GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársak! Francz képviselõ úrnak kénytelen vagyok reagálni, bár az általános vita valóban ezt a kérdést érintette, de nem kerülhetjük meg ezt a kérdést.
A rendelkezési jog, tisztelt képviselõtársam, nyilván azt jelenti, hogy a cégbíróságokon az átalakult szövetkezetek, tehát részvénytársaságok esetében a részvények többségét - nagyon sok átalakult magyar szövetkezetben vagy egyéb gazdasági társaságban - megszerezték a tisztelt külföldiek. Figyelmébe ajánlom azokat az újságcikkeket, ahol megjelenik akár a 99 évi vagy esetleg kisebb tartós bérlet. Én a rendelkezési jogot így értem.
Az egyszerû gazdát, az egyszerû magyar embert nem érdekli az, hogy gyakorlatilag elvettek elõle a falu határából bizonyos földterületet: ön is említett több ilyen esetet. És mindenki tudja: vannak ilyen esetek. Ott a rendelkezési jog egyértelmûen már a külföldié. Tény, hogy a magyar magánszemély és akár a kis vagyonfelélõ magyar szövetkezet is ki van zárva abból a lehetõségbõl, hogy õ a földet a jogi személyeknek... És ugyanolyan rossz lehet véleményem szerint, ha a termõföldtörvényt módosítják, mert õ is egyértelmûen kisebb területet tud bérelni, mert nyilván a magánszemélyek is majd annak a gazdagabb, tõkeerõsebb külföldinek fogják odaadni, mondjuk, haszonbérletbe a földet, mint a magyar erõgépekkel rendelkezõ magyar jogi személynek.
Tehát a kérdés itt most ebben szektorsemleges, és ez magyar nemzeti kérdés. (Francz Rezsõ: A tárgyra!) Még egyszer mondom - a tárgyra térünk -: a rendelkezési jogot úgy kapták meg, tisztelt képviselõtársam, hogy ha a földhivatalban ugyan még nincs is bejegyezve, de a cégbíróságokon már be van jegyezve, a részvények többségét megszerezték, és ez sajnos a magyar emberek szempontjából teljesen egyre megy.
Köszönöm szépen. (Zaj.)