AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyûlés az 1994. évi XLII. törvénnyel '94 májusában megalapította a Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot. A két társaságnak ma már fontos szerepe van a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzésében, az exportõrök külpiaci versenyképességének erõsítésében, az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztásában.
A törvény hatálybalépése óta eltelt idõszakban a hitelezési és garancianyújtási tevékenység kibõvülésével számos olyan tapasztalat halmozódott fel, ami indokolttá teszi a jogi szabályozás finomítását. A jogosítványok javasolt kiterjesztése érdemben segítené az exportfinanszírozási és exporthitel-biztosítási tevékenység banki eszközökkel és biztosítási termékekkel való támogatását. A módosító javaslatok olyan piacbõvítõ elképzelésekre, illetve új konstrukciók bevezetésére épülnek, amelyek az export növekedéséhez járulhatnak hozzá.
A javasolt törvénymódosítás csak néhány területen indítványoz konkrét változtatásokat. A javaslat az EXIM Bank által végezhetõ pénzügyi szolgáltatások körét a korlátozott körben történõ betétgyûjtés és bankszámlaügylet fogalmával bõvíti ki. A banknak továbbra sem indokolt teljes körû pénzforgalmi számlavezetési és betétgyûjtési szolgáltatást nyújtania, azonban a finanszírozott külkereskedelmi szerzõdésekkel kapcsolatos fizetési forgalom lebonyolítását, a bankra engedményezett exportbevételek elszámolását, illetve betétként történõ elfogadását, a hitelezés technikai lebonyolítását számos esetben rendkívül nehézkesen tudja megoldani számlavezetés nélkül.
A számlavezetés elõnyös az aktív ügyletek megkezdésekor s a folyamatos kockázatelemzéshez is. Ez különösen fontos az EXIM Bank tevékenységi struktúrájának jellege miatt, amelyben nemcsak a közvetett finanszírozás dominanciája, hanem az átlagosnál jóval magasabb kockázatot hordozó ügyfelek, illetve ügyletek hitelezése is jellemzõ. A számlavezetésre és betétgyûjtésre történõ felhatalmazás esetén lehetõség nyílik arra, hogy a hitelhez kapcsolódó külkereskedelmi forgalom pénzügyi lebonyolításához, valamint az exportõr önrészének visszatartásához - ez különösen a vevõhitel- konstrukció esetében fontos - az EXIM Banknak külsõ pénzintézet bevonására ne legyen szüksége.
Az EXIM Bank a hatályos alapítói törvény alapján, bankfelügyeleti engedély birtokában jogosult határidõs, illetve opciós pénzügyi mûveletek, swap-ügyletek és átruházható értékpapír-mûveletek végzésére. E tevékenységek az idõközben életbe lépett értékpapírtörvény hatálya alá kerültek, így a törvényjavaslatban kellett szabályozni, hogy a bank a továbbiakban is rendelkezzék e jogosítványokkal. A javaslat szerint az értékpapírtörvényben szabályozott befektetési szolgáltatások végzését a bank bizományosként nem végezheti; felhatalmazása a befektetési eszközök meghatározott, eddig is engedélyezett körére, határidõs swap- és opciós ügyletekre, és csak kereskedelmi tevékenységre vonatkozik, bizományosként e tevékenységeket a bank tehát nem folytathatja. Az EXIM Bank a biztosítékként hozzákerült értékpapírok értékesítését a hitelintézeti törvény általános elõírásai alapján, a befektetési korlátozásokra vonatkozó szabályok figyelembevételével végezheti.
A javaslat szerint az EXIM Bankra nem vonatkozik a hitelintézeti törvény nagykockázat vállalásának a korlátozása. A hitelintézetekrõl szóló törvény az EXIM Bank esetében a nagykockázat-vállalás tekintetében az általánostól eltérõen rendelkezik, általános korlát a szavatoló tõke 15 százaléka, ez az EXIM Banknál 25 százalék. A hitelintézetekrõl szóló törvény szerint a hitelintézeteknél általában nem számít a nagy kockázat körébe a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság politikai és árfolyambiztosításával nyújtott hitel.
