KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Úgy gondolom, normálisan mûködõ többpárti parlamentáris demokráciában természetes az, ami Lengyelországban történt. Teljesen egyetértek Szabad György képviselõ úr értékelésével, hogy ez a többpártrendszer mûködõképességének a bizonyítéka, és én remélem, rövidesen eljön az az idõ, amikor ezt már teljesen természetesnek tartjuk, és nem is kell igazából ezért napirend elõtt felszólalni. De egyetértek azzal, hogy még nem tartunk ott.
Örülök annak, amit Szabad György képviselõ úr mondott a korábbi kormányzó erõk bölcsességérõl, amelyek ugyanolyan bölcs magatartásról tettek tanúbizonyságot, mint 1994 tavaszán az akkori magyar kormány, amely egyes fenyegetõ jelzések ellenére ugyanúgy tiszteletben tartotta a választók akaratát. Õszintén remélem, hogy lassan ez lesz egész térségünkre jellemzõ. Térségünk déli részén azért ez még nem egészen így van.
Úgy gondolom - ha már szónál vagyok -, azt azért meg kell állapítani, hogy ami történt, az nem tekinthetõ a baloldal kudarcának, hiszen a baloldal egymillió szavazattal többet kapott. Úgy gondolom, az a gyõztes csoportosulás, amely valóban nagyon sokszínû, természetesen nem fog tudni könnyen kormányt alakítani, de ez is természetes dolog egy normálisan mûködõ parlamentáris demokráciában. Ráadásul ez a több mint 20 pártot, csoportot magába foglaló koalíció egyedül nem is képes kormányt alakítani.
Természetes, hogy valamennyien pártpolitikusok is vagyunk, és pártpolitikusként lehetnek érzelmeink, és örülhetünk a velünk azonos nézeteket valló pártok, pártcsoportosulások sikerének, vagy rosszul érinthet bennünket a kudarcuk. De természetesen az ország külügyminisztereként számomra az a fontos, hogy mindaz, ami Lengyelországban történt, milyen hatással lesz a magyar-lengyel kapcsolatokra.
Ha visszagondolok arra, hogy az elmúlt években jobboldali gyõzelem Franciaországban, jobboldali gyõzelem Spanyolországban - ez sem a magyar-francia, sem a magyar-spanyol kapcsolatokat nem befolyásolta. Baloldali gyõzelem Portugáliában és baloldali gyõzelem legutóbb Nagy- Britanniában - és ez sem befolyásolta sem kedvezõtlenül, sem kedvezõen a kapcsolatokat. A kapcsolatokat a kölcsönös érdekek határozták meg, és eszerint fejlõdtek tovább. És nincs okom feltételezni, hogy bármilyen összetételû kormány is lesz az eredménye a bonyolult kormányalakítási tárgyalásoknak, akkor a magyar-lengyel kapcsolatok ennek kárát látják. Ezek a kapcsolatok sokkal régebbiek és sokkal mélyebbek.
Õszintén remélem, hogy nem következik be árnyalatnyi változás sem Lengyelország euro-atlanti integrációs törekvéseiben, hiszen ez megint nemcsak Lengyelország, hanem a térség és Európa szempontjából fontos. Vannak jelzések arra vonatkozóan, hogy a most gyõztes koalícióban vannak olyan csoportok, amelyek nem egészen osztják az euro-atlanti orientáció híveinek a nézeteit, de én bízom abban, hogy nem ezek fogják meghatározni a lengyel kormány politikáját, és Lengyelország Magyarországgal, Csehországgal együtt halad tovább a NATO felé vezetõ úton, és rövidesen rálép az Európai Unióhoz vezetõ útra is.
Szeretném mindenkinek - aki a lengyel választások eredményébõl valamiféle áthallást próbál csinálni - a figyelmébe ajánlani azt, ahogy Szabad György képviselõ úr ezt a kérdést megközelítette, ugyanis nem lehet következtetni egyik ország választási eredményeibõl egy másik ország választási eredményeire. Elég ha az elõbb felsorolt négy nyugat-európai országot említem, és természetesen minden ellenkezõ véleménnyel szemben 1994-ben nem azért gyõzött a baloldal Magyarországon, mert elõtte Lengyelországban a baloldal szerepelt sikeresen, és azt hiszem, hogy most sem feltétlenül helyes bármiféle összefüggésre számítani. A magyar választók a magyar kormány politikájáról fognak majd ítéletet mondani, és ezt fogják összevetni az ellenzék programjaival, ígéreteivel, mint ahogy Lengyelországban is ez történt.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)