DR. GÖTZINGER ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A személyi jövedelemadó módosításáról szóló törvényjavaslatot a szociális és egészségügyi bizottság is megvitatta. A vitából három kérdést szeretnék kiemelni.
Az elsõ kérdés arról szólt, hogy a Pénzügyminisztérium vizsgálta-e a negatív adóztatás, ezzel összefüggésben a családi pótlék adóztatásának lehetõségét abból a célból, hogy a jövedelmük alapján nem adózó, tehát kedvezményben nem részesülõ gyermekes családok - különösen a három- és többgyermekes családok - ebben az adózási formában nagyobb kedvezményt, illetve kedvezményt kaphassanak. A Pénzügyminisztérium képviselõjének elmondása szerint ezekkel a kérdésekkel rendszeresen foglalkoznak, de jelenleg elsõsorban az adórendszer stabilitása és kiszámíthatósága volt a fõ szempont. Ilyen rendszerszerû változásokat ebben az évben nem terveztek. Ez egyebek mellett azt is eredményezné, hogy jelentõsen kiszélesedne azoknak a köre, akik kényszerûen adóbevallásra kényszerülnének; akik eddig még nem voltak kapcsolatban az adóhivatallal, mert a jövedelmük nagysága alapján nem kellett adózniuk, most ezek is kapcsolatba kerülnének az adóhivatallal. A kérdés, úgy gondolom, nincs teljesen és véglegesen lezárva, de jelenleg nem került a tervezetbe.
A második kérdés, amirõl szólni szeretnék: a munkáltatói étkezési hozzájárulás adómentes összege, így a tb-járulékmentes összege, a 2000 és az 1200 forint, évek óta nem változik. Ha egy kedvezmény összege nem változik, akkor az az infláció miatt elértéktelenedik. A kérdés az volt, hogy a minisztérium vizsgálta-e, hogy az elmúlt évek inflációjának következtében elértéktelenedett összeg valorizációja és a következõ évek inflációja miatt bekövetkezett elértéktelenedést ellentételezõ valorizáció milyen adókiesést jelentene, illetõleg egyáltalán jelentene-e adókiesést.
Ezen túl az is kérdésként merült fel, hogy az étkezési hozzájárulás önmaga szélesebb összefüggésben mit jelent ma. Erre a rendszerre, az étkezési hozzájárulás, az üzemi étkeztetés rendszerére egy vállalkozási rendszer épül fel. Az elmúlt években a minisztérium mindig úgy terjesztette elõ a személyi jövedelemadó törvény módosítását, hogy a kedvezményt elhagyni javasolta, és csak módosító javaslattal került vissza az üzemi étkeztetés adómentességének a kedvezménye a rendszerbe. Ez a bizonytalanság az étkeztetési vállalkozásokat is elbizonytalanítja, és nem lehet egy stabil, kiegyensúlyozott vállalkozási rendszert erre építeni. Más egyéb összefüggései is vannak, a kérdés az volt, hogy ezt vizsgálta-e a minisztérium, és milyen véleménye van ezekrõl a kérdésekrõl. A válasz tulajdonképpen annyi volt, hogy két alternatíva lehetséges: vagy a kedvezményeket hagyjuk bent, és ezeket valorizáljuk rendszeresen, vagy pedig a kedvezményeket szûkítjük, és általában lehet csökkenteni az adómértéket. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés sem került le egyszer s mindenkorra a napirendrõl.
(11.20)
A harmadik kérdés, amit szeretnék megemlíteni: azoknak a korosztályoknak, amelyek várhatóan 2009 és 2019 között lesznek nyugdíjjogosultak, akkor töltik be a 62. életévüket, már nem lesz elég idejük arra, hogy a kötelezõ magánbiztosításban megfelelõ tõkét, alapot gyûjtsenek maguknak nyugdíj-kiegészítésre, és ezért ígéret hangzott el, hogy az önkéntes biztosításban õk nagyobb kedvezményt fognak kapni. Ez valóban meg is jelenik, a 2000 elõtt nyugdíjba vonulók, akik önkéntes biztosítást kötnek, 50 százalékos mértékû adókedvezményben részesülnek. No, itt volt egy polémia, hogy esetleg nagyobb adókedvezményre lenne szükség - sõt, egyesek véleménye szerint ígéret is hangzott el arra, hogy az 50 százalékos mértékûnél nagyobb lesz az adókedvezmény.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)