SZABÓ LAJOS, a gazdasági bizottság elõadója: Elnök Úr! Képviselõtársaim! A gazdasági bizottság múlt heti ülésén megtárgyalta a társasági- és osztalékadó-törvény módosításáról szóló kormányzati elõterjesztést. A vita során megállapításra került, hogy a törvény módosításánál meghatározó a stabilitásra való törekvés. Mindezek mellett a változtatások mégis nagy jelentõséggel szerepelnek a törvényben. Ezeket a változtatásokat jellegük szerint két csoportra lehet osztani.
Az egyik ilyen csoport az, amely a más törvények változásából szükségszerûen adódó módosításokat tartalmazza. A két külön szervezeti törvénybõl az egyik a külföldi székhelyû vállalkozások fióktelepeivel és a képviseletekkel összefüggõ új szervezeti szabályozásnak a társasági adóba történõ beépítése. Ez nélkülözhetetlen az egységes és semleges kezelés biztosítása érdekében.
A másik törvény, ami készülõben van, a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény, ami nagyon tág, alapvetõen a nonprofit, a nem nyereségérdekeltség-jellegû szférát építi, és ez megköveteli a kisebb- nagyobb változtatásokat a törvény módosításánál.
A változtatások másik csoportja olyan módosításokat tartalmaz, amelyek egyrészt az adókedvezményekhez, másrészt az adóalap-levonás módosításához kapcsolódnak, harmadrészt a mûködés megkönnyebbítésére irányuló pontosítások körét foglalja magába.
Az adókedvezmény szempontjából egy lényegi elem jelenik meg: egy olyan típusú nagybefektetõi kedvezmény, amikor a gazdaságilag elmaradott térségekben végzett, 3 milliárd forint nagyságot meghaladó beruházás esetén 10 éves adókedvezmény lehetõsége jelenik meg meghatározott árbevételi és foglalkoztatási követelményekkel párosulva.
Az adóalap változásánál az amortizáció elszámolásának részleges módosulása eredményez a vállalkozók számára kedvezõ változtatásokat.
A pontosítások közül talán legjelentõsebb az adóelõleg ügyében valósul meg, ahol a szezonalitás szélesebb körben kerül figyelembe vételre.
A bizottsági vitában felmerült a kérdés a személyi jövedelemadó vitájához hasonlóan a kamarai tagdíj egy részének adóból történõ leírásáról. A kormány jelen lévõ képviselõje a vitában kifejtette, hogy a személyi jövedelemadó törvény ezen paragrafusa nyitva van, és az összefüggésrendszer miatt a társasági adó ezen vonatkozása is módosítható.
A gazdasági bizottság ülésén jelen lévõ ellenzéki képviselõk a törvény általános vitára való alkalmasságát nem fogadták el. Álláspontjuk szerint a törvény két szempontból nincs elõkészítve.
1. Az Érdekegyeztetõ Tanácsban folyik még a vita, nincs kész kormányálláspont, a kormány álláspontja még módosulhat.
2. A jogszabályi környezet is bizonyos szempontból elõkészítetlen, hiszen vannak olyan törvények, amelyek meglétét feltételezik ezek a bejelentett törvényjavaslatok.
A gazdasági bizottság tudatában annak, hogy az egyeztetõ munka, az Érdekegyeztetõ Tanácsban folyó tárgyalások nem zárulhatnak le mindig a parlamenti vita elõtt - mert a parlamenti vitának vannak idõponthoz kötött szabályai -, a törvénytervezetet 2 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)