MOLNÁR GYULA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hetekben többen elmondták, hogy egy rendkívül fontos törvényrõl van szó. Magam is szeretnék ezekhez csatlakozni, hiszen valóban egymillió lakást érintõ ügyrõl van szó, 3,5-4 millió ember lakik ezekben a házakban.
Azt gondolom, hogy talán fontos azt is elmondani, hogy nagyon sok családnak az egyetlen vagyonáról van szó, tehát minden olyan kérdés, ügy, ami ebben a témában változást hoz, jelentõsen befolyásolhatja az életüket. Azt gondolom, hogy nincs alternatívája ennek a törvényjavaslatnak, abból a szempontból, hogy a régi tvr. megmaradása nem jelenthet megoldást a létezõ problémákra.
Külön öröm számomra és számunkra az, hogy igazából a parlamentben nem alakult ki errõl koncepcionális vita, hiszen a pártok többsége a szabályozás elveiben - és talán a konkrét kérdések egy jelentõs részében is - egyetértett. Én az utolsó vitanapon nem kívánom hosszú beszéddel feltartani a tisztelt Házat, az államtitkár urat, úgyhogy csak három konkrét kérdésre szeretnék kitérni.
Az egyik a társasházi szövetség ügye, amely az eredeti javaslatban szerepelt, majd késõbb a vitában többször vitatva visszakerült, puhult, majd késõbb teljesen kikerült a törvényjavaslatból. Én azt gondolom, hogy a bírálatok egy jelentõs része jogos volt, ami elhangzott, mégis azt gondolom, hogy talán szükségesnek látszik megfontolni valamilyen fajta szerv, szervezet, szövetség visszaállítását a törvényjavaslatba. Azt gondolom, a bíróságok nehézkessége miatt szükségeltetik valamilyen olyan fórum, amelyik a bíróságot megelõzõen képes arra, hogy a felek közötti vitás kérdéseket rendezze. Azt sem tartom teljesen lehetetlennek, ha ez nem olyan típusú, mint ami az eredeti javaslatban szerepelt, hanem esetleg egy tanácsadó testületként vagy esetleg felügyeleti szervként mûködne. Azonban mindenképpen fontosnak tartanám az önkéntesség elvének megtartását ebben a kérdésben. Azt nehezen tudom most megmondani, hogy erre technikailag milyen megoldás kínálkozik, hiszen a törvényjavaslatban ez nem szerepel. Azt lehetségesnek tartom, hogy esetleg egy önálló határozati javaslattal - a kormány támogatása esetén - bekerülhetne a tisztelt Ház elé.
A második ilyen kérdés az alapító okiratok módosításának ügye. Azt mindenki tudja ebben a Házban, hogy 1988-89-ben a magyar lakosság jelentõs része kiszolgáltatott helyzetben, gyakran téves információk alapján és nagy tömegben, tehát sok hibalehetõséggel lebonyolított privatizációban vett részt. Képviselõi munkám során gyakran találkozom alapvetõen hibás alapító okiratokkal, amelyek jelentõsen nehezítik a társasházak munkáját. Szeretném, hogyha ez a felülvizsgálat, az a szétválasztás, amely az alapító okiratokat és a mûködési szabályzatokat különválasztja, lehetõséget teremtene arra, hogy ezeket a látszólag kisebb hibákat a lakóközösségek korrigálhassák. Azt is fontosnak tartanám, hogyha ebben az idõszakban, mondjuk, például '98- ban ezt illetékmentesen tehetnék meg a lakóközösségek, tehát a törvény esetlegesen ezzel se terhelje a házaknak az amúgy is szûkös költségvetését.
A harmadik ilyen kérdés, amirõl röviden szólni szeretnék, a lakónyilvántartás ügye. Ebben a Házban többször elhangzott interpelláció, kérdés keretén belül, hogyan és miképpen lehetne ezt a kérdést rendezni. Teljesen világos volt eddig a Belügyminisztérium válasza, hiszen alkotmányos szempontból voltak aggályok a kérdéssel kapcsolatban. Én mégis felvetem azt, hogy olyan lakóközösségek életérõl van szó, amelyeknek van joguk arra, hogy saját maguk tudják, hogy mi történik a házukon belül. Biztos vagyok benne, hogy meg lehetne találni azt a formulát, ami alapján mégiscsak lenne arra lehetõség, hogy a közös képviselõnek jogosítványa legyen arra, hogy tisztában legyen azzal, kik és milyen jogcímen laknak abban a társasházban. Én nagyon szeretném, hogyha akár ebben a törvényben, akár késõbb másmilyen módon ez a kérdés megnyugtatóan rendezésre kerülhetne.
Összefoglalva - és bízom benne, hogy nem túl sok idõt igénybe véve a tisztelt Háztól - azt mondhatom, hogy ugyan a törvény rendkívül óvatos, tehát sok kérdéshez nem nyúl hozzá, mégis, amit szabályoz, azt rendkívül korrekten teszi. Nem vállal fel persze egy-két kényes kérdést, de azt gondolom, hogy ettõl talán a társasházak mûködõképessége még jelentõsen javulhat, és nagyon bízom abban, hogy az információim szerint közel száz módosító indítvány mindenképpen javítani fogja ezt a törvényt, és a kormány ezeket támogatni fogja.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalról.)