GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Rövid leszek, legalább olyan rövid, mint Bauer képviselõ úr, aki gyakorlatilag felsorolta a 2. ajánlási pontban lévõ, a négy ellenzéki párt képviselõje által kibocsátott kérdésre az ellenérveket. Én viszont azt mondom, hogy a kormány által feltett két kérdés közül a második kérdésre az egyértelmû válasz az igen, hisz az egész társadalom egyetért abban, hogy külföldi ne szerezhessen földtulajdont Magyarországon. De az elsõ kérdés, még ha kivesszük a Bihari és Orosz képviselõ urak módosító indítványában szereplõ "megkülönböztetés nélküli" két szót, akkor is egyértelmûen biztosítja azt a lehetõséget, hisz ezt senki nem tudta megcáfolni a mai napon, a 3-4 órás vita során, de érdekes módon a nemzeti agrárprogram vitája során, a 2-3 hónap alatt sem, hisz a kormány is és az ellenzék is azért tette félre ezt a kérdést nagyon szemérmesen, mert ebben nem tudott kialakulni a konszenzus.
Tudniillik - és teljesen egyetértek Balsai MDF-es képviselõ úrral - itt nem tehet különbséget, a magyar vagy külföldi szövetkezet, részvénytársaság teljesen egyformán kell hogy viselkedjen, és ha gyakorlatilag megengedem a belföldi gazdálkodó szervezetnek - mint ahogy nagyon sokszor elmondtuk már a mai nap során én is és mások is - , épp a tõkeerejük folytán a külföldiek rövid idõn belül megszerzik ott a többséget. Tehát senki nem tudja megcáfolni, hogy ez történik, és itt jön egy kérdés. Kinek az érdeke, hogy a földtörvényt most módosítsa? Természetesen azoknak az embereknek, szövetkezeteknek, akik, mondjuk, állattartó telepet tartanak fenn, és erre hivatkoznak szövetkezeti vezetõk, hogy az állattartó telepük mellett a takarmánytermõ területhez hozzájussanak.
A világ fejlett mezõgazdaságaiban, nagyon sok országban a földterület több mint felét bérleti viszonyban mûködtetik. Ott semmi nem akadályozza, hisz nálunk is kialakult a korábbi idõszakban, akár a mezõgazdasági bizottság, akár az egész parlament biztosította például az elõbérleti jogot a részarányoknál, a földkiadó bizottságokról szóló törvénynél is. Az, hogy a gazdaságok megkaphassák a lehetõséget... (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: A tárgyra!)
A tárgyra térve, tisztelt képviselõtársaim: a 4. ajánlási pontban, tehát a Bihari Mihály és Orosz Sándor képviselõ urak által jegyzett ajánlásnál önök lehetõvé kívánják tenni a gazdálkodó szervezeteknek a termõföldtulajdon-szerzést, és egyértelmûen biztosítják a közvetett külföldi termõföldtulajdon-szerzést. Önök arra hivatkoznak, hogy a közvélemény-kutatások szerint - Bauer képviselõ úr az elõbb mondta - 75 százalék erre szavaz. Igen ám, de 76 százalék arra szavazott, és a társadalom nagy többsége arra szavaz, hogy külföldi ne szerezhessen termõföldtulajdont, és nincsenek felvilágosítva azok az emberek, akik az önök kérdésére 75 százalékban szavaztak, hogy ha biztosítaná a törvénykezés azt a lehetõséget a belföldi személyeknek, hogy földtulajdont szerezzenek, akkor pontosan az õ érdekükkel, a magyar nemzettel és az emberek érdekével szemben a külföldiek megszereznék a magyar termõföldet.
Nagyon csalárd módon viszik be ezt a két, a kormány által beterjesztett kérdést, és még egyszer mondom: a módosítás, amelyet Bihari és Orosz Sándor képviselõ urak benyújtottak, mind a két, kormány által feltett kérdésnél egy jelképes módosítást jelent, a kormány kérdésében semmi érdemi változtatást nem tesz. Senki nem tudja bebizonyítani azt, hogy gyakorlatilag a részvénytársaság, a kft. vagy akár a szövetkezet - amely magyar - és egy külföldi között van különbség. Nincs különbség, tisztelt képviselõtársak, és ha a belföldi gazdálkodó jogi személyeknek biztosítja a népszavazás folytán a termõföldtörvény módosításában, akkor egyértelmûen rászabadítja a gazdag külföldi tõkét a nagyon alacsony magyar földárakra, és így végsõ soron elnéptelenedik a magyar vidék, ezáltal csökken a lakosságmegtartó ereje, és a mezõgazdasági tevékenységbõl nagyon sok embert kizár.
