BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A jövedéki adóról, a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény elõterjesztõi expozéjában és a törvényjavaslathoz mellékelt általános indoklásban megfogalmazott irányelvekkel a Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben egyetért.
Támogatjuk azokat az elképzeléseket, amelyek a hatékony módon biztosítható adóbehajtást, a feketekereskedelem visszaszorítását, az adóelkerülés visszaszorítását támogatják, támogatják a gazdasági élet tisztességes szereplõit, egyszerû, világos, közérthetõ megfogalmazást alkalmaznak. Azért mondom ezt el így, mert ezek tulajdonképpen a tisztességesen adózó állampolgárok érdekei. Így érhetjük el azt, hogy minimális adóterhekkel tudja az állam a bevételeit biztosítani, és az állam mûködését garantálni. A kérdés csupán az, és ebben a törvényben is ez a kérdés, hogy ezen elvárásoknak, célkitûzéseknek az elõterjesztés megfelel-e.
A legjobb módszert választotta-e az elõterjesztõ arra, hogy ezeket a célokat elérje? Azt kell mondanom, hogy sajnos nem. Ebben az elõterjesztésben ezt a célt nem sikerült minden szempontból elérni és kielégíteni.
Arra, hogy világos, közérthetõ-e a törvény, egyetlen példát szeretnék mondani. Az elõterjesztõ elfelejtette fölsorolni azon termékeket, amelyekre ez a törvénytervezet vonatkozik név szerint, és helyette bizonyos vámtarifaszámokkal jelölte a termékeket. Ebbõl adódóan az állampolgár, aki elolvassa ezt a törvényt, nem is tudja, hogy ez a törvény mire vonatkozik. Aki viszont szeretné megtudni - azt hiszem, a mesében ismert módon -, járjon utána. Ez egyáltalán nem egyszerû. Igaz egyébként, meg kell vallani: az elõterjesztõ úgy fogalmazott, törekszik arra, hogy a szabályozás egyszerû és világos legyen. Erre csak azt lehet mondani, hogy a törekvést egyelõre még nem koronázta teljes siker, majd esetleg késõbb.
Kiegészítve azokat az aggályokat, amelyeket már képviselõtársaim az elõzõekben elmondtak, néhány szót részletesen szeretnék mondani magáról a törvényrõl.
A törvénytervezet vezérgondolata az infláció visszaszorítása. Azt kell mondanom, sajnos ennek az elvárásnak sem tudott teljes mértékben megfelelni az elõterjesztés, ugyanis a törvényjavaslat indoklása egyértelmûen megfogalmazza, hogy ez a törvényjavaslat egy 15,1-15,4 százalékos adónövekményt kalkulál. Ez természetesen egyben áremelkedés is, de elfelejtették beleszámítani a valutaárfolyamok változását. Ha az ember az értéktõzsdén utánanéz az áraknak, mármint az elõjegyzéseknek, akkor azt tapasztalja, hogy ennél lényegesebb az áremelkedés, és sajnos azt kell mondanom, bizonyos üzemanyagárak esetében ez akár árrobbanás mértékû is lehet. Egyes szakértõk úgy vélik, ezen törvény és a leértékelés hatására az ólmozatlan benzin ára januárra elkerülheti a 180 forint/literes árat. Ez elég komoly csapás lesz de van ennek más hatása is, amivel szintén nem számol maga az elõterjesztés. Ez pedig az a negatív hatás, ami a költségvetésre nézve negatív, nem az állampolgárra.
