DR. NACSA JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Kezemben van a nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalás jegyzõkönyve, amirõl itt már szó esett. Engedjék meg, hogy Horn Péter akadémikusnak a vita összefoglalóján a nemzeti agrárprogram koordinációs fóruma állásfoglalásának - amit egyhangúlag, tehát konszenzussal fogadtunk el - az idevonatkozó néhány pontját fölolvassam:
"Az agrárkerekasztal-tanácskozás mindvégig felelõsségteljes, tárgyilagos és megegyezésre törekvõ légkörben zajlott le. Számos alapelvben, jövõt formáló kérdésben egyetértés vagy meggyõzõ többségi álláspont alakult ki. Ennek köszönhetõen reális esély mutatkozik arra, hogy a további részletesebb szakmai egyeztetések elvezetnek a nemzeti agrárprogram végleges formába öntéséhez. A vitaülés szükségesnek tartja egy agrártörvény mielõbbi meghozatalát, amely törvény alapelveihez több ország - például Németország - gyakorlata szolgálhat például."
Ezt a koordinációs fórum ott lévõ MDF-es tagja is megszavazta - és Bogárdi Zoltánnak hívják az illetõt. (Derültség a kormánypártok padsoraiban. - Zaj.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az agrárgazdaságról szóló T/4756. számú törvényjavaslat általános vitájának megkezdése véleményem szerint jelentõs állomás az agrárgazdaság fejlesztése, a vidék modernizációja kibontakoztatásában.
Itt már szóba került, hogy a minta a német alaptörvény. Csupán azért, hogy érzékeltessem, hogy az a 40 évvel ezelõtti elfogadott törvény, ami azóta is a német agrárpolitika alapjául szolgál, milyen viszonyok között jött létre, hogy tudjuk érzékelni, a mai viszonyaink hasonlatosak-e az akkori német viszonyokhoz, mert enélkül nem lehet megítélni azt, hogy tényleg alkalmas-e arra egy német törvénymodell, hogy Magyarországon agrártörvény legyen belõle. Tehát a német modell, a mezõgazdasági törvény megalkotásának alapját az a nézet képezte, miszerint a mezõgazdasági termelést olyan, lényegébõl fakadó, különleges vonások jellemzik, amelyek miatt az egyébként rendszerpolitikai prioritást élvezõ piacgazdasági automatizmus nem mûködik.
(13.10)
És folytatom: a mezõgazdasági törvény más gazdasági ágazatokkal szemben határozottan fennálló természeti és gazdasági hátrányokat említ, amelyeket kompenzálni kell. A mezõgazdaság javát szolgáló törvényi kezdeményezéshez nem utolsósorban az a tény adott további ösztönzést, miszerint valamennyi hasonlóképpen piacgazdaság jellegû ipari állam - mint az USA, a skandináv országok, Nagy-Britannia, Franciaország, Svájc, de olyan agrárországok, mint Argentína is - hazai mezõgazdaságuk támogatására megfelelõ szabályozásokkal rendelkeztek. Tehát a "40 éves a német mezõgazdasági törvény" kiadványból olvastam.
Úgy gondolom, ezek a szemelvények is alkalmasak arra, hogy azt jelezzem és azt érzékeltessem, valóban, Magyarországon is a mezõgazdaság fejlesztésének kezdeti stádiumában vagyunk, hiszen egy mélyrepülést követõen kezd felállni és talpra állni ez az ágazat. Indokolt és ildomos rögzíteni azokat a feladatokat, amelyeket egy ilyen törvénynek rögzítenie kell.
Miután csak közös akarat és alkotás eredménye hozhat tartós törvényt e területen, mint a német példa is igazolja, mégis örömmel üdvözlöm, és tudom azt, hogy ezt az általános vitát megkezdtük: tudom azt, hogy ezt a törvényt csak szakmai alapon tudjuk meghozni. Ezt nem lehet pártpolitikai alárendeltségben megtenni, a politikának itt önmérsékletet kell tanúsítania, és legyen ez a politika olyan politika, amelyik azt akarja megjeleníteni, hogy miért nem akar elmenni a nemzeti agrárprogram vitájára; legyen az a politika, amelyik adott esetben az ágazat mélyrepülését akarja fenntartani. Azt is tudom, hogy nem könnyû a politikát önmérsékletre bírni, hiszen a '90- es évek elején már maga alá gyûrte egyszer ezt az ágazatot - Juhász Pál képviselõtársam az imént errõl szólt. Én azt gondolom, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a vidék ma is viseli ennek a nyomait.
Megerõsítem, hogy akkor, amikor Németországban a mezõgazdaság hátrányos helyzete ezt a törvényt hozta, a mezõgazdaság hátrányos helyzete Magyarországon ma ezt a törvényt igényli.