Ezt szakmai érvek alapján sem lehet megindokolni, mint ahogy nem is tudta megindokolni a tisztelt kormányzat, mert bizony a 72 százalékos többséggel, ha olyan gazdasági feszítõerõ lett volna, akkor 3,5 év alatt már régen módosította volna a '94. évi LV. törvényt.
Amikor a kormánypárti képviselõk bekiabálással a tárgyra térésre kérnek engem, ezzel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy olyan, mintha egy embertõl megkérdeznék, hogy szereti-e a gyümölcsöt. Azt mondja, hogy szereti a gyümölcsöt, de ettõl még éhen halhat, ha nem nevezi meg, hogy az almát, a naspolyát, a körtét szereti-e. Pontosan errõl van szó! (Vancsik Zoltán: Pont errõl van szó!)
Amikor elõbb fölvetették az alku kérdését: kérem, az a 320-330 ezer állampolgár (Vancsik Zoltán: Legyen 400 ezer!), akinek 3-4 hét alatt összegyûlt az aláírása... Lehet, kérem, Vancsik képviselõ úr közbeszólásán nevetni, de nem 400 ezer, hanem 320-330 ezer aláírás van jelenleg. Azok az emberek felelõsségük teljes tudatában írták alá az íveket, és még egyszer mondom, hogy ez igenis jobban reprezentálja a társadalom véleményét, mint, mondjuk, egy közvélemény-kutató intézet, amely ráadásul megtévesztõ módon - most a szándékosságot nem kérdezem meg - közli, hogy természetes, hogy a külföldiek nem szerezhetnek Magyarországon termõföldtulajdont. Utána betenné azt, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetek, a szegény tsz-ek nem tudnak gazdálkodni, mert ezek a büdös burzsoák megtiltják a termõföldtulajdon szerzését, és azért nem tudnak állatot tartani, mert nincs nekik... Ez mind hazug beállítás! Aki a magyar vidéket járja, a falvakat járja, nagyon jól tudja, hogy nem ez az oka, hogy a magyar állattenyésztés ilyen mélyponton van; ezt az államtitkár úr is tudja.
A másik az alku kérdése; az a 320-330 ezer aláírás - megköszönjük, hogy aláírták - kifejezi a társadalom erejét, a magyar emberek ragaszkodását a magyar földhöz. Egyértelmûen azt kell mondani, hogy az alku kérdése föl sem merült. Nem az ellenzék akarja módosítani a földtörvényt, nem az ellenzék akarja a magyar termõföldtulajdont közvetetten külföldieknek átjátszani, önök akarják - mondják ki nyíltan! Az elõbb színvallásra késztettek bennünket. Mi színt vallottunk, végig színt vallott a Független Kisgazdapárt, és most színt is vallunk minden esetben.
Kérem, önök miért nem vallanak színt? A tisztelt kisebbik kormánypárt - amely nagyon sokszor tett nagyon félreérhetõ nyilatkozatot '94 óta, az önök 3,5 éves kormányzása alatt - miért nem vall végre színt? Miért nem vallanak színt, hogy egy szûk kedvezményezett kört akarnak olyan helyzetbe hozni, hogy akár a magyar termõföldtulajdon átjátszásával, akár szûk egyéni érdekek - igenis a szûk egyéni érdekek! - elõtérbe helyezésével a magyar nemzeti érdekeket önök háttérbe akarják szorítani?
Ez itt a lényeg, kérem! Nem az egyszerû szövetkezeti traktoros, a csibegondozó és a szövetkezeti tagok fognak kft.-be jutni és, mondjuk, a külföldiekkel összejátszva eladni a magyar termõföldet - nem azok fogják! Nyilván elsõsorban a szûk menedzsmentrétegnek van lehetõsége arra, hogy gyakorlatilag a kft.-k, részvénytársaságok révén extraprofithoz jusson még a magyar termõföldbõl is.
Visszautasítjuk a vádat, amikor úgy próbálják beállítani a helyzetet, hogy mi alkukérdésként adjuk fel az állampolgárok 320-330 ezer aláírását. Nem! Õk azért demonstráltak az aláírásokkal, az a 320- 330 ezer magyar ember, mert nem akarják, hogy a nagyon alacsony árú magyar földre rátelepedjen a külföldi tõke, amikor tízszer, hússzor kevesebbet ér a magyar föld, mint Nyugat-Európában. Õk ez ellen tiltakoznak, õk a maguk védekezõ reakcióját így tudják kifejezni, hogy erre a kérdésre így válaszoltak.
