SZABÓ RUDOLFNÉ DR., a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 9 igen szavazattal és 1 tartózkodással a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény módosítására vonatkozó javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
A bizottság elismerését fejezte ki a törvény jelenlegi módosításával kapcsolatosan, mivel egyrészt a stabilitásra és a kiszámíthatóságra való törekvés jegyében készült, másrészt a módosítások már nem az adóterhek növelését célozzák, hanem elõtérbe kerültek a kedvezmények. A módosítás elõ akarja segíteni - mint az már elhangzott - a nyugdíjreform megvalósítását, és a még ezután sorra kerülõ, közhasznú szervezetekrõl szóló törvényjavaslatnak megfelelõen, azzal szinkronban kívánja módosítani a személyi jövedelemadózást; végül a belsõ jogharmonizációval kapcsolatosan is tartalmaz módosításokat.
A személyi jövedelemadóhoz fûzõdõ változások leglényegesebb csomópontjai a nyugdíjreformmal kapcsolatosak. Közismert, hogy országgyûlési határozat született arról, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása nem eredményezheti sem a munkaadók, sem a munkavállalók terheinek növekedését. 1998. évben a nyugdíjreform önmagában nem jelent a lakosság számára tehernövekedést, tehát nem is lenne ellentételezési kötelezettség. Ennek ellenére a kormány a nyugdíjreform induló évéhez kapcsolja a kedvezményrendszer megjelenését, részben egyes kedvezmények növelésével, részben új elemek bevezetésével.
Problémaként merült fel viszont a bizottságban, hogy a módosítás nem egységesen kezeli a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjakat kifizetéskor; az elõbbiek adómentességet élveznének, míg a magánnyugdíjaknál 10 százalékos lesz az adóteher. Az elõterjesztõ válasza szerint bruttó módon állapítják majd meg a tb rendszerében is a nyugdíjakat, de ezek a kifizetések legfeljebb 15 év múlva válnak tömegessé, szabályozásukra még van idõ. A magánnyugdíjpénztárban azonban már a közeljövõben is elõfordulhat, hogy például halálozás miatti kifizetésre kerül sor. Tehát a magánnyugdíjpénztár kifizetése szolgáltatássá válik, és így szükséges az adójogi kezelése.
A törvénymódosítás egyéb jövedelemnek tekinti, és a számítások szerint a 80 ezer forintos jövedelemnél körülbelül 10 százalékos lesz az adóteher, míg az alacsony jövedelmeknél nem lesz adóteher. Az elõterjesztõ válasza nem volt egészen megnyugtató a javaslat e részét kifogásoló MSZP-s képviselõ számára, további átgondolást kért ez ügyben.
Külön érdeklõdésre tartott számot a termõföldek bérbeadásával kapcsolatos adózás is. A termõföldek bérbeadásából származó jövedelmek önkormányzati hatáskörbe kerülnek, remélve, hogy ezáltal majd növekszik a befizetések hatékonysága. Elõ akarja segíteni azonban azt is, hogy a kisparcellák ne maradjanak parlagon, és ne köttessenek zsebszerzõdések.
Végezetül: igen kedvezõ fogadtatásra talált a bizottságban a közhasznú szervezeteknek pénzben és természetben nyújtott támogatások adóalap-kedvezményben való részesítése, mely azt a célt szolgálja, hogy a közhasznú szervezetek megalapozottsága, ezáltal jelentõsége, szerepe növekedjék, és így nagyobb lehetõség nyílik arra, hogy foglalkoztató szervezetek is létrejöjjenek.
Mindezek alapján megismétlem, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvénymódosítási javaslatot; ellenzéki vélemény ez ügyben nem hangzott el.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)