DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elmúlt Bvek társadalmi, gazdasági változásai miatt az ingatlan-nyilvántartást vezetõ földhivatalok munkája, szerepe felértékelõdött. A tulajdoni reform megindulásával, 1991-tõl kezdõdõen feladataik robbanásszerûen megnövekedtek, mivel az ezzel kapcsolatos tevékenység közvetve vagy közvetlenül a földhivataloknál csapódott le.
Az ingatlanok száma rendkívüli mértékben megszaporodott, a korábbi szövetkezeti táblákból százezrével alakultak ki kisebb földrészletek, az önkormányzati tulajdonokba került lakótelepek értékesítésével pedig több mint egymillió új lakástulajdon keletkezett. Ezzel párhuzamosan az elintézésre váró ügyek száma is folyamatosan nõtt, és ez a leterheltség az ingatlanok számára és az ingatlan-nyilvántartás bõvülõ tartalmára tekintettel állandósult.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a tulajdoni lapok manuális vezetése mellett a szervezet ennek a kihívásnak eleget tenni nem tud. A korszerûtlenné vált infrastruktúra fejlesztésére az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás értelmében az EU-Phare Földhivatalok számítógépesítése címû segélyprogram támogatásával került sor. A program elsõdleges célja integrált földhivatali rendszer létrehozása, amely biztosítja az ingatlanok tulajdoni és térképi adatainak egységes kezelését és szolgáltatását.
Az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépre vitele 1994-ben kezdõdött meg és mára gyakorlatilag befejezõdött. A feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy több mint 8,5 millió ingatlan adatainak számítógépre vitelét kellett ez alatt a rövid idõ alatt elvégezni.
Az ingatlan-nyilvántartás alapját képezõ térképek kezelését biztosító számítógépes eszközpark telepítése 116 körzeti földhivatalban már megtörtént. Folyik az állami földmérési alaptérképek kezelését biztosító programok telepítése is, amely ez év végéig fejezõdik be. A folyamatban lévõ fejlesztések célja olyan szoftverek bevezetése, amelyekkel az ügyintézõ munkája gyorsabbá és megbízhatóbbá válhat. Az ingatlan-nyilvántartás anyagi és eljárási szabályai alapján ugyanis számos összefüggés vizsgálatára nyílik lehetõség az informatika felhasználásával, amely a minõség javulását eredményezi. Várhatóan már a jövõ évben megvalósul a földhivatali adatbázisok összekapcsolása egységes hálózattá, amely mérföldkövet jelent az adatszolgáltatásban.
Tisztelt Országgyûlés! Rendelkezésre áll tehát az a technikai háttér, amely biztosítja az 1972. évi 31. törvényerejû rendelettel bevezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások számítástechnikai eszközzel történõ vezetését. Az ingatlan- nyilvántartás technikai feltételeinek modernizációja mellett szükségessé vált a hatályos joganyag felülvizsgálata is. Ezt azonban a lezajlott informatikai fejlesztésen túl az is indokolttá tette, hogy az anyagi-jogi szabályok, fõként a privatizációhoz kapcsolódó új jogintézmények folytán részben meghaladottá váltak. Megváltoztak például az állami tulajdonú ingatlanok kezelésének szabályai, újraszabályozásra került a jelzálog teljes rendszere. Számos olyan tartalmi bõvítésre vonatkozó igény is megfogalmazódott, amely törvényi szintû szabályozást igényel.
A törvényjavaslat szerint a bejegyezhetõ jogok köre termõföldek esetében a haszonbérleti jog bejegyzésével bõvül. Ezáltal javul a bérlõ biztonságérzete, megteremthetõ annak lehetõsége, hogy közhiteles adatok állnak majd rendelkezésre a haszonbérelt területek nagyságáról, a haszonbérlõk személyérõl is.
Az önök elõtt fekvõ törvényjavaslat változatlanul fenntartja az ingatlan-nyilvántartás egységességét, amelynek értelmében az úgynevezett földnyilvántartás és telekkönyv tartalmának egységes nyilvántartása valósul meg. Az ingatlannal kapcsolatos adatok, jogok és tények nyilvántartása változatlanul egy szervezet, a földhivatal feladata.
A javaslat a bevezetõ rendelkezések körében rögzíti az ingatlan- nyilvántartás legfontosabb, még a telekkönyvi rendszerbõl átörökölt alapelveit. A javaslat a magyar jog tradíciói alapján következetesen érvényesíti a bejegyzés elvét, vagyis hogy az ingatlanokat érintõ jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzik. A javaslat - összefoglalva - meghatározza azokat a jogokat, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történõ bejegyzés keletkeztet.
A javaslat az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságának elve alapján áll, s annak korlátozását csak annyiban engedi, amennyiben a személyes adatok védelméhez fûzõdõ érdek feltétlenül megköveteli. A tulajdoni lap feltétel nélkül nyilvános, csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke, valamint a jogosult személyazonosítója tekintetében van a nyilvánosságot érintõ korlátozó szabály. A személyazonosító adatokat, a javaslatban meghatározott kivételektõl eltekintve, nem használhatja fel a földhivatal abból a célból, hogy annak alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanát kigyûjtse és errõl adatot szolgáltasson.
