GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Szeretném elõrebocsátani, hogy én egyetértek Medgyasszay László képviselõ úr módosító javaslatával. Én ezt feltétlenül szükségesnek tartom ahhoz, hogy abban az esetben, ha minden alkotmányos érvünk ellenére, a választópolgárok akaratát figyelmen kívül hagyva, mégis a kormány kérdései kerülnének a földügyben népszavazásra, akkor legyen lehetõségük a választópolgároknak a tények ismeretében válaszolniuk a kormány kérdéseire.
Most a kormány második és harmadik kérdésérõl beszélek. Tudjuk, hogy az elsõ kérdésrõl, magáról a NATO-ról szóló kérdésrõl nem alakult ki vita a parlamentben, annál inkább a földrõl szóló kérdésrõl. Az a gond ugyanis, hogy a kormány által megfogalmazott kérdések teljesen egyértelmûen alkalmatlanok arra, hogy a választópolgárok tisztán lássanak abban a kérdésben, hogy ha igennel vagy nemmel szavaznak az egyes kérdésekre, akkor végül is mire adták a voksukat. És itt különösképpen a kormány második kérdése, azaz az elsõ földügyi kérdése az, ami aggályos, de persze nem tekinthetünk el a harmadiktól sem. Ugyanis a második kérdés arról szól, hogy Magyarországon bejegyzett belföldi jogi személyek - legyenek azok szövetkezetek vagy másfélék - szerezhessenek földtulajdont. És emögé van odarakva a harmadik kérdés, amelyik viszont a külföldiek földtulajdon szerzésének a tilalmáról szól.
Ha a választópolgár elolvassa ezt a két kérdést, akkor azt gondolhatja, hogy na, itt van a második kérdés, persze, belföldi miért ne szerezhessen földtulajdont; s itt van a harmadik kérdés a külföldiekre vonatkozóan: hát hohó, persze, azt nem fogjuk megengedni! Tehát a második kérdésre és a külföldiek földtulajdonszerzésének a tilalmára is nyugodtan lehet igennel szavazni. Csak az a gond, hogyha a polgár így, tehát mind a két kérdésre igennel szavaz - és fõleg a második kérdés az, amelyik gondot okoz, vagyis az elsõ földügyi kérdés -, akkor a polgár tulajdonképpen arra szavazott az igenjével, hogy azok a magyar jogi személyek is szerezhessenek földtulajdont, amelyek külföldi tulajdonban vannak. Teljesen egyértelmûen Medgyasszay László azt mondja, hogy ha az a helyzet, hogy a kormány kérdésére adott igen válasz esetén a külföldi tulajdonban lévõ jogi személyek is szerezhessenek földtulajdont, akkor ezt egész egyszerûen írjuk bele ebbe a kérdésbe, ne tagadjuk el ezt a tényt a polgárok elõtt, ismertessük meg a polgárokkal, hogy végül is mire várja itt a kormány tõlük az igen szavazatot. Tehát Medgyasszay László nem tesz semmi mást, mint a polgárok számára világossá akarja tenni, hogy mire is kíván tõlük a kormány választ kapni.
Én úgy gondolom, hogy a népszavazás egy rendkívül fontos demokratikus jogintézmény, ennek méltóságához hozzátartozik, hogy eredményt a népszavazáson elérni nem megtévesztéssel, hanem meggyõzéssel kell. Javaslom, hogy olyan kérdés kerüljön a népszavazási ívre - amennyiben önök a választópolgárok akaratát figyelmen kívül hagyva mégis a saját kérdésüket fogják erre a lapra ráerõltetni -, amelyik legalább egyértelmûvé teszi a polgárok számára azt, hogy mirõl is van itt szó tulajdonképpen.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)