Közismert dolog, hogy a jövedéki adó és az áfa mértéke is lényegesen magasabb Magyarországon, mint az EU-tagállamokban, de a mostani költségvetésre gyakorolt hatás szempontjából sokkal lényegesebb az, hogy a szomszéd országokénál is lényegesen magasabb ez az adóteher. Itt már képviselõtársaim közül néhányan elemezték, de nem árt megemlíteni azt, hogy mit indukál ez a tény. Ez elsõsorban egy importturizmust indukál, különösen az autó és munkagépek hajtására használt folyékony üzemanyagok esetében. Arról van szó, hogy ilyen áremelkedés és ilyen árkülönbözet mellett már megéri az állampolgárnak, fõleg a határokhoz közel lakóknak, egyszerûen abból a célból, hogy megtankoljanak és üzemanyagot hozzanak, szomszéd országokba átmenni. Ez egyébként feszültséget okozhat szomszéd országok között is, de én most a költségvetésre gyakorolt hatásával foglalkozom. Itt egyszerûen csak arról van szó, hogy ahelyett, hogy az állam a megemelt adómértékek miatt több bevételre tenne szert, egyszerûen csak az történik, hogy mivel ezekbõl a termékekbõl kevesebb fogy, ez a bevétel egyszerûen a szomszéd államok államháztartását illeti. Ez a bizonyos benzinturizmus nem új dolog ebben a térségben.
Az elõterjesztés egy rendkívül súlyos hibájának tartom azt a részt, amelyik az adóraktár fogalmával foglalkozik. Mint ismeretes, jövedéki terméket adóraktárra termelhet a termelõ, és az, ahogy ez bekerült a törvénytervezetbe, egyértelmûen a kicsik visszaszorítását, a kisvállalkozók visszaszorítását és a nagyok támogatását jelenti. Ugyanis az adóraktárnál számítógépes rendszer, kettõs könyvelés, auditálás költsége jelenik meg, ami nem kicsi. És ha végiggondolja az ember azt, milyen hatása lesz ez azokra a kicsi pálinkafõzdékre például, amelyeknek hagyománya van Magyarországon akár szövetkezeti vagy kistársulás formájában is, azt kell mondanunk, negatív hatása lesz, mert ezeket a költségeket õk nem tudják vállalni, vagy csak jelentõs áremeléssel.
Egyértelmû egyébként, nemcsak ebbõl, hanem más részeibõl is - majd rátérek erre is - az, hogy a törvénytervezet a nagyvállalkozásoknak kedvez. De azt kell mondanom, nemcsak ez. Több olyan lépése volt a jelenlegi kormánykoalíciónak, amibõl egyértelmûen az derül ki, hogy nem cél a vállalkozások tömegesítése, nem cél egy széles polgárság kialakítása, sokkal inkább a monopolhelyzetek erõsítése és a kicsik lehetetlenné tétele. (Vancsik Zoltán: Mirõl beszélsz?)
Azt kérdezi képviselõtársam, mirõl beszélek. Szeretném fölhívni a figyelmét a pénzintézeti törvény azon kitételére, miszerint a minimális jegyzett tõkéjét azoknak a kispénzváltóknak, akik egy-egy pénzváltót mûködtetnek határon, a Váci utcában vagy bárhol az országban, egymillió forintról ötmillió forintra emelték fel ez év januárjától. Akinek ötmillió forintja van, nem fog egy ilyen kicsi boltot mûködtetni. De nem ez a probléma, hanem az, hogy aki mûködtet, annak nincs ötmillió forintja.
(10.20)
Egyébként ha valaki kíváncsi ennek a törvénynek a hatására, annak javaslom, menjen ki a Keletihez, és nézze meg, hogy ennek a törvénynek milyen a hatása. A forgalom egyik részét a nagyokhoz tereli, a másik részét pedig a feketekereskedelembe. Ha bemegy a Keleti parkolójába, láthatja, hogy 5 millió forint jegyzett tõke, adószám és adófizetés, esetenként magyar állampolgárság nélkül is folyik a pénzváltás - ahelyett, hogy ez legális, adózott körülmények között hivatalos pénzváltókban történne.
De a másik, a most elõttünk lévõ elõterjesztésben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben a kft.-k, illetve a részvénytársaságok vonatkozásában is hasonló a helyzet. A kft.-k jegyzett tõkéjét a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezet 1 millió forintról 3 millió forintra kívánja megemelni. Ugyan két év haladékot ad azoknak, akik már megalakították a kft.-t - nekik két éven belül kell ennyire föltõkésíteniük -, de akik most akarnak kft.-t alakítani, azoknak a 3 millió forintot le kell tenni. A kft. egy tipikus kisvállalkozási forma, semmi nem indokolja azt, hogy ilyen nehézségek elé állítsuk, nem beszélve arról, hogy ahhoz, hogy meg tudja emelni a jegyzett tõkéjét, a vállalkozásából elõször ki kell vonnia a pénzt, 20 százalék forrásadóval le kell adózni - tessék elolvasni a törvénytervezetet és a rá vonatkozó részeket -, és utána lehet feltõkésíteni. Ez nem megengedhetõ!
