DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr! Az alkotmány 51. §-a alapján a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl. Ennek egyik eszköze lehet az a felhatalmazás, amit az Alkotmánybíróságról szóló törvény fogalmaz meg, mely felhatalmazza a legfõbb ügyészt, hogy az alkotmány rendelkezéseinek értelmezését kérje az Alkotmánybíróságtól.
Ezért fordultam a Magyar Demokrata Fórum nevében levéllel a legfõbb ügyész úrhoz, hogy éljen ezzel a jogával. Hetek óta, kétféle népszavazási kezdeményezés során igen komoly jogi és alktományos kételyek merültek fel. Túl azon, hogy megítélésem szerint versenyt fut a kormány a népszavazást kezdeményezõkkel, hogy a kormány nem akarja tudomásul venni, hogy egy kötelezõ népszavazásban eljárás indult azzal, hogy a több, mint 200 ezer aláírást a kezdeményezõk átadták az Országgyûlés elnökének, ezért tisztelettel felkértem a legfõbb ügyész urat, kezdeményezze az alkotmány értelmezését, hiszen van egy kötelezõen kiírandó népszavazás, amelyet az alkotmány állapított meg, és ez már alkotmányos jog is: 200 ezer állampolgár aláírásánál el kell rendelni a népszavazást, mégpedig azzal a kérdéssel, melyet a kezdeményezõk aláírásukkal támogattak.
Következik-e az alkotmányból, hogy a kötelezõ népszavazás bizony megelõzi a mérlegeléses népszavazást, nem a jogalapja szerint, hanem a kötõereje szerint. Miután a kérdésemre nem a legfõbb ügyésztõl várok választ, hanem azt kértem, hogy erre a kérdésre az Alkotmánybíróságot kérje fel, tisztelettel kérdezem a legfõbb ügyész urat: mi akadálya van annak, hogy kérésünknek eleget tegyen?
Köszönöm a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)