FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! A gazdasági bizottság szeptember 10-én megtárgyalta a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetét. Az a ritka eset fordult elõ, hogy a bizottságban a tervezetrõl - a korábbi gyakorlattól eltérõen - nagy vita nem alakult ki.
A bizottság tagjai megállapították, hogy a törvénytervezet alapjául szolgáló 1988. évi VI. törvény is alapvetõen megfelelõ volt, hiszen a gazdaságban meghatározónak bizonyult. Az 1988. évi VI. törvény biztosította a kisvállalkozások társaságokba történõ beintegrálását, illetve az állami vállalatoknak gazdasági társaságokká történõ átalakítását. Gyakorlatilag nagyon sok, több tízezer gazdasági társaság jött létre, és ezek a gazdaságok ma már a vállalati gazdasági szféra egészét átfogják.
A gazdasági bizottság tagjai egyetértettek abban is - beleértve ellenzéki képviselõtársainkat is -, hogy ezzel együtt is indokolt a '88. évi VI. törvény felülvizsgálata, ami végül is ezt a formájában is új tervezetet eredményezte.
A bizottság különösen négy területet emelt ki, amiért a felülvizsgálat, illetve az új törvény kiadása indokolt. Az egyik az, hogy összhangot kellett teremteni a ma is hatályos, a gazdasági társaságok mûködését érintõ törvényekkel. Míg 1988-ban a gazdasági társaságokról szóló törvény gyakorlatilag mindenféle környezet nélkül keletkezett, és az indukálta a hozzá kapcsolódó törvényeknek a keletkezését, ma már az a helyzet, hogy több olyan törvény van, amelyik érinti a gazdasági társaságok mûködését, szoros kapcsolatban van vele. Ezért szükség van arra, hogy ez a törvény is számoljon ezekkel a változásokkal, és beépüljenek a törvénybe a számvitellel, a versenyjoggal, a konszernjoggal, a csõdeljárással kapcsolatos kérdéseknek az egyes elemei.
Az új törvény kiadását indokolja a joghézagok kiküszöbölése, illetve bizonyos hibás részek kijavítása. Különösen fontosnak tartotta a bizottság a hitelezõvédelem erõsítését, ami a korábbi törvénynek nem volt erõssége. Elsõsorban az alap- és törzstõke felemelése, a tõkeemelések és -leszállítások kérdése az, ami majd változásokat fog ezen a téren elõidézni.
Végül fontosnak tartotta a bizottság, hogy eurokonform szabályozással erõsödik a törvény, elsõsorban a konszernjognak bizonyos átvételét értettük ez alatt, másrészt pedig a részvénytársasági mûködésnek a szabályozását, amiben kiemelkedõ a zárt és nyílt részvénytársaságok mûködési szabályainak és különbözõ eljárásainak a megkülönböztetése. Úgy érezzük, hogy a zárt részvénytársaságok mûködését gyakorlatilag gördülékenyebbé, egyszerûbbé fogja majd tenni.
Ezek az igények végül formáját tekintve is új törvényt eredményeztek, és úgy látjuk, hogy ez is pozitívuma lesz a törvénynek, hiszen erõsödött a törvényben az általános részek tartalma és terjedelme, csökkent a különös részeké - mint ahogy erre a miniszter úr is utalt expozéjában -, és összességében, ha nem is nagymértékben, de a törvény terjedelme is csökkent ezáltal.
A gazdasági bizottság a tervezetet igen jónak tartja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes részkérdéseket illetõen itt az általános vitában, illetve a részletes vitában ne legyen komoly vita. A bizottsági ülésen néhány ilyen részkérdés merült fel, például az apport alulértékelésének a lehetõsége, a vezetõ tisztségviselõk új társaságalapítási jogának korlátozása vagy a tulajdonosi és menedzsment jogok eltérõ értelmezése, hogy azok milyen mértékben szükségesek, és melyik oldalnak a javára.
Mindezeket követõen nem csoda, hogy a gazdasági bizottság úgy összegezte a törvénytervezetet, hogy az általános vitára alkalmas, és a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitának a megkezdését.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(10.10)