KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A római jognak volt egy alapvetõ tétele, ami így szólt: akié a föld, azé a rajta levõ épület. Mi, magyarok ezt a tételt évszázadokon keresztül alkalmaztuk, és sajátosan magyarra fordítottuk: akié a föld, azé a haza. Ez a megállapítás minden nemzet életének meghatározója.
A mi közös földünkön a hazánk épült fel. De amikor az említett szabályt megszegtük, mert nem törõdtünk a hazai föld védelmével, a következménye az lett, hogy idegen népek nagy tömegben, bankjaik támogatásával sok-sok földet vásároltak fel fõleg délkeleten, majd a nagyhatalmak segítségével az eladott földek határain leereszkedett a trianoni határsorompó.
(21.50)
Biztos vagyok abban, hogy még sokan emlékeznek e Házban az Alba Iulia Bank tevékenységére. A történelmi tanulságokat le kell vonni minden népnek, így a magyaroknak is, azért, hogy a hibákat ne ismételhessük meg. Nincs értelme újból felsorolni a tényeket, hiszen világos ma már mindenki elõtt, hogy a koalíció irányítói utat akarnak nyitni - az elõbbi példák tanulságaiból nem okulva - egy újabb, a külföldi állampolgárok részére történõ földeladási hullámnak a jogi személyeken keresztül. Vajon gondoltak-e arra a kormány tagjai, amikor a nyomásnak engedtek, hogy a törvény ily módon való elfogadása esetén nemcsak azok jutnak földhöz, akikrõl õk gondolták, hanem más országok, környezetünk minden égtája felõl állami pénzekbõl nagy összegeket biztosíthatnak állampolgáraik Magyarországon bejegyzett tulajdonosainak a magyar nemzeti kincs minél nagyobb részének potom áron való megkaparintására, nem is beszélve a több mint öt éve itt vállalkozó és meggazdagodó távol-keleti betelepültekrõl?
Ezek után valósággá válhat, hogy azt az embert, aki a rendszerváltoztatás évei után küzdött azért, hogy gazda lehessen, vagy már talán gazdának is merte érezni magát, ezután példának okáért Vaszilij Vasziljevics vagy Ion Pop vagy Jan koda birtokán fogják különleges kegyként olykor-olykor trágyahordásra alkalmazni.
A kormány azzal érvel, hogy nem jut az idegen, a külföldi személyi tulajdonába a magyar föld, ha feloszlik a vállalat. Ez az érv alaptalan. Hiszen nem azért akart õ itt földbirtokos lenni, hogy elmenjen innen. Marad õ is, és marad a vállalkozása is, marad a földbirtoka is, mert neki gazdasági elõnyei vannak. Öt-tíz éven belül úgyis összefog a megyénként már 50-60 ezer hektárt birtokló külföldi csoport, és megfinanszírozza a választásokat, és meghozatják majd saját érdekeik védelmére saját törvényeiket - ebben biztosak lehetünk.
A szövetkezetek majd megvédenek minket. De hát hol lesznek már akkor a szövetkezetek, illetve jelenlegi vezetõik? A szövetkezetek új tulajdonosai pedig azt mondják: "Nem érteni magyart." (Derültség az MSZP padsoraiban.)
Tisztelt Képviselõtársaim! Ne várják tõlem, hogy gratulálni tudjak a hazai föld újabb árulásához, a haza árulásához. Van egy község Székelyföldön, a neve: Istensegíts. Kérelemre alakult e név - e kérelem ma is idõszerû. (Dr. Géczi József Alajos: Az nem ott van!) Ezt kérem én is, és még azt, hogy vonják vissza ezt a földtörvénytervezetet.
A Magyar Igazság és Élet Pártja és saját nevemben köszönöm megtisztelõ figyelmüket.