Glattfelder Béla képviselõtársam szólt arról, hogy az EU- csatlakozás kapcsán nagyon fontos annak a paramétereit tisztázni: egyetértek vele. Azonban azt hozzáteszem, hogy csak fejlett agrárgazdasággal tudjuk a vidék megtartóképességét EU-csatlakozásunk esetén is biztosítani - ez a törvény garancia lehet erre.
Harmadik gondolatként azt szeretném elmondani, hogy egy olyan országban, ahol a modernizációs alappillér az agrárgazdaság, mert a természetföldrajzi adottságok, a talajadottságok, a szakmai felkészültség kiemelkedõ, jó az éghajlat, de ahol a közelmúltban, pontosabban szólva tíz évvel ezelõtt a gazdaságirányítási hibák következtében ez a mélyrepülés bekövetkezett, sürgetõen fontos feladat a mezõgazdaság fejlesztése. Ebben a szituációban egy agrártörvény célrendszerének mit kell tartalmaznia?
Úgy gondolom, bár ebben is konszenzus volt a nemzeti agrárkerekasztalon, és a fórum ezt visszaigazolta, szerepelnie kell a jövedelmezõségnek, a belföldi élelmiszer-ellátásnak, az export- és versenyképesség kérdésének, a fenntartható fejlõdés kérdéskörének és a humán erõforrásképzés biztosítására vonatkozó elkötelezettségnek. Ha valaki végiglapozza ezt a néhány pontos törvénytervezetet, megállapíthatja, hogy ez a tervezet valóban tartalmazza ezt a célrendszert.
Megegyezésre jutottunk a NAK fórumán, hogy ki kell jelölni a gazdasági és társadalmi célokat, a fejlesztési feltételeket, a garanciákat és a mûködési mechanizmusokat. Ha ezek alapján nézzük ezt a törvénytervezetet, akkor megállapíthatjuk, hogy megtörtént a feladatmegjelölés mind az Országgyûlés, a kormány, az illetékes tárca, az adatszolgáltatásra kötelezettek esetében, valamint az üzemgazdasági adatbázis létrehozása és mûködtetése terén is. Azt pedig már most hozzátehetjük, hogy a törvény elfogadását követõen - és a csatlakozási követelményeket figyelembe véve - módosítani szükséges a kapcsolódó ágazati törvényeket. De ez normális folyamat, mert így alakulhat ki összhang a rendszer egyes elemei között.
Külön fel lehet hívni a figyelmet egy fontos mozzanatra: ebben a törvényben különül el elsõként a mezõgazdasági termelés versenyszférája és az a szociális funkciót ellátó, önálló gazdasági rendszer, amely eddig összemosódottan szerepelt a korábbi gazdasági formációban, mert meghúzódik emögött az a felismerés, amirõl e Házban már a tavalyi költségvetési vita kapcsán is sok szó esett, hogy nem szabad a mezõgazdasági termelést terhelni azzal a szociális feladatellátással, ami a megszûnt mezõgazdasági munkahelyek vagy a falun élõ, de az ipari munkahely megszûnésével nehéz helyzetbe került rétegnek a szociális gondját jelenti.
Természetesen nem gondolom, hogy minden úgy a legjobb, ahogy megfogalmazásra és leírásra került ebben a törvénytervezetben: szerintem is sok pontot precízebben és több pontot pontosabban lehet megfogalmazni. Én egy-két ilyen kérdésre szeretném ráirányítani a figyelmet.
Itt már elhangzott az, hogy más a törvény címe, mint aminek kellene lennie - az egyik bizottsági elõterjesztésben errõl szó volt. Valóban, a német törvény címe: mezõgazdasági törvény. Mi az agrárgazdaságról szóló törvény-elõterjesztésrõl beszélünk, és valóban úgy van, ahogy itt már elhangzott: nem ölelheti fel a teljes agrárgazdaságot, hiszen nem is ez a célunk, csupán a gazdaság fejlesztésében az állam szereplõinek a tevékenységét rögzíti. Valóban, szerintem is változtatni és pontosítani kell a címet.
Az is ismert - bár itt más aspektusból ismerhettük meg, hiszen Bogárdi képviselõtársam azt mondta, hogy miért nem jönnek el Gödöllõre a szakmai vitára -, hogy szakmai vita folyik Gödöllõn, a NAK vitájának lezárásáról. Ezen is sok olyan dolog elhangzik vagy elhangozhat, amelyet majd célszerû figyelembe venni a törvény módosítása kapcsán.
Én azt javaslom a képviselõtársaimnak, hogy ezeket az észrevételeket fogadjuk meg, vegyük figyelembe, és a késõbbiek során ezt a módosítók elfogadásánál mindenféleképpen érvényesítsük.
Én úgy ítélem meg, a nemzet érdeke fûzõdik ahhoz, hogy fejlett agrárgazdaság alakuljon ki Magyarországon, ennek pedig nélkülözhetetlen eszköze egy agrártörvény meghozatala.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)