PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A parlament mezõgazdasági bizottsága megtárgyalta az agrárgazdaságról szóló T/4756. számú törvényjavaslatot, majd azt 13 igen szavazattal, 2 ellenében, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte.
A bizottsági vita során többségében támogató, javító szándékú vélemények hangzottak el, melyek az alábbiakban összegezhetõk.
Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat egy igen fontos kerettörvény lesz, mely a nemzeti agrárkerekasztal 15 pontjára épül, de azon belül is arra a konszenzusra, ami a 15 ponton belül gyakorlatilag minden résztvevõ részérõl megerõsítésre került.
A törvényjavaslat magába foglalja a mezõgazdaságnak azt a cél-, eszköz- és feltételrendszerét, ami nélkül a mezõgazdaság nem tud kiegyensúlyozottan mûködni és fejlõdni. Igen fontos pillére a tervezetnek, hogy a mezõgazdaságnak nyújtandó támogatás reálértékét a kormányoknak minden esetben meg kell õrizniük. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a támogatások mértéke, nagyságrendje mindig a nemzeti össztermék növekedésének arányában nõjön. Ugyanakkor fontosnak ítélte több hozzászóló is annak pontosítását, hogy az konkrétan milyen arányban fordítható közvetlen agrárcélokra, illetve miért maradt ki a törvényjavaslatból, hogy az agráriummal összefüggõ vidékfejlesztõ támogatásokra, beleérte a direkt agrártámogatásokat is, a nemzeti össztermék 2,5 százalékát kell fordítani.
Lényeges gondolata a törvényjavaslatnak, hogy a kormányoknak az Országgyûlés elõtt minden esetben be kell számolni a középtávú agrárpolitikai célkitûzéseikrõl, és ami ennél is fontosabb, a költségvetés elfogadása elõtt a teljesítésérõl is. Így amennyiben szükséges, a tapasztalatok alapján mód nyílik a korrekcióra.
A tervezetben az agrárgazdaság fõ céljai közül nagy hangsúlyt kapott a belföldi ellátásban való kiemelt szerep, illetve a meglévõ kedvezõ adottságok maximális kihasználása, különös tekintettel az exportlehetõségeinkre.
Az agrártámogatási rendszer prioritásánál kiemelték a törvényjavaslat szektorsemleges voltát, valamint azt, hogy a szabályozás vegyes üzemstruktúrában gondolkodik, fontosnak tartja a magángazdaságot, ezen belül a családi gazdaságot éppúgy, mint a szövetkezetek, illetve gazdasági társaságok támogatását.
Az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatosan többen kiemelték a támogatási elemek stabilitását és kiszámíthatóságát. Így utaltak a piaci zavarok kezelésére, a termelõk támogatására, a technológiai fejlesztések fontosságára, valamint a hátrányos térségek, régiók egyedi kezelésére is.
A vitában részt vevõk nagy hangsúlyt adtak annak a rendelkezésnek, mely szerint törvény határozná meg a mezõgazdaságban az információgyûjtést és az információk rendszerét, és nem utolsósorban a kötelezõ adatszolgáltatás elrendelését mindazok számára, akik valamilyen módon fejlesztéshez, termeléshez állami támogatást vesznek igénybe.
Helyeselték a mezõgazdasági összeírás elrendelését, azzal, hogy szükséges tisztázni, hogy ki mit ért általános mezõgazdasági összeírás alatt, majd a garanciák mellérendelését is fontosnak tartják. Az információs rendszer tehát nem öncélú, azért is nagy jelentõségû, mert így tisztázható, hogy milyen típusú üzemek vannak Magyarországon, milyenek a jövedelemviszonyaik, mert csak ez alapján lehet reális, megalapozott kormánydöntéseket hozni.
A bizottság többsége nagy horderejûnek és fontosságúnak tartotta a benyújtott törvénytervezetet, melyben tükrözõdnek a szakma által kiérlelt javaslatok is. Annál is inkább fontos a mielõbbi elfogadása, mert ezáltal is hozzájárulhatunk az élelmiszer-gazdaság stabilitásához és fejlõdéséhez.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)