HIDASI REZSÕ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az EXIM Bank Rt. és a MEHIB Rt. 1994. május 24-én hatályba lépett alapítói törvénye módosításának napirendre tûzése elé, úgy gondolom, nemcsak a két intézmény néz felfokozott várakozással, hanem a vállalkozók, az exportõrök és minden olyan szakember, aki hivatásánál vagy érdeklõdésénél fogva felelõsséget vállal, illetve érez a hazai kivitel bõvülésének banki biztosítási eszközökkel történõ támogatottsága iránt.
Szakmai körökben közismert, hogy a jelenlegi törvény elõkészítési munkálatai és a módosított verziók egyeztetési folyamata során olyan mennyiségû szellemi kapacitás mozdult meg, amely mindenképpen kivívja az elismerést, és megérdemli azt a bizalmat, amely feltételezi, hogy az elfogadott változások tendenciózusan beépíthetõk és alkalmazhatók lesznek az állami exportpromóciós gazdaságpolitika intézményesített formában való teljesülésének feltételrendszerében.
Az EXIM Bank Rt. zöldmezõs alapítás volt. Az üzleti közegben született és kormányzati szinten megfogalmazott kívánalom hívta életre, amely az export dinamikus bõvülése útján a külkereskedelmi mérleg javítását tûzte ki célul annak érdekében is, hogy hazánk az Európai Közösséghez való csatlakozás folyamatában a nemzetközi elvárásokhoz igazodó pénzügyi intézményrendszerrel és a külföldi normákhoz minél jobban közelítõ szabályozási háttérrel rendelkezzék.
Az EXIM Bankkal szemben megfogalmazott elvárások értelemszerûen rendkívül szigorúak. Teljes egészében állami tulajdonlású szervezetként, elsõsorban olyan követelményeket kell kielégítenie, amelyek nem üzlet- és profitcentrikus hitelezési politikával, hanem az állami költségvetési eszközökkel való gazdaságos bánásmód mellett generálják a hazai kivitelt.
Annak ellenére, hogy hitelpiaci részesedése csekély, a kizárólagos tevékenységével lefedett export ma már közel 3 százalék. Az EXIM Bank 1995 óta évente több mint megduplázza mérlegfõösszegét, és olyan konstrukciókkal lép ki a piacra, amelyek versenyképessé teszik a gazdálkodókat, külföldön fizetõképes felvevõpiacot teremtenek a számukra, és elõcsalogatják a magyar gazdaságban meglévõ körülbelül 6- 8 milliárd dollárnyi, elsõsorban a kis- és középvállalkozói körben megbúvó látens exportot.
Hatékony eximbanki-exporthitelbiztosítói mûködéssel egy 25 milliárd dolláros magyar exportteljesítmény nem vágyálom. Ellenkezõleg, realitás, melynek megvalósulását e két intézmény hatékonyan tudja segíteni.
Az EXIM Bank csupán addicionális szereplõje a pénzintézeti szektornak, fõképpen azon ügyletek tekintetében lép fel közvetlen hitelnyújtóként, amelyek normál üzleti banki kockázatot meghaladó rizikót hordoznak, vagyis ügyletfinanszírozást igényelnek. Ebbõl adódóan a bank olyan adósokkal is foglalkozik, amelyek más kereskedelmi bankok által kevésbé szívesen látott ügyfelek, viszonylag szerény pénzügyi elõélettel és biztosítéki háttérrel.
További missziója az intézménynek, hogy a reálszférát a kereskedelmi bankokon keresztül közelítse meg, ne azok ügyfeleit csábítsa magához, hanem közös érdekként porlassza a finanszírozás kockázatát.
(17.30)
Analóg módon mûködik az EXIM Bank és a kereskedelmi bankok közötti kooperáció a közös kihelyezések esetén, amikor az EXIM Bank a hitelintézeti törvény elõírásainak megfelelõ kockázati kitettség korlátait oldja fel azzal, hogy konzorciumi tagként vesz részt egy-egy nagyobb volumenû projekt megvalósításában. Szerepvállalására jellemzõ, hogy üzletpolitikai megfontolásokból nem finanszírozható ügyfeleket az EXIM Bank egyedül állított talpra, és ezek ma már - hitelképes adósként - olyan konzorciális hitelekhez jutottak, amelyekben az EXIM Bank mindössze egy tag a sok közül, szerény önrészesedéssel.
