DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Képviselõ Asszony! Az Igazságügyi Minisztérium a jövõben sem tud vádat emelni borhamisítás ügyében, nem ez a dolga, nem ezt kell tennie. Meggyõzõdésem, hogy a szõlõ- és borágazatot nem az igazságszolgáltatás fogja megmenteni, miként ön a kérdésében fogalmazott, hanem a gazdasági feltételek, a piaci feltételek, a szabványok tisztázása, a bortörvény megalkotása, a hegyközségekrõl szóló törvény módosítása, ami szintén itt van a Ház elõtt - és természetesen van feladata a büntetõ igazságszolgáltatásnak is a borhamisítás és a borhamisítók üldözésében.
A büntetõ igazságszolgáltatás ez év szeptemberét megelõzõen sem volt eszköztelen, hiszen több törvényi tényállás alkalmas arra, hogy fellépjenek a borhamisítókkal szemben. Szeptember 15-e után életbe lépett a büntetõ törvénykönyv módosítása, amelyben a rossz minõségû termék forgalomba hozataláról szóló törvényi tényállás tartalmát úgy alakította át az Országgyûlés, hogy az alkalmasabb legyen, alkalmas legyen a borhamisítással szembeni fellépésre. Tehát van a büntetõ törvénykönyvben egy általános tényállás, amely kifejezetten erre a célra került átalakításra.
Milyen tartalmi változásokat fogadott el az Országgyûlés? Elfogadta azt, hogy ezt követõen bárki ellen eljárást lehet indítani, nem csak egyéni vállalkozókkal, nem csak gazdasági társaság tisztségviselõjével szemben. Hozzátette az Országgyûlés a törvényi tényálláshoz azt, hogy az elõkészületi cselekmény maga is büntetendõvé válik, ami tipikusan a borhamisítás esetében azt jelenti, hogy csupán a forgalomba hozatal céljára tárolt mennyiség esetében is egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ a borhamisító. Az értékhatárt is megváltoztatta a törvény: 50 ezer forintos értékhatár fölött a cselekmény büntetendõvé válik maga az alapeset három évi szabadságvesztéssel fenyegetett, az elõkészület pedig, mint vétségi alakzat, egy évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegetett.
Természetesen ezt a módosítást nagy vita kísérte. Ön is benyújtott módosító indítványt, képviselõ asszony, más képviselõtársaival együtt, amely kifejezetten speciális borhamisítás esetére szóló törvényi tényállást szeretett volna beiktatni a büntetõ törvénykönyvbe. Az a szakmai megoldás azonban, amit önök javasoltak, a gyakorlatban alkalmazhatatlan volt, hiszen minden mennyiség, mérték figyelembevétele nélkül minõsítette volna bûncselekménynek a borhamisítást és miután nagyon sok szakmai konzultációt folytattunk az önök javaslata kapcsán, magam is személyesen beszéltem a Vám- és Pénzügyõrséggel és más hatóságokkal, akik meggyõztek bennünket arról, és megerõsítettek abban a véleményünkben, hogy ez a szakasz gyakorlatilag alkalmazhatatlan lett volna, ilyen értelemben nem érte volna el azt a célt, amit önök is, mi is szerettünk volna elérni.
Tehát összegezve, képviselõ asszony, a büntetõ törvénykönyv kínál lehetõséget, megfelelõ lehetõséget a jogi fellépésre a borhamisítással szemben. Az elmúlt idõszak eseményei azt tükrözik, hogy ez az elszánás a jogalkalmazókban, a bûnüldözõkben is megvan. Történt vádemelés, képviselõ asszony, 16 vádemelés történt az idén az elsõ félév folyamán, és remélem, hogy a következõkben még növekedni fog ez a szám. Tehát összegezve (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) én elegendõnek látom a büntetõjog eszközeit a borhamisítás üldözésével szemben. (Taps az MSZP padsoraiban.)