DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon sajnálom, hogy Bihari képviselõ úr elment, mert csak azért nem kétperceseztem, mert amit szerettem volna az õ felszólalására reagálni, az két percbe nem fér bele.
Két dologra szeretnék kitérni. Az egyik az, hogy képviselõ úr állítása szerint az ellenzék kérdése nem egyértelmû, és arra egyértelmû válasz nem adható. Megítélésem szerint, ha ez a mi kérdésünkre igaz, akkor hatványozottan igaz ez az állítás a kormány kérdéseire, és különösen a kormány középsõ kérdésére.
Tisztelt Képviselõtársaim! Azért rendkívül nehéz erre választ adni egyértelmûen - a kormány középsõ kérdésére -, mert aki igennel válaszol, az egyetért azzal, hogy a hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termõföldtulajdont szerezhessen. Képviselõ úr javaslata: megkülönböztetéssel vagy megkülönböztetés nélkül. Nagyon fontos, hogy kivették belõle a "megkülönböztetés nélkül" jelzõt, de a lényegi értelmezhetetlenség megmaradt benne, hiszen ha erre igent szavaznak a választópolgárok, akkor az Országgyûlést köti az a felhatalmazás, hogy a nép azt akarta, hogy ez így legyen. Ennek megfelelõen gyorsan törvényt kell alkotni. Hogy az állampolgárok errõl a kérdésrõl el tudják dönteni azt, hogy õk igennel vagy nemmel szavaznak, ahhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy tudják: ez a kérdés nem a belföldi gazdálkodó szervezetekrõl és nem a hazai szövetkezetekrõl szól, hanem szól azokról a társaságokról, amelyek ugyan külföldi személyekbõl állnak, de Magyarországon van a társaság bejegyezve.
A kormány kérdése azért megtévesztõ, mert nem hivatkozik arra, hogy ez nem egy önmagában álló dolog, hogy a hazaiak tudnak szerezni - akár tsz, akár gazdasági társaság -, hanem ennek komoly következménye van, és ez a kormány kérdésébõl hiányzik. Hangsúlyozom még egyszer: ha emellé teszem, hogy az ellenzék kérdésére - miszerint egyetért-e ön azzal, hogy külföldi sem egyénileg, sem szervezeten keresztül ne szerezhessen termõföldtulajdont - igennel válaszol az állampolgár, nincs törvényhozási kötelezettség. Abban az esetben marad a jelenleg hatályos rendelkezés, nincs törvényhozási kötelezettség - hangsúlyozom még egyszer -, mert a jelenlegi helyzetben sem megengedett a külföldiek tulajdonszerzése.
Ebbõl adódóan sokkal nagyobb teher hárul a kormány kérdésére, amelyikre ha igennel válaszolunk, elindít egy törvényhozást az Országgyûlésben, és meg kell engedni ezeknek. És sajnos a kérdésen kívül - ami már kiderült az elmúlt hetek vitájából - bizony megnyitjuk a lehetõséget azoknak a társaságoknak, ahol külföldi tulajdonú vagy tulajdonosú személyekbõl állnak ezek a társaságok.
Hogy ez mennyire nem az ellenzék és kormány kérdésének politikai vitája, szeretném felhívni a képviselõtársaim figyelmét arra, hogy a Világgazdaságban nagyon jó összeállítás jelent meg nemrégiben arról, hogy a szakma kiválóságai - nem politikusok - hogyan vélekednek a kormány kérdésérõl. Herbst Árpád, a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem adjunktusa nyilatkozott, hogy milyen félrevezetõ a kormány kérdése; Tanka Endre, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet munkatársa ugyancsak megtévesztõnek és pontatlannak nevezi a kormány kérdését; Kurucz Mihály úgyszintén.
Tisztelt Képviselõtársaim! Õk a szakma képviselõi, akik földjogban, földügyekben jártas emberek, tehát nem vádolhatók azzal, hogy mindenféle politikai sandaság és elfogultság állna a véleményük mögött.
Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon örültem annak a módosító indítványnak, amelyet Bihari Mihály és Orosz Sándor képviselõ urak nyújtottak be - azonban meglepett minap a televízióban egy bejelentés. Kormányunk bejelentette két nappal ezelõtt, miután az általános vitát lezártuk, hogy módosították a kérdést. A hír rövid volt és velõs: a kormány módosítja a népszavazásra feltett kérdéseket. Hogy az elõterjesztõ módosíthatja-e a javaslatát, azt hiszem, már mindenki tudja, hogy nem. Azt is mindenki tudja, hogy ha az általános vitát lezártuk, akkor már csak kapcsolódóval lehetne módosítani. Tehát nyilvánvalóan akkor Bihari Mihály a kormány képviseletében járhatott el, amikor ezt a módosító indítványt benyújtotta. De az a határozottság, ahogy a kormány szóvivõje bejelentette, hogy õk bizony ezt a kérdést módosítják, ez bizony megint csak azt jelenti a számomra, hogy eléggé félreteszünk itt néhány olyan fontos tételt, mint az alkotmány, a népszavazás fontossága, a Házszabály, hogy például az elõterjesztõ nem módosíthatja utóbb a javaslatát. De egy dologra mégis felhívta a figyelmet: utóbb a kormány is belátta, hogy a kérdése pontatlan, nehezen értelmezhetõ.
Ezért én nagyon bízom benne, hogy a kormánypárti többség is be fogja látni azt, hogy támogatni kell Medgyasszay László módosító indítványát, amely pontosan ezt a megtévesztõ elemet veszi ki a kormány kérdésébõl, amely eredetileg elfelejtett szólni arról, hogy ha a kedves állampolgárok, a hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet lehetõséget kap arra, hogy termõföldet vásároljon, ezzel megnyitjuk a kaput annak, hogy a külföldi tulajdonosú társaságok - amelyeknek csak annyi közük van Magyarországhoz, hogy itt bejegyezték õket, és szerezhetnek egy olyan társaságot, amely már öt éve folytat mezõgazdasági tevékenységet - bizony vásárolhatnak hazai földtulajdont. Ez a lényeges pontja a kormány kérdésének, és ezért nagyon egyoldalú az a kérdés, amelyik mellé nem teszik oda, hogy ennek következtében bizony megnyílik a lehetõség a külföldiek közvetett tulajdonszerzésére is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)