SEBÕK JÁNOS (MSZP): Pontosan azokhoz teszem meg.
Tehát a 6. pont alatt az elõbb megnevezett képviselõtársak által benyújtott módosító javaslat felel meg annak, ami miatt én a módosító javaslatom a 3. § módosítására beadtam. Az az érzésem, amit az általános vitában egy kétpercesben már elmondtam e beadott módosító indítvány indoklásaképpen, azt a bizottság vagy nem értette meg - el kell olvasni a jegyzõkönyvet, abból kitûnik, hogy pontosan és világosan beszéltem -, vagy, de ezt már nem is feltételezem, nem akarták megérteni. Ugyanis sem a törvényjavaslatban, sem a módosításokban sehol nem kaptam választ arra, hogy mi történhet az aláírásgyûjtõ ív hitelesítése és az aláírások ellenõrzése közötti négyhónapos idõben. Ezek szerint továbbra is az áll - mivel törvény nem szabályozza -, hogy e négy hónap alatt a köztársasági elnök, a kormány, az Országgyûlés bármikor a saját szája íze szerinti kérdéseket teheti fel, és mivel az Országgyûlés megszavazza, már eleve nincs értelme annak, hogy az alkotmányba vagy a törvénybe belefoglaljuk - mert belefoglaltuk - a népszavazást az állampolgárok által.
Még egyszer hangsúlyozom - és most már hivatkozom az alkotmányra, amely kötelezõvé teszi 200 ezer aláírás esetén, de azt is mondhatom, hogy bárki összegyûjtheti 6 millió állampolgár aláírását -, az állampolgárok akarata nem érvényesülhet, mert azok a személyek vagy az a személy és azok a szervek, amelyeket az elõbb felsoroltam, a négy hónap alatt ezt bármikor megtehetik. Igaz, mondhatja valaki - és itt van az, amire kértem elnök urat -, hogy Bihari Mihály képviselõtársam benyújtott egy módosító javaslatot, amely az én módosító javaslatomat pontosabbá teszi, mert részletezi. Azonban az a probléma, hogy ez a 9. § módosítására vonatkozik, amely nem más, mint a fakultatív népszavazás elrendelése, vagy - ahogy az alkotmány írja - a mérlegelés alapján az országos népszavazás elrendelése. Ez így van, ahogy Bihari képviselõtársam leírta, mert a mérleges alapján történõ népszavazásról csak az Országgyûlés dönthet. Ezt csak úgy tudnám elfogadni, ha ez a 3. §-nál lenne módosítás, és kivennék belõle az "Országgyûlés" szót. Mert ugyanis az Országgyûlés arról a népszavazásról, amely alapján megköveteli a 200 ezer aláírást, nem dönthet. Csak egyben dönthet: a költségvetésrõl.
(19.20)
Ugyanis ha döntene, akkor semmissé tenné azt az alkotmányos elõírást, amely azt írja elõ kötelezõ erõvel, hogy "országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére". Tehát ebben az esetben a 4. hónap után csak az történhet, hogy az Országgyûlés elnöke 3 nap múlva - miután megkapta az Országos Választási Bizottság érvényességrõl szóló értesítõjét - értesíti a köztársasági elnököt, és a köztársasági elnök pedig kötelezõen 15 napon belül kiírja a választásokat.
A kételyem - és ez a kérdések kérdése -: a 4 hónap alatt miért nem szabályozzuk azt, hogy senki nem léphet be, azaz ennek mindaddig folynia kell, amíg az Országos Választási Bizottság el nem döntötte, hogy érvényes-e a szavazatok összessége, vagy nem érvényes. Ez a kérdések kérdése! Még egyszer hangsúlyozom: ha valaki beléphet 4 hónap alatt, akkor ez a törvény, kérem, egy politikai komédia forgatókönyvévé válik, mert hiszen semmi értelme nincs sem pártnak, sem szervezetnek kezdeményezni, hogy az ügydöntõ népszavazásra, amely 200 ezer aláírást tesz kötelezõvé, bárki is beléphet a 4 hónap alatt. Nos, ha valaki engem megnyugtat, hogy ez nem történhet meg, akkor kérem, én tudomásul veszem. De ha nem nyugtat meg senki, akkor e törvényjavaslat zárószavazásán én csak nemmel tudok szavazni.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)