Úgy gondolom, az elõzõekben elmondottak nem kérdõjelezik meg azt, hogy a bank vezetése tökéletesen tisztában van a hitelintézet pénzügyi rendszerbe illeszkedõ helyével és szerepével. Tevékenységének esetleges parttalanná válását a törvényi és egyéb jogszabályi elõírások betartása, egy erõs igazgatótanácsi és tulajdonosi kontroll, nem utolsósorban pedig az átlagosnál egyelõre szigorúbb belsõ prudenciális szabályrendszer hivatott megakadályozni.
Elmondható ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos jogi elõírások, illetõleg azok hiánya - a nemzetközi tapasztalatokra építkezve - nem minden esetben biztosítanak versenysemleges pozíciót a cég számára. Mire gondolok konkrétan? Biztonságosan hitelezni csak megfelelõ biztosítéki háttérrel lehet. Az EXIM Bank megalapításakor olyan alapvetõ jogosítványokat nem kapott meg, amelyeket az 1996. év végéig hatályban volt banktörvény szerint bármely szakosított pénzintézet a magáénak mondhatott. Bár a módosításról szóló javaslat ezt korlátozott körben végezhetõ számlavezetéssel és betétgyûjtéssel megnyugtatóan rendezi kívánja, úgy hiszem, amíg elkövetkezik az idõ, hogy az EXIM Bank is vezethet számlát az ügyfelei részére, a pénzintézeti szektor összetartására is apellálva, az EXIM Banknak szüksége van a kereskedelmi bankok pártfogására. Nevezetesen például arra, hogy náluk - akár jogszabályi módosítást kezdeményezve - saját rendelkezésére szóló számlát vezethessen, figyelemmel kísérhesse az adós pénzügyeinek alakulását, és törlesztési késedelem esetén beavatkozhasson, megakadályozandó a kintlevõség lejárttá tételét, a bukást. Ezt megköveteli a biztonságos hitelezési politika csakúgy, mint az adófizetõk pénze elherdálásának az elkerülése.
Ugyancsak a kereskedelmi bankok felhalmozódott gazdag tapasztalatai segítenék az EXIM Bankot abban, hogy más pénzintézet garanciavállalása mellett nyújtott hiteleivel preventív módon csökkenthesse a kockázatokat olyan ügyfél esetében, amely pénzügyi, gazdasági megerõsödése után bármely más kereskedelmi bank érdekkörébe kerülhet.
Azok az erõfeszítések, amelyeket az EXIM Bank, az Exporthitel Biztosító a külpiacokra való rásegítés érdekében tehet, nem kevés pénzeszközt igényelnek. A külföldi bankok felé nyitott hitelkeretek ügyletekkel történõ kitöltését illetõen ugyancsak figyelemreméltóan jó tapasztalatok vannak. Ehhez azonban tõke kell, hiszen a más pénzintézet részére nyújtott hitelek lehetséges felsõ korlátja nem csupán az adott külföldi, hanem a hitelt nyújtó bank szavatoló tõkéjétõl is függ.
Az EXIM Bank tevékenységének dinamikus felfutása következtében a tõkeellátottságot jelzõ tõkemegfelelési mutató 30 százalék alá csökkent. A mutató látványos zuhanása abban az esetben nem meggondolatlan hiteldöntésekre és kockázatos portfólióra utal, hanem arra, hogy a bank jegyzett tõkéje túl alacsony.
Az elmúlt években végrehajtott tõkeemelések, különös tekintettel az értékpapírban megtörtént tõkejuttatásra, a jelenlegi és fõleg a tervezett aktivitáshoz képest nem elegendõek. Hasonló méretû eximbankoknak külföldön 18-20 milliárd forintnak megfelelõ alaptõkéjük van. Ezért mindennél fontosabbnak tartom, hogy a tulajdonos évente gondoskodjék a bank és a biztosító megfelelõ tõkésítésérõl, egyrészt a tõke reálértékének megõrzése érdekében, másrészt pedig az aktivitás terjedelmére figyelemmel. Úgy gondolom, ez törvényi szinten rögzítendõ szabály kell hogy legyen.