A ajánlás 2. számú pontjában, a négy ellenzéki párt képviselõje által jegyzett 2. számú pontban olyan kérdést tesznek fel, ami nem igényli azt - ha igen válasz lesz többségben a népszavazáskor -, hogy a jelenleg hatályos magyar termõföldtörvényt, a '94. évi LV. törvényt módosítsák.
(20.50)
De az önök kérdése igenis igényli! Sõt önök akarják is, mert önök terjesztették be a termõföldrõl szóló törvény módosítását! Tehát ne próbáljuk összekeverni a Gizikét a gõzekével ebben a tekintetben, hanem mondják ki nyíltan, önök akarják módosítani az 1994. évi LV. törvényt, és közvetve lehetõséget akarnak biztosítani egy - véleményem szerint - álliberális földtörvény-módosításra, hogy jöjjön be a külföldi tõke, és az majd meg fogja oldani a magyar mezõgazdaság helyzetét. Mint agrármérnök mondom, természetesen egyáltalán nem oldja meg. Érdekes módon ezt vallja a társadalom többsége is. Mert még egyszer elmondom, ha olyan erõs lett volna a társadalom igénye, akár a baloldali agrárértelmiség igénye, akkor önök három és fél év alatt a 72 százalékos többségükkel, tisztelt államtitkár úr, már huszonötször tudták volna módosítani a törvényt, mint ahogy 1994 szeptemberében tervezték is, és 1995-ben meg '96-ban többször próbálkoztak is vele.
Önök valljanak színt, tisztelt képviselõtársak és tisztelt kormányzat! (Dr. Kertész Zoltán: Ez nem a részletes vita tárgya!) A részletes vitához szólok, tisztelt Kertész képviselõ úr, biztosan tudja itt a hátam mögött a szép kiabálása ellenére is. Õszintén megmondom, már a múlt héten hétfõn is megszoktam ezt a vitát. De kérem, itt a 2. és 4. pontot nem lehet ilyen mesterségesen szembeállítani!
Még egy érv. Azt hiszem, Orosz képviselõ úr mondta - nem, bocsánat, Bihari képviselõ úr mondta; mivel együtt terjesztették be a módosítást, ezért kevertem össze õket, elnézést kérek -, tehát Bihari képviselõ úr mondta - legalábbis én így vettem ki a szavaiból -, hogy gyakorlatilag mintha egy állandó, stagnáló, stabil állapotot jelentene a belföldi gazdasági személy. Õ így fogta fel, én így értelmeztem az õ felszólalását. Kérem, ez nem igaz! A gazdálkodó szervezet egyik napról a másikra megváltozhat. Ami ma egy szövetkezet, az holnapután - mint mindenki nagyon jól tudja - bármilyen gazdasági társasággá, kft.-vé, részvénytársasággá át is alakulhat.
Tehát ne mondjuk most már, mert nem vagyunk gyerekek, hogy elhiggyük, hogy az egy tag - egy szavazat elve örökre meg fog maradni! Még egyszer mondom, nem gyanúsítunk senkit, de elsõsorban a szövetkezeti vezetõknek épp a munkahelyi kiszolgáltatottság révén a dolgozókkal szemben - mint ahogy a példa mutatja, hiszen nagyon sok szövetkezet átalakult részvénytársasággá - senki nem tudja megmagyarázni azt, hogy a szövetkezetek átalakulhatnak nagyon hamar részvénytársasággá, és ott már nincs egy tag - egy szavazat elve! Ahol ezekbe a belföldi gazdálkodó szervezetekbe bejön a külföldi tõke, ott azok kiszolgáltatottak lesznek, és kiszolgáltatott lesz a falu, s végsõ soron a magyar nemzet. Így természetesen nem tudjuk elfogadni a 4. számú módosítást és annak a következményeit.
Még egyszer mondom, az ellenzék védekezésként tette, a 320-330 ezer ember szintén védekezésként tette, amit tett, és még egyszer mondom, teszi is majd november végén, ha önök november 16-án keresztülerõltetik a kérdéseiket. Nem vagyok próféta, de a februári gazda- és paraszttüntetéseken láttam az ösztönösen megmozduló paraszti lelkesedést és felelõsséget, bár akkor elsõsorban gazdasági megszorítások ellen védekeztek, de természetesen gazdaságpolitikai következményei is voltak annak a dolognak; tehát gondolom, nem kell prófétának lenni ahhoz, tisztelt képviselõtársak és tisztelt kormányzat, hogy azt mondjam önöknek, ha önök november 16-án csípõbõl keresztülerõltetik az önök szája íze szerinti népszavazást - hiszek abban, hogy józanok lesznek és ez nem történik meg -, akkor a magyar társadalom, a magyar emberek, a magyar gazdák alkotmányos eszközökkel mindenképpen demonstrálni fognak. Mint ahogy februárban demonstráltak. Nagy valószínûséggel az érdekvédelmi szervezetek és a magyar emberek nem fogadják el.
