CSÉPE BÉLA (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy a Fidesz nevében összefoglaljam álláspontunkat a parlament elé terjesztett két törvénymódosításról, mely az áfát és a fogyasztási adót érinti.
Ebben az évben is a parlament elõtt fekszik egy csomag, amelynek az egyik része - mint mindig - a mindenkori jövõ évi költségvetés, és a másik része az adótörvények. Ez talán természetesnek is tûnik, megszokottnak immár, de elöljáróban ennek a két törvénynek az általános vitájában is le szeretném szögezni, hogy azért nem egészen jó ez így, hogy minden évben van egy ilyen csomag. Sokkal jobb lenne a gazdaság érdekében, ha a jelenleginél nagyobb stabilitás lenne az adószabályozásban, és habár ez a két törvényjavaslat nem ad új rendszert a két adónemen belül - szükséges változtatásokat tartalmaz inkább -, mégis ezt a megjegyzést általában mondom, beleértve ezt a két törvényjavaslatot is. Tehát sokkal jobb lenne egy nagyobb stabilitás, hiszen a gazdálkodók, az egyének sokkal jobban be tudják tartani a törvényeket, ha azok nem változnak ilyen módon évenként. Engedjék meg, hogy megjegyezzem - ez nem erre a két törvényjavaslatra, nem erre a körre vonatkozik, de - azt is, hogy bizony itt az elmúlt pár év alatt tanúi voltunk annak, hogy év végén elfogadott módosítást nagyon hamar korrigálni kellett.
(9.30)
Ezt mindenképpen ki kell küszöbölni a stabilitás érdekében.
A törvények kapcsán a másik általános megjegyzésem az adócsökkentés kérdése. Az adócsökkentést mint szükségességet szintén kiterjesztem az egész körre, és ezzel kapcsolatban felvetem a következõket:
Azt hiszem, elvben mindenki egyetért azzal, hogy a gazdaság érdekében szükséges az adók mértékének a csökkentése. Pénzügyminiszter úr nem olyan régen a nyilvánosság elõtt mondta, hogy a jövõ évben adócsökkentésre komolyabb formában nem lehet számítani, hiszen a gazdaság beindult fejlõdése ezt még nem támasztja alá. Ezzel kapcsolatban felvetõdik, hogy akkor a kormány gazdaságpolitikai koncepciója szerint mikor kerülhet erre sor, mert a mi véleményünk szerint erre valamikor sort kell keríteni, és ebbõl még az itt most téma alapján tárgyalandó áfa adórendszere sem mentes - erre külön ki fogok térni. Tehát mi úgy látjuk, hogy szükséges majd az adócsökkentés.
Itt ebbõl a szempontból mindenképpen külön kell választani a fogyasztási típusú és a jövedelem típusú adókat. Az elõttem elhangzott hozzászólás már tartalmazta ezeket az adatokat. Már 900 milliárd az ezen a területen jelentkezõ költségvetési bevétel. Szeretném kihangsúlyozni, hogy akkor, amikor én adócsökkentésrõl beszélek, nem az adóbevételnek a csökkentésérõl van szó, hiszen általános gyakorlatként is megfogalmazható, hogy az adócsökkentések nem feltétlenül adótömeg-csökkentést jelentenek. Mi úgy véljük, hogy a gazdasági kibontakozás folyamán egy adócsökkentés inkább az adóbevételek növelését fogja eredményezni, sõt, ennek az érdekében is bátrabban kell erre az útra lépni.
E két általános megjegyzéssel kezdve most rá szeretnék térni elõször az áfatörvény módosítására. Le szeretném rögzíteni, hogy a mi megítélésünk szerint az áfarendszer jól mûködik, és korszakalkotó volt Magyarországon ennek a bevezetése, hiszen ez a modern típusú közgazdasági szükségességképpen bevezetett adórendszer az, amelyik leginkább megtestesíti a fogyasztási adórendszer felé való tendenciát. Messzemenõen egyetértettünk a bevezetésével, és most is egyetértünk azzal, hogy ez jól mûködik, fenn kell maradnia. Emlékeztetek rá, hogy az elõzõ kormány annak idején igen nagy nehézségek árán, nehezen fogadtatva el vezette be a kétkulcsos áfát. Erre visszaemlékezve, a jól mûködõ áfarendszerbe beillesztve, ki kell hangsúlyoznom, hogy milyen helyes volt ez, ezzel lett megalapozva ez a jól