Az EXIM Bank ma még csak nevében "exim", de tevékenysége az importügyletekhez fûzõdõ finanszírozás és garanciavállalás tekintetében egészségtelenül korlátozott. Meggyõzõdésem, hogy a bank ezen a területen is képes lenne - esetenként közvetetten exporthoz kapcsolódóan - hasznossá tenni magát olyan kormányzati segítséggel, amely a minisztériumok közötti konszenzus alapján kialakított stratégia keretében megfelelõ szabadságfokot nyújtana számára az importfinanszírozás terén.
A nemzetközi porondra való sikeres kilépés egyik kulcseleme az elismertség, amely többek között az EXIM Bank szuverén kockázatvállaló intézményként való mûködtetését is jelentené. Ez praktikusan nem más, mint hogy a bank mindennemû kötelezettségvállalása mögött költségvetési helytállás jelenjék meg. Ugyancsak fontos lenne, hogy a kormánynak a központi költségvetés terhére fennálló készfizetõ kezessége a jövõben kiterjedjen a MEHIB Rt. biztosítói tevékenységéhez kapcsolódó esetleges hitelfelvételeire is. Megítélésem szerint ez evidencia.
Külön érdemes lenne rögzíteni a költségvetés készfizetõ kezességvállalását ezen a téren is, oly módon, ahogy az a gazdasági társaságokról szóló törvény elõírásaiból következik. Ez a bank az állam, az adófizetõk pénzét kezeli, az állam, az adófizetõk érdekében.
A MEHIB Rt. tevékenysége, az exporthitel-biztosítás már korábban is létezett Magyarországon, de a mai szisztémánál sokkal szûkebb termékpalettával és kevésbé rendezett törvényi háttérrel. Az 1994-es alapítói törvény megfelelõ alapot biztosított a továbblépéshez, ahhoz, hogy az intézmény az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztását az állam és a gazdálkodók között egyre szélesebb bázisra terjessze ki. Ennek keretében került bevezetésre a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítás, és bõvültek a politikai kockázatok elleni biztosítás lehetõségei. A MEHIB Rt. az exportõrök és a kereskedelmi bankok mögé állva olyan kockázatokat vállalt fel, amelyek állami segítség nélkül nem lettek volna kezelhetõk, következésképpen az adott exportügylet sem valósulhatott volna meg. Így az elmúlt három évben folyamatosan nõtt a hazai export MEHIB Rt. által történõ lefedettsége.
Ugyanakkor a törvény hatálybalépése óta eltelt idõszak alatt a biztosítási tevékenység kibõvülésével számos olyan tapasztalat halmozódott fel, amelyek indokolttá teszik a jogi szabályozás alkalmazása során felmerült problémák kiküszöbölését. A módosítások teszik lehetõvé azokat a piacbõvítõ elképzeléseket, illetve új konstrukciókat, amelyek egyértelmûen segíthetik az export további dinamikus bõvülését.
A biztosítási kínálat rugalmasabb alakíthatósága, valamint a magyar exportösztönzés, exporthitel-biztosítás, az Európai Unió konformitásának tükrében kívánják a javaslatok a korábban politikai és kereskedelmi kockázatként nevezett kockázatokat "piacképes" és "nem piacképes" kategóriaként definiálni. A kockázatok nem piacképes volta mindenekelõtt az export, illetve a befektetési célországok politikai, gazdasági helyzetébõl, továbbá a vevõ jellegébõl, a vevõ bankjának minõsítésébõl, az exporthitelnyújtás futamidejébõl következik. A nem piacképes kockázatok biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhetõ.
Az egyik leglényegesebb továbblépés, ha a törvénymódosítás lehetõvé teszi, hogy a MEHIB Rt. a jövõben belföldi kockázatbiztosítást is végezhessen. Ezt a szolgáltatást a biztosító az általa biztosított exportõrök részére kívánja felajánlani. A tevékenység üzleti alapon végezhetõ saját kockázatra vagy viszontbiztosítással. Ez is igényli azonban a megfelelõ tõkeellátottságot.
Az EXIM Bank és a MEHIB Rt. tevékenységének folytatásához egyaránt szükségesnek tartom mindkét intézmény részére az önálló behajtási tevékenységre vonatkozó törvényi szintû felhatalmazást.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagyon fontosnak tartom, hogy elérkezett a parlamenti idõ arra, hogy errõl a törvényrõl az általános vitát lefolytassuk és lezárjuk, s hogy minél elõbb elfogadásra kerüljön ez a törvénytervezet. A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója a T/4755. számú törvényjavaslatot támogatja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(17.40)