DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Tisztelt Ház! Kérdésfeltevésem magába foglalja azt a jóindulatú feltételezésemet, hogy csupán ügyetlenség történt a társadalombiztosításról szóló, immár sokadszor módosított törvény legutóbbi változtatásakor. Ezért március 25-én képviselõi önálló indítvány formájában módosítást nyújtottam be az említett 1975. évi II. törvény 119/D § szövegéhez. Javaslatom arra vonatkozott, hogy a társadalombiztosítási törvény több olyan kötelezettséget és határidõt tartalmaz, amely értelmetlen és indokolatlan, valamint teljesíthetetlen követelmények elé állítja a hazánkban tanuló külföldi diákokat, közöttük különösen sok magyar nemzetiségût.
Az egészségbiztosítási megállapodást javaslatom hozzá akarja igazítani a hallgatók jogállásához, vagyis hogy államközi megállapodás alapján vagy családtagként tartózkodik-e országunkban a hallgató, vagy pedig teljes költségtérítésre kötelezett, s e különbségekhez kívántam igazítani a viselendõ egészségbiztosítási terheket. Vagyis a kétoldalú megállapodás alapján hozzánk érkezõ hallgatók esetében térítésmentes egészségbiztosítási megállapodást kössön a fogadó fél, az önköltséges, családtagként itt tanuló diák után olyan biztosítási összeget fizessen a magyar állampolgárságú befogadó, mint más családtagja után - vagyis 1800 forintot -, és csupán a költségtérítéses hallgatók, akik valóban önfenntartók Magyarországon, fizessék a 4000 forintos térítési díjat.
A másik javaslatommal a határidõket a tanévhez kívántam igazítani, hiszen a hallgatói jogviszony nem naptári évre, hanem tanévre szól. (Folyamatos zaj.)
A kérdésem tehát az, hogy indokoltnak tartja-e és támogatni tudja-e a miniszter úr - természetesen államtitkár úron keresztül várva a választ - a vázolt változtatásokat. Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)