A közhitelesség elve alapján a javaslat egyrészt védelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti, illetve az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn. A javaslat védelemben részesíti a jóhiszemû szerzõt - az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerzõ személyt -, akivel szemben az úgynevezett telekkönyvön kívüli tulajdonos sem érvényesítheti a jogát, legalábbis az ingatlan- nyilvántartási eljárásban.
A javaslat az elvek között foglalkozik a kérelemhez kötöttséggel is, ami szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás fõ szabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal általában kötve van. A javaslat rögzíti a rangsor elvét, amely szerint a bejegyzések rangsorát az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a földhivatalhoz. Új megoldás a javaslatban a ranghely elõzetes biztosítása, illetve fenntartása, amely a tulajdoni lapon határozott idõtartamra feljegyezhetõ.
A javaslat a jelenlegi szabályozással azonosan fenntartja az úgynevezett reálfolium elvét, amelynek értelmében a nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan. A törvényjavaslat érvényre juttatja a nyilvántartás teljességének az elvét is azáltal, hogy az ország valamennyi ingatlanát tartalmazza.
Továbbra is érvényesül a jogi szabályozás egységessége, tehát az anyagi-jogi és az alapvetõ eljárásjogi szabályokat egyaránt a törvényjavaslat tartalmazza. Kiküszöböltük azonban azt a hibát, hogy a hatályos szabályozásban a végrehajtási rendelet az ügyfelek jogait közvetlenül érintõ eljárási szabályokat is tartalmaz. Ezek rendeleti szintrõl átkerültek a törvényjavaslatba.
Az ingatlan-nyilvántartás rendszerével kapcsolatos szabályok körében a tervezet meghatározza az ingatlan-nyilvántartás tárgyát, az úgynevezett önálló ingatlant. Eszerint önálló ingatlan a földrészlet az épülettel együtt, ha az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg.
(15.40)
A földrészlet fogalmát a tervezet - eltérõen a hatályos szabályozástól - szintén a törvényben fogalmazza meg az egyéb önálló ingatlanokkal együtt.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát a bejegyezhetõ jogok, a feljegyezhetõ tények, illetve az átvezethetõ adatok tételes meghatározásával lényegében a jelenlegi szabályozással egyezõen határozza meg a javaslat. A bejegyezhetõ jogok körét a már említett haszonélvezeti jog bejegyzéssel, a tények körét pedig több zálogjoggal összefüggõ tény feljegyzésével bõvíti, amelyet a gazdasági élet biztonsága követel meg.
Az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapból, térképbõl, okirattárból és törölt bejegyzések jegyzékébõl áll. A hagyományos részekre tagolást a törvényjavaslat azért változtatja meg, mert a számítógépes nyilvántartásra való áttérés bármely kigyûjtést vagy az ingatlan- nyilvántartás tartalmának bármely szempont szerint való csoportosítását lehetõvé teszi.
Az ingatlan-nyilvántartás centruma változatlanul a tulajdoni lap. Tartalmáról adatfeldolgozás útján különbözõ kimutatások, összesítõk is készíthetõk, például földkönyv, amelyek azonban, mivel eseti igényeket elégítenek ki, már nem sorolhatók a fõ részek közé.
A javaslat módot nyújt arra, hogy amennyiben egy település térképe számítógépes adathordozón kerül rögzítésre, úgy ez képezze az ingatlan- nyilvántartási térképet. Az ingatlanok tulajdoni és térképi adatainak együttes kezelése lehetõséget biztosít ezek összhangjának megteremtésére, amit a jogbiztonság növelése szempontjából tartok fontosnak kiemelni. Az ingatlan-nyilvántartás térképi alapjainak korszerûsítésére, továbbá a nyilvántartásnak az új jogszabály által támasztott feltételeknek megfelelõ továbbfejlesztésére a nemzeti kataszteri program szolgál.
A javaslat ismét abból indul ki, ami egyébként 1981-ig töretlenül érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsõsorban az erre irányadó speciális szabályok az irányadók. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes jogalanyként kerülnek alkalmazásra. Ez a sui generis eljárás a korábbinál határozottabbá teszi a jóhiszemû jogszerzõ védelmét, és tág lehetõséget biztosít a földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata számára is.
Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás igyekszik kihasználni a számítógépesítés nyújtotta elõnyöket. Újszerû rendelkezés, hogy az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a tulajdoni lapról kiadott nem hitelesített másolat átadásával is biztosítható, és hogy a megtekintést nemcsak az adott település ingatlan-nyilvántartását vezetõ földhivatal teheti lehetõvé. A hiteles tulajdonilap-másolat kiadásával a szolgáltatók köre bõvül, hiszen ilyen másolatot bármely körzeti földhivatal kiállíthat, továbbá az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzõje, valamint a közjegyzõ is.
A törvényjavaslat elfogadása rendezett jogi alapot biztosít az ingatlan-nyilvántartási munka végzéséhez, meggyorsítja az eljárást, önmagában azonban nem oldja meg a szervezet nem kielégítõ mûködésébõl eredõ problémákat.
A javaslat hatálybalépéséig le kell záródnia a kárpótlás és részarány-nevesítés folyamának, folytatni kell az informatikai fejlesztést, és további eredményeket kell elérni a felgyülemlett hátralékok felszámolása terén. Mindezekhez a földhivatali szervezet és a kormány együttes erõfeszítései szükségesek.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)