Ezekhez képest jelent további engedményt a jelenlegi törvényjavaslat, amely szerint az OECD-tagországokban lévõ vevõknek, továbbá a Magyar Exporthitel Biztosító országminõsítése szerinti kockázatmentes, alacsony, illetve közepes kockázatú országokban lévõ vevõknek nyújtott hitelek, amelyeknél a központi költségvetés, illetve a központi bank garantálja a hitel visszafizetését, nem számítanának a nagyhitel-állományba.
A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra vonatkozóan a jelenlegi törvényi elõírások tételesen meghatározzák, hogy milyen tevékenységekhez kapcsolódóan végezhet biztosítást, akár költségvetési hátterû, akár üzleti alapú biztosításról van szó. A taxatív meghatározásból és abból következõen, hogy a biztosítási törvény rendelkezései az alapítói törvényben foglalt eltérésekkel vonatkozhatnak a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.-re, jelenleg üzleti alapon sem végezhet belföldi kockázatbiztosítást.
A módosító javaslat szerint a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. a belföldi kockázatbiztosítást üzleti alapon, saját kockázatra és viszontbiztosítással végezhetné az általa biztosított exportõrök körében.
(17.20)
Az ilyen típusú biztosítási kötelezettségvállalás mértéke a törvényjavaslat szerint az év egyetlen napján sem haladhatná meg az export irányú külkereskedelmi szerzõdés alapján fennálló biztosítási kötelezettségvállalást.
A kockázatok nem piacképes volta mindenekelõtt az export, illetve a befektetés célországának politikai, gazdasági helyzetébõl, továbbá a vevõ, a vevõ bankjának minõségébõl, az exporthitel-nyújtás futamidejébõl következik. A nem piacképes kockázatok biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhetõ.
A törvényjavaslat szerint az OECD gyakorlatával összhangban megszûnik a politikai kockázat fogalma, és azt a nem piacképes kategória váltja fel. A felsorolt politikai és kereskedelmi típusú, nem piacképes kockázatok lényegileg nem térnek el a hatályos törvény mellékletében felsorolt kockázatoktól.
Új elem, hogy nem piacképes kategóriába kerülnek azon kereskedelmi típusú fizetésképtelenség-kockázatok, amelyek az export célországának kockázata vagy az exportügylet futamideje miatt nem viszontbiztosíthatók.
A nemzetközi gyakorlatban jellemzõnek tekinthetõ, hogy a nemzeti exporthitel-biztosítók mögött állami forrásoldali garancia áll annak érdekében, hogy hitelfelvétel esetén szuverén állami kockázatként jelenjenek meg. Ez teszi lehetõvé, hogy a nemzetközi biztosítási, a hitel- és tõkepiacokon gyakorlatilag az állammal azonos elbírálásban részesüljenek.
A forrásoldali garancia a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. esetében egy esetleges hitelfelvételre vonatkozhat. Ez a körülmény a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. kockázati minõsítésénél alapvetõen fontos, különösen tekintettel a külföldi versenytársak hazai megjelenésére. A törvényjavaslat kimondja, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által felvehetõ hitelek állományának felsõ határát a mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni. A törvényjavaslat egyidejûleg azt is rögzíti, hogy a hitelfelvétel csak a társaság biztosítási tevékenységéhez kapcsolódhat, és a tulajdonosi jogok gyakorlójának elõzetes jóváhagyását igényli.
Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságra és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra vonatkozóan a törvényjavaslat néhány olyan további, elsõsorban jogtechnikai jellegû módosítást tartalmaz, amelyek összhangot teremtenének a két intézmény mûködését szabályozó törvények és az egyéb különbözõ szintû jogszabályok között.
Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg, a vita alapján esetlegesen szükséges módosításokkal fogadja el.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)