SZÕDI IMRE, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A környezetvédelmi bizottság mint kijelölt bizottság 1997. szeptember 17-ei ülésén megtárgyalta a szõlõtermesztésrõl és a borgazdaságról szóló törvényjavaslatot, valamint áttekintette a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény módosításának elõterjesztését.
A törvényjavaslat elõterjesztését a környezetvédelmi bizottság szükségesnek és idõszerûnek tartja. A törvényjavaslat és a módosítás indoklása általában és részleteiben megfelelõ.
A törvény és annak általános és részletes indoklása jól mutatja be a hazai és az európai jogharmonizációt, az Európai Unióhoz való csatlakozásban a magyar borjog helyzetét. A törvénytervezet 8 fejezete és 85 szakasza megfelelõen tagolja és áttekinthetõvé teszi a tervezetet.
A környezetvédelmi bizottság fontosnak tartotta - és erre az általános és részletes indoklás során is rámutatott -, hogy a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló törvény majdani jó végrehajtása igen fontos a területfejlesztési és vidékfejlesztési kérdések tekintetében.
(13.50)
A történelmi borvidékek megmentése, az eredetvédelem, a területek hasznosítása igen fontos cél. A szõlõültetvények jelentõs tájvédelmi és környezetkímélõ hatásával - gondolok itt az erózió- és deflációgátló hatására -, a szõlõ- és borkultúra hazai és nemzetközi turizmusával, munkalehetõségeivel segíti a vidékfejlesztést.
Magyarországon közel 300 ezer ember él a szõlõ- és bortermelésbõl, és 430 olyan település van, amely borvidékhez, bortermõhelyhez tartozik. A szõlõtermesztés borvidéki térségi, közigazgatási besorolása, az európai normáknak megfelelõ zónahatárok kialakítása azért is fontos, mert a szõlõ-, bortermelés optimális mûködése esetén 4-6-szoros foglalkoztatóképessége mellett 6-8-szoros is lehet az árbevétel-termelõ képessége.
Annak ellenére, hogy a szõlõterület a hazai mezõgazdaságilag mûvelt területnek csupán 2 százaléka, nemzetgazdaságilag mégis jelentõs exportárbevételt elõállító ágazatunk. A világgazdasági tendenciák, a londoni bor-világkiállítás és egyéb borkiállítások rámutatnak arra, hogy nemzetközi szinten Magyarország borpiaci esélyei jók lehetnek, annak ellenére, hogy az egész világon folyamatos, és állandó versenyhelyzet van az új piacok meghódításáért és a régiek megtartásáért.
A szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekrõl szóló '94. évi CII. törvény módosításáról szóló törvénytervezet együttes parlamenti tárgyalását nagyon fontosnak tartotta, ítélte a bizottság. Ugyanis a két tárgyalási anyag szorosan egymásra épül, és a törvénytervezet nagyon sok szakigazgatási jogot, feladatot, kötelezettséget és vele szankcionálási lehetõséget ad a hegyközségi szervezeteknek. Ez igen fontos az eredetvédelem, a borhamisítás és -csinálás elleni küzdelemben, a tisztességes piaci szereplõk érdekében. A bizottság véleménye szerint kettõ- vagy többféle szõlõnek, mustnak vagy bornak a házasításával kapcsolatos szabályok és arányok az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából a jövõben további átgondolást igényelnek.
A környezetvédelmi bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat az alkotmánnyal, más törvénnyel - kiemelten a természetvédelemrõl, a területfejlesztésrõl és -rendezésrõl szólóval -, valamint az agrárgazdasági törvényekkel és a nemzetközi szerzõdésekkel összhangban van. A törvénytervezet és a törvénymódosítás magába foglalja és hordozza a fenntartható fejlõdés elvét, mert biztosítja az erõforrások tartamos használatát a jelen és jövõ nemzedéke tényleges igényének kielégítésére, nem károsítja a környezet minõségét, és megõrzi a természet erõforrásait.
A törvényjavaslat a jogszabály-szerkesztési formai követelményeknek megfelel, áttekinthetõ, közérthetõ és nyelvezete jónak ítélhetõ.
Összefoglalva: a környezetvédelmi bizottság tagjai - az elmondottak alapján - a törvényjavaslatot és a törvénymódosítást egyhangúlag általános vitára javasolják.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)