A kisvállalkozások helyzetének nehezítése kapcsán természetesen foglalkoznunk kell azokkal a negatív hatásokkal is, amelyek vidéken, a kistelepüléseken jelentkeznek. Ha megnehezítjük a kisvállalkozások mûködését a jövedéki termékek forgalmazásában, az azt fogja jelenteni, hogy bezárnak a kis falvakban kis forgalmat lebonyolító benzinkutak is. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki tankolni akar vagy üzemanyagot akar venni, az elmehet a harmadik-negyedik faluba. Egy olyan kormánynak a szándéka, amelyik abban érdekelt, hogy vállalkozások mûködjenek - s most nemcsak a jövedéki termékekkel kapcsolatos vállalkozásokról, hanem a mezõgazdasági és minden vállalkozásról beszélek -, csak akkor érthetõ meg, ha úgy gondolja, hogy a kicsikre nincs szükség. Sajnos, ezt tapasztalom ennek a törvénynek az elõterjesztése kapcsán is.
Az pedig, ami a 41. § (4) bekezdésében fogalmazódott meg, ahol is jövedéki termék, jelen esetben az üzemanyag raktárkapacitását 35- szörösére emeli ez a törvénytervezet - 35-szörösére! -, ott nem tudok mást feltételezni, mint az idegenkezûséget, mintha esetleg a Mol Rt. emberei fogalmazták volna a törvénytervezetnek ezt a részét.
Meg kell említenem az elõterjesztésnek azt a szintén a kisvállalkozásokra gyakorolt negatív hatású részét, ami a bankgaranciát illeti. Tudnunk kell, hogy garanciát kell adni a jövedéki termékkel foglalkozónak ahhoz, hogy vállalkozása mûködhessen. Ez esetenként egyébként 500 millió forint is lehet. Ez a jövedéki biztosíték rendkívül nehéz terhet jelent a kisvállalkozónak, ugyanis a bankgarancia a kisvállalkozónál a legtöbb esetben csak úgy mûködik, ha készpénz-viszontgaranciát tud biztosítani, mert - az egész magyar bankrendszernek ez a legnagyobb problémája - bizalmatlanok az új vállalkozásokkal szemben - sok esetben jogosan -, és ebbõl adódóan, mivel nincs pénze, nem tudja elindítani a vállalkozást.
De még tragikusabb az a rész, amely a következõt mondja, hogy "három évig nem fogadható el ingatlangarancia, csak bankgarancia, illetve készpénz". Ha három évet mûködött, és az alatt bebizonyította, hogy õ jó vállalkozó, akkor adhat ingatlangaranciát. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók jelentõs részét ebbõl a körbõl ki kívánja zárni a kormányzat.
Vegyünk egy példát, hogy értsük, mit jelent ez egy vállalkozónak. Egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó vállalkozónál az évi 50 millió forgalom jobb kicsinek számít, illetve a kicsi és a közepes határán foglal helyet. A forgalom egytizenketted részét kell neki biztosítékként letennie, ez 4 millió forint, s ha ennek veszem a 25 százalékos kamatát, akkor pontosan 1 millió forintot von el ettõl a vállalkozótól ez a törvénytervezet ezzel a módszerrel.
Azt kell mondanom, hogy zavaros a törvénytervezetnek az a része, amelyik a szeszesitalokkal foglalkozik. Számtalan borközeli termék (Az elnök csenget.) - egyetlenegy mondat, elnök asszony - tartozik ebbe a körbe. Egyértelmûen ki kellene mondani, hogy a kormányzat a bort nem kívánja a jövedéki termékek körébe bevonni. Ez egyértelmû lenne.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)