Ha abból indulunk ki - ahogy önök mondták -, hogy 75 százaléka nem fogadja el és határozott nemet mond a külföldiek földtulajdonszerzésére, akkor rá fognak jönni az emberek - mert nekünk, ellenzéki pártoknak kötelességünk lesz felhívni a választópolgárok figyelmét, hogy - önök milyen csalárd módon akarják bejátszani a magyar gazdálkodó személyeken keresztül a külföldi tõkét. Igenis, fel fogjuk hívni a figyelmüket, és akkor az a 75 százalék lehet, hogy lemegy 50 százalék alá, és még egyszer elmondom, az emberek többsége gyakorlatilag elutasítja az önök tervezetét, az önök földtörvény-módosítási kísérletét. Azok a demonstrációk pedig, amik februárban voltak, november végén is meg fognak történni. Nem akarjuk, mert senkinek nem érdeke Magyarországon, hogy az emberek olyannal foglalkozzanak, ami elveszi a termeléstõl, a napi munkától az idejüket. De figyelmeztetem önöket, megjósoltuk a Bokros-csomagnál, megjósultuk január végén és a tavalyi költségvetésnél, hogy bekövetkeznek azok a gazdasági, érdekvédelmi megmozdulások, amik megtörténtek. Most is megjósolom önöknek, tisztelt képviselõtársak, hogy így lesz.
Elmondtuk már ezerszer, a termõföldtörvény vitája során is kénytelen voltam elmondani azokat a következményeket, hogy amikor nagyon fontos költségvetési, szakmai törvények vannak, ne foglalkozzanak, mert semmi gazdasági racionalitás nem igazolja azt, hogy önök most, a választások elõtt pár hónappal nekiálljanak egy ilyen politikai feszültséget gerjesztõ, az egész társadalmat érintõ törvény megalkotásához. Önök nekiálltak. Nem fogadtak szót az ellenzéknek. (Bauer Tamás: És máskor sem fogunk!) Igen, tisztelt Bauer képviselõtársam, nem fogadtak szót, mint ahogy nagyon sokszor nem fogadtak. Önök egy álliberális eszme érdekében önök három és fél éve akarják a külföldiek termõföldtulajdon-szerzését megengedi. Most visszakoznak, a húzd meg, ereszd meg taktikát alkalmazzák. De a magyar nép, a magyar nemzet, hála Istennek eddig elég okos volt, és bár nagyon sok zsebszerzõdés és egyéb furfang született, tisztelt képviselõtársak, de hála Istennek, a magyar hatályos törvény szerint ezek semmis szerzõdések.
Visszatérve: ezt a társadalmi feszültséget, tisztelt képviselõtársak, nem lehet másképp megoldani, csak úgy, ha önök elállnak a jelenleg hatályos magyar termõföldtörvény módosításától. Tehát azért nem módosítják a törvényt, mert azt semmiféle gazdasági elõny, racionalitás nem igazolja, viszont az a társadalmi és politikai feszültség sajnos egyértelmûen az én szavaimat fogja igazolni. Mint ahogy februárban megmozdult a gazdatársadalom, most is meg fog mozdulni. Képzeljék el, tisztelt képviselõtársak, hogy három-négy hét alatt összejött 330 ezer aláíró, akiknek egy része valószínûleg nem megy ki az utakra. De a többi ember nem megy ki az utakra? - kérdezem, tisztelt képviselõtársak. Természetesen ki fog menni az utakra akkor, ha látja, hogy önök közvetve a külföldiek termõföldtulajdon-szerzését megengedik. Ki fognak menni az utakra, mert nem azért írták alá az aláíróívet, hogy ezáltal legitimizálják az önök eléggé csalfa kérdését.
Befejezésül, tisztelt képviselõtársaim, elõbb józanságot kértek tõlünk, mi józanságot mondunk. Most itt, szeptember 23-án elmondjuk, mi lesz a következménye november végén, ha önök csípõbõl, a mostani 72 százalékos többségükbõl kifolyólag a magyar termõföldtörvényt módosítják. Nem vagyunk próféták, de mégiscsak az fog bejönni, amit most megjósolunk.
Tisztelt Képviselõtársak! Önmérsékletre kérem önöket, gazdasági és politikai realitásra, amely egyértelmûen azt bizonyítja, hogy most, amikor a magyar termõföld ára tíz-tizenötször alacsonyabb a nyugat- európainál, önök nem engedik a külföldi tõkét ráengedni.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)