DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A képviselõ úr által jelzett megállapodás valóban száz évvel ezelõtt jött létre a tihanyi apátság és a balatoni déli vasútvonalat üzemeltetõ Déli Magán Vaspálya Társaság között - de ez egy történelmi dokumentum is. Akkor az apátságot Budapestrõl Szántódig vasúton lehetett elérni, majd onnan gõzhajó vitte át a Balaton túlsó partjára az utasokat, ezért születhetett meg ez az egyezség, hogy a vonatok álljanak meg Szántód- Kõröshegyen a vasútállomás megépítése ellenében.
A déli vasutat 1932-ben államosították. Ma sajnos sem a veszprémi levéltárban, sem a Közlekedési Múzeumban nincsenek meg azok a dokumentumok - örülnék, ha képviselõ úr segítene ezek felkutatásában, mert ezek kifejezetten érdekelnek engem is -, hogy az 1860-as évekig visszamenõleg milyen kötelezettségeket vállalt át a Vaspálya Társaságtól a Magyar Államvasutak.
A tihanyi apátság ma már másképp is elérhetõ, ilyen értelemben a mintegy évszázaddal korábbihoz képest a szántód-kõröshegyi vonatmegállás jelentõsége - megítélésünk szerint - mérséklõdött. Ennek ellenére ezen a vonalon mindkét irányba közlekedõ személyszállító vonatok 76 százaléka - 50-bõl 38 -, ezen belül a gyorsvonatok 50 százaléka - 24-bõl 12 - megáll Szántód-Kõröshegyen. Tehát valóban nem a többség, hanem a fele áll meg. Eddig nálunk még egyetlen fórumon sem kifogásolták, hogy ez a napi 12 gyorsvonat nem elégséges. Még egyszer meg fogjuk nézni, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi menetrend megfelel az utasforgalmi igényeknek, mivel összességében a vonatok mintegy háromnegyede megáll Szántód- Kõröshegyen.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)