BOGÁRDI ZOLTÁN, a mezõgazdasági bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A parlament asztalán fekvõ, négy oldalnyi, összesen kilenc paragrafusból álló, "Törvénytervezet az agrárgazdaságról" címet viselõ elõterjesztést általános vitára alkalmatlannak tartotta az ellenzék. Tettük ezt azért, mert úgy tûnt, hogy a vitában kormánypárti és ellenzéki oldal nem ugyanazt az elõterjesztést olvasta.
Úgy hisszük, az a széles körû közmegegyezés, amirõl az elõterjesztés preambuluma beszél, egyszerûen nem igaz. Nem volt semminemû közmegegyezés e vonatkozásban, s a kormány úgy terjesztette be ezt az elõterjesztést, hogy erre szüksége sem volt. Tudnám idézni - majd vezérszónoklatomban meg is teszem - azokat a jegyzõkönyveket, amelyek ezt tanúsítják.
Való igaz, az ilyen törvényeket a világon mindenhol, mivel nem egy ciklusra vonatkoznak és általában a következõ kormányoknak kell végrehajtani, a lehetõ legszélesebb körû megegyezéssel alkotják meg. Szeretném emlékeztetni a kormánypárti oldalt: az a bizonyos német törvény, amire önök hivatkoznak, hatéves egyeztetés után született meg a szövetségi parlamentben.
Ennek alapján csak azt tudom javasolni a kormánynak, ezt az elõterjesztést vonja vissza, ezzel ne töltsük az idõt, mert minden konkrétumot mellõz, nincs értelme ezzel foglalkozni. Viszont sokkal inkább volna értelme azokkal a törvényekkel, amelyek emiatt csúsznak. Többéves késésben van a csõsztörvény, tisztelt képviselõtársaim. Azzal kellene foglalkozni a parlamentnek, mert megint betakarítás van, csõsztörvény nincs, és a gazdák nem tudják megvédeni a termékeiket.
Talán reményemnek adhatok hangot a vonatkozásban, hogy 1998 után olyan koalíció jön létre, amelyik hajlandóbb lesz a megegyezésre, és akkor el lehet fogadni egy olyan törvényt, ami átívelhet több kormányzati cikluson.
Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.)