DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselõ Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Megköszönöm képviselõ asszonynak ezt a kérdését, hiszen egyrészrõl osztozunk aggodalmában, ugyanis ez most fórumot biztosít számunkra arra, hogy az ország nagyközönsége valóban megismerje azt, hogy mi történt az elmúlt években. Azért mondom, hogy az elmúlt években, hiszen elõször 1993-ban észlelték ezt a fajta fertõzést, tömegében a tavalyi évben jelentkezett.
Egyébként vadgesztenyelevél-aknázó moly a neve annak, ami a fõ okozója a vadgesztenyefák korai lombhullatásának. Ez egy 3-4 milliméteres - ahogy a képviselõ asszony is mondta - lepke, melynek lárvája a vadgesztenyelevél epidermisze alatt él, levélszövetébõl táplálkozik. Évente három nemzedék keletkezik ebbõl május és augusztus között, melegigényes faj, és megjelenése nagyban annak a klímaváltozásnak is köszönhetõ, ami az elmúlt évek folyamatában megfigyelhetõ.
(16.10)
Mondhatni, hogy védekezése szakmailag megoldott, hiszen környezetbarát rovarölõszerek, így kitinszintézis-gátlók, szintetikus piretroidok használhatók. A fák tulajdonosainak, kezelõinek kellene a védekezést ezekkel elvégezni. Egyébként több kezelésre lenne szükség abban az idõszakban, amikor ez jelentkezik. Szakmai szempontból társtárcánk, a földmûvelésügyi tárca kész arra, hogy felvilágosítást adjon és segítséget nyújtson ez ügyben azoknak, akik ez iránt érdeklõdnek.
Megjegyzem, hogy idõvel a nem vegyszeres, tehát természetes védekezés is meg fog oldódni, hiszen egy teljesen új károsításról van szó, és a természetes ellenfelek ezt követõen fognak megjelenni. De addig is a fák lombján megtelepedett aknázómoly utolsó nemzedékébõl származó lárvák - hiszen azok követhetik az ez évieket - megfelelõ összegyûjtésével és ártalmatlanításával már most segíthetünk.
Köszönöm a kérdést. (Taps.)