a dolog, szóval nem annyira fitt ez az elõterjesztés (Derültség az ellenzéki padsorokban.), meg kell támogatni.
Az egyik érv, ami ma este is elhangzott: földet kell adni a szövetkezeteknek, mert így bizonytalanok. Több kérdés is fölmerülhet, természetesen nem az önök oldaláráról, hanem az én oldalamról. Eddig mindig azt hallottuk, hogy olyan rettenetes gazdasági helyzetben vannak a szövetkezetek, hogy mûtrágyát sem tudnak venni, nemhogy földet. És ez, sajnos, igaz. (Az ellenzéki képviselõk közül többen bólogatnak.)
Itt tehát nem nagyon lehet szó földvásárlásról. (Francz Rezsõ: Akkor meg miért aggódtok?) Ha van pénze a szövetkezetnek, Francz képviselõtársam, akkor azt tudom mondani, hogy vegyen a tagjainak földet. (Dr. Medgyasszay László: Ez az, Rezsõ!) Akkor nem kell rászabadítani a külföldit a földre, akkor egyszerûen minden szövetkezeti tagnak állampolgári jogon 300 hektár föld vásárolható. (Dr. Medgyasszay László: Nekem is vegyetek, én is téesz-tag vagyok. - Az elnök csenget.) Tessék a tagoknak 300 hektár földet vásárolni. Ugyanis eddig úgy tudtam - önök ezt sok esetben másképp tudták -, hogy a szövetkezet a szövetkezet tagjaié. Õk a tulajdonosok. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Meg a tsz-elnök!)
Ez annak idején, '92-tõl probléma volt, hogy ki a szövetkezet tulajdonosa, de egyszer azért el kéne jutnunk odáig, hogy a tag a tulajdonos. ha viszont a tag a tulajdonos, akkor a tulajdonosban csak megbízik annyira az ember, ha van egy kis pénze, ami szintén a tagé, akkor azt olyan földre költi, ami szintén a tagé lesz. (Francz Rezsõ: Ezért kell a szövetkezetnek.) Ehhez semmiféle módosításra nincs szükség. A jelenlegi földtörvény erre lehetõséget ad, és tessék ezzel élni!
A másik az EU-csatlakozás mint alapérv. Kérem, az EU-csatlakozásnak ehhez az ügyhöz az égadta világon semmi köze. Az EU-társulási megállapodásban örökös kivételi listára vették az ingatlan adásvétellel kapcsolatos ügyeket. Mondom, örökös kivétel. "Tehát bennünket az EU-val kapcsolatosan semmi nem kötelez arra, hogy itt - úgymond - eurokonform lépést tegyünk." Természetesen most szó szerint idéztem klasszikusokat. Hogy értse mindenki, mirõl van szó: az örökös kivétel azt jelenti, hogy amíg a teljes jogú tagság létre nem jön, addig e vonatkozásban Magyarországot nem köti semmi. Úgyhogy ezt az érvet talán legjobb el is felejteni.
Egy dolgot viszont azért mindenképpen meg kell említenem, ami az EU- ban gyakorlat. Az EU-bizottság tagja voltam az elmúlt négy esztendõben. Brüsszelben nem volt titok, ezt nekünk többször említették tagok, miszerint egyet meg kell tanulni: az Európai Unióban mindenki a saját érdekeit képviseli. Ne számítson Magyarország senki támogatására e vonatkozásban, ott amit ki tud magának kaparni, és amihez tud támogatást szerezni, az megy át. Nem kell, fölösleges ezzel a kérdéssel foglalkozni.
(21.40)
A következõ nagyon érdekes érv: legyen ára a földnek. Tisztelt Képviselõtársaim! Van! Önök terjesztik azt úton-útfélen, hogy semmi ára nincs, tudnék néhány bértollnok írásából idézni... (Derültség.), aki semmit nem érõ földrõl beszél - és egyebek. Van ára! És örömmel jelentem önöknek, nagyobb mértékben emelkedik, mint az átlagfizetés. (Derültség.) Úgyhogy emiatt nem kell izgulni. (Közbeszólások.) Nem kell izgulni emiatt, a földnek van ára, csak bizonyos vásárlóerõ - de nem a földnél, hanem az élelmiszernél - korlátot szab neki. Ugyanis önök teljesen elfelejtik azt, hogy ha a földnek mesterségesen magas árat szabok, az a következõ kanyarban átmegy az élelmiszerárba. (Folyamatos zaj.) A mesterségesen magasabb ár azt jelenti, hogy olyan tõkeerõs külföldit engedek rá a piacra, aki lesöpri a hazait.
