DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az adóreform bevezetése óta az elmúlt tíz évben szinte minden õsszel sor került az adótörvények módosítására. Így van ez most is, amikor az általános forgalmi adóról és a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló törvények módosításáról kezdünk beszélni. Most mégis e két adótörvény vonatkozásában is nyugodtan állíthatjuk, hogy stabil az adórendszer és nem kiszámíthatatlan.
(9.20)
A fogyasztáshoz kapcsolódó e két adónemnél valamennyi adóalanyra vonatkozó új, átfogó rendelkezést nem tartalmaz a javaslat. Alapelveiben, irányultságában és mértékében nincs jelentõs változás, ezért beszélhetünk stabilitásról.
A fogyasztási adóztatás terén reform jellegû lépést, jelentõs változást a már két hét óta tárgyalt új jövedékiadó-törvény jelent, melynek elfogadása után a fogyasztási adó csak lényegesen leszûkült tárgyi hatállyal marad fenn, hisz' a továbbiakban fogyasztási adó már nem fogja terhelni az alkohol-, dohány- és ásványolajtermékeket.
Adótörvényeink módosításakor, és különösen most, két héttel a jövõ évi költségvetés tárgyalása elõtt, szeretném felhívni a figyelmet a fogyasztáshoz kapcsolódó adók - az általános, a fogyasztási és a jövedéki adó - jelentõségére, hiszen e három adótól várja már jövõre a költségvetés összes bevételének csaknem felét, pontosabban 47,3 százalékát, több mint 1000 milliárd forintot, pontosabban 1062 milliárd forintot, amibõl az általános forgalmi adó mintegy 760 milliárd forintot, a fogyasztási és a jövedéki adó pedig mintegy 302 millió forintot tesz majd ki.
Adórendszerünk átalakításakor és módosításakor lényeges kiemelni, hogy folytatódik és erõsödik az a tendencia, amely a fogyasztáshoz kapcsolódó adókra jobban épít, mint a jövedelmekhez kapcsolódókra. Ezt tükrözik azok a számadatok is, amelyek azt bizonyítják, hogy 1994-ben a fogyasztáshoz kapcsolódó adók alig haladták meg az 500 milliárd forintot, és a központi költségvetés bevételének akkor még csak 36 százalékát tették ki. Most, 1997-ben a fogyasztáshoz kapcsolódó adók már megközelítik a 900 milliárd forintot, és ezzel a költségvetés bevételének már több mint 44 százalékát biztosítják.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításánál négy elemet szeretnék kiemelni.
Az elsõ, hogy az elõzõekben már említett, megszületõben lévõ jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékekre - különösen a dohánytermékekre - vonatkozóan 1998 szeptemberétõl az adóbeszedés újfajta technikáját megvalósító dolog kerül bevezetésre, nevezetesen az adójegy. A dohánygyártmányokra felragasztott adójegy igazolja majd a termékek adózott voltát és minden, a fogyasztáshoz kapcsolódó adóteher megváltását, így az általános forgalmi adó összegét is. Ennek az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelõ egyfázisú adóvá válásnak a leképezése, megjelenítése az egyik indoka a mostani módosításnak.
Az adótörvények módosításának másik célja az adóelkerülés lehetõségének szûkítése. Ezt a célt szolgálja a fogalmak pontosabb, egyértelmûbb meghatározása is, amit e javaslatban a külföldi székhelyû vállalkozások fióktelepeire vonatkozó módosítások jelenítenek meg. Részben ezt a célt, részben a versenysemlegesség erõsítését szolgálja a szoftverekben megtestesülõ, vagyonértékû jogok adóalappá nyilvánítása és a tenger kincseinek behozatalára vonatkozó áfamentesség megszüntetése. Az adóelkerülés lehetõségének szûkítését, az adóbeszedés biztonságának növelését segíti elõ a javaslat azzal, hogy a vevõ egyszerû kezessége helyett annak készfizetõ kezességét állítja. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kezesség természetesen nincs, ha a vevõ a számlát idõben megfizette.
A harmadik elem, amirõl beszélni szeretnék: a közhasznú tevékenységek segítését szolgálja a javaslat azzal, hogy a le nem vonható, elõzetesen felszámított adó indokolt kérelemre történõ visszatérítését lehetõvé teszi az ilyen tevékenységet végzõ egyházak és alapítványok számára is.
A negyedik elem a javaslat 10. § (1) bekezdésében szereplõ módosítás, ami a déligyümölcsök általános forgalmi adóját 25 százalékról 12 százalékra kívánja csökkenteni. E javaslattal - bár a versenysemlegességet segíti - nem értek egyet, mivel a hazai gyümölcstermelõkre hátrányos, és mintegy másfél milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okoz, ezért ennek jóváhagyását megfontolandónak tartom, és javaslom elhagyását.
Tisztelt Ház! A fogyasztási adóról szóló törvény módosítását elsõsorban a már említett jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek adóztatásának új alapokra való helyezése indokolja. E módosítások kizárólag technikai jellegûek, de elengedhetetlenek. A módosítás egyéb elemeibõl három dolgot szeretnék csupán kiemelni:
Az elsõ, hogy a külszolgálat-vámmentességi jogcím 1997. december 31- i hatállyal megszûnik.
A második, hogy a fogyasztási árkiegészítés eredeti céljával, rendeltetésével ellentétes gyakorlat megszüntetése érdekében a javaslat az árkiegészítés igénybe vételébõl kizárja a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek bérletvásárlásait. A kizárás azonban nem érinti a nevelési, oktatási és felsõoktatási intézmények tanulói és hallgatói számára vásárolt bérleteket.
A harmadik elem, hogy hatályon kívül helyezi a javaslat a zárt
rusítású diplomatabolt részére történõ importálás és értékesítés adómentességét is, de helyébe a diplomatáknak, diplomáciai szervezeteknek adott adó-visszaigénylési rendszer lép majd, a kormányrendeletben meghatározott módon. E javaslat is az adóelkerülés lehetõségének szûkítését kívánja célozni.
Hölgyeim és Uraim! Az elmondottakból is kitûnik talán, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó e két adótörvény módosításai egyrészt technikai jellegûek, másrészt az intézkedések célja nem az adókulcsok és az adóterhek növelése, hanem a visszaélések visszaszorításának jogi oldalról való elõsegítése és az adóelkerülés lehetõségének csökkentése. Ezért tudja a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni és elfogadásra ajánlani.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)