Tehát azt kell mondanom: ugyan nem mindenütt egyformán - néhol fönnmaradtak a monopolhelyzetek, és ezek a földárat visszatartották -, de ott, ahol a szövetkezetek megszûntek vagy meggyengültek, és nem egy tulajdonos, hanem több tulajdonos jelent meg a földpiacon, igenis jelentõs áremelkedés folyik ma is. Ebbe önöknek ilyen módszerrel teljesen fölösleges beavatkozniuk. De jelzem, ha önök komolyan gondolnák azt, amit mondanak, és igaz lenne az, hogy a külföldit nem akarják beengedni, akkor - könyörgöm! - honnan lenne úgymond gyorsan vásárlóerõ. Honnan lenne pluszpénz? Természetesen nekem van ötletem... (Közbeszólások: Ne mondd el! - Derültség.) Természetesen nekem van ötletem, ugyanis éppen ma beszélgettünk arról, és miniszter úr pompásan elbeszélt a kérdés mellett, hogy még a pályázatok beadása elõtt sikerült elosztani 40 milliárd forintot; abból néhány milliárdot igazán lehetett volna adni - ha olyan fontos - földvásárlásra, de tisztességes eszközökkel és nem pályázat elõtt. De azt hiszem, hogy ezek mind csak olyan légbõl kapott érvek, amiket bárki meg tud cáfolni.
Néhány szóval azért meg kell említeni azt, hogy mi lehet az oka mégis annak, hogy önök három év pihentetés vagy erjesztés után úgy gondolták, ezt a törvénytervezetet márpedig be kell nyújtani a parlamentnek. És ha már az ellenzék az utolsó lehetséges alkotmányos eszközhöz, a népszavazáshoz nyúlt, hogy megakadályozza, akkor önök gyorsan - szerintem alkotmányellenesen - elémentek ennek, és hamis kérdésekkel próbálják megtéveszteni a választókat. Megmondom õszintén, ennek pénz az oka. Mégpedig nagyon sok pénz!
Mindig fölvetõdik a kérdés, hogy ha valami történik - és ez nem új dolog -, kinek áll érdekében. Mivel nincs új a nap alatt, a recept kipróbált, hogy kinek áll érdekében. Azoknak áll érdekében, akik úgy gondolják, hogy ezeket a földterületeket - jelzem, pénz nélkül - meg lehet szerezni, és utána egyben ki lehet ajánlani valakinek. Erre számtalan példa volt ebben az országban, ismerünk néhány bekerített falut, ahol egyébként nem a falut kerítették be, hanem a földet, csak éppen a falu körül volt a föld. A falu úgy érzi, hogy õt kerítették be, de a tulajdonos úgy, hogy a földjét. Ugyanis a külföldi tulajdonost nem érdekli az 5-10 hektáros darab. Õ információval rendelkezik arról, hogy az Európai Unióban mi fog történni öt-tíz év múlva - a magyar gazdának ez az információja nincsen meg -, õ tudja azt, hogy ha Magyarországon szikes legelõt vesz, azt föltöri, és azt mondja, hogy kérem szépen, én kukoricát fogok benne termelni, de a kukorica ki se kel benne, mert 6-7 aranykoronás szikes; majd csatlakozáskor benyújtja, hogy kivonom a termelésbõl, ha támogattok. Ezt a magyar gazda nem tudja, mert nem tudja, hogy hogyan mûködik az EU.
Az elõbb említettem, hogy kipróbált a recept. A következõképpen történik - és ezt a '94-es földtörvény elõtt néhány volt szövetkezet ki is próbálta. Részvénytársasággá alakultak villámgyorsan még a földtörvény megjelenése elõtt, bevitették a tagokkal a földet részvények fejében a részvénytársaságba, utána egy fillér osztalékot nem fizettek évekig, ezzel gyönyörûen sikerült lenyomni a részvények árát, s 10-20 százalékon sikerült fölvásárolni a részvényeket. Ha véletlenül ez a példa hasonlítana egy Budapest környéki szövetkezet történetére, ez nem véletlen, nem szándékos, ez törvényszerû. Ezt egyébként nem én találtam ki, egy német írótól származik.
Tehát ezt a receptet kipróbálták néhány ezer hektáron, mivel bevált, most jöhet az országos kipróbálás. Hogy mûködik ez országosan? Országosan ez úgy mûködhet, hogy most még egyben van a föld - itt már elhangzott, hogy 60 százalékát azért sikerült egyben tartani, mivel ahogy már az elõbb említettem, nem nagyon szorgoskodtak kormánypárti képviselõtársaim, és nem ösztökélték a hivatalokat, hogy a földeket márpedig adják ki és legyen tulajdonosa a földeknek, kimérésrõl szó sincs, tehát ott maradt egyben. Ebbõl adódóan ezek a földek gyönyörûen megszerezhetõk. Ha megkapja a jogi személyiség a földszerzés jogát, akkor ezeket az embereket csellel, trükkel, hazugsággal - erre van gyakorlat - rá lehet venni arra, hogy a szebb jövõ érdekében vigyék be. Még azzal is meg lehet fenyegetni - ezt a héten hallottam -, hogy lejár az ötéves szerzõdés, és nem vesszük ám bérbe, nehogy azt higgye, hogy mi bérbe vesszük! És ahol nincs kereslet - vannak ilyen vidékek, és ezek az elmaradottabbak -, ott az emberek ezt meg is eszik. Vigye be szövetkezetbe tulajdonként, vigye be részvénytársaságba, kft.-be! Ehhez nem kell pénz, ehhez részvényeket adnak vagy üzletrészt, pénz nélkül megoldható.
Amikor ez megtörténik, természetesen osztalék megint nem lesz, a régen jól bevált recept szerint, utána föl lehet ajánlani, hogy állami támogatással megveszik a tagi tulajdont. Meg lehet venni a tagi tulajdont, erre önök majd megszavaznak állami támogatást, mint tavaly is, és akkor szépen egy kör fölvásárolja az üzletrészeket, s a végén kiderül, amikor kibújik a tojásból a csibe, hogy itt nincs is több tulajdonos, mint négy-öt. Ekkortól kezdõdõen már kiajánlható a föld. (Zaj.) Ekkortól kezdve, mondom, kiajánlható lesz a föld egy fillér nélkül!
Van egy másik recept is, amikor ilyen módon nem lehet megszerezni, az pedig: a hátam mögött behozok valakit, az õ pénzébõl megvásárolom, és akkor már tulajdonképpen eleget tettünk a garanciáknak is, mert magyar a vállalkozás, csak éppen más diktál.
Képviselõtársaim, remélem nem gondolják komolyan, hogy gyakorlati jelentõsége van annak, hogy X. Y. külföldi kft., rt. vagy bt., vagy pedig X. Y. magánszemély mint tulajdonos szerepel a magyar nyilvántartásban. Gondolom, nem próbálják ezt még eladni, hogy ennek gyakorlati jelentõsége van akár a falura, akár az országra. Nincsen, semmilyen jelentõsége nincs! Annak viszont, hogy milyen tõkeerõs az új tulajdonos, óriási a jelentõsége. Ugyanis akkor, amikor a magánszemély magyar, nincs akkora különbség az eladó és a vevõ között anyagilag, mintha egy 10-20-szoros tõkeerõvel rendelkezõ külföldi vagy csoport a tulajdonos.
(21.50)
Tehát van esélye a régi tulajdonosnak, akinek az apja, testvére vagy valakije eladta a földet, hogy valamikor tulajdonos legyen. De ezzel a módszerrel az égadta világon semmi.
Hogy miért kellett ehhez három év? Tisztelt Képviselõtársaim! A három év a felkészülési idõszak volt. Most már teljes a kép, világos, hogy mi miért történt. Három év alatt lehetett annyira elbizonytalanítani a tulajdonost az elõbb említett okokkal, hogy nem adták ki a földet, nem fizettek földjáradékot - akarom mondani, bérletet - nagyon sok helyen, perrel megtámadták a földkiadást, és ott maradt a szövetkezetnél a föld, állandóan azt hangsúlyozták, hogy a földnek semmi ára nincs. Ezek után eljött az idõ, amikor elõ lehetett terjeszteni ezt a törvénytervezetet - és erre, ne várják tõlem, hogy jelzõt használjak, mert parlamentben ilyen jelzõt nem szoktak használni. Remélem a választópolgár viszont ezt a jelzõt a választásnál majd megteszi.
Egyébként éppen tegnap beszéltem valakivel, aki a következõt mondta - és ezt szeretném elkerülni -: ha ezt a kormány megcsinálja, és a saját kérdéseit teszi fel a kérdõívre, akkor nem hosszában állunk a 6- os út mellett, hanem keresztben, fölszántjuk az utat, mert ezt nem fogjuk megengedni. Ha ez bekövetkezik, uraim és hölgyeim, ez az önök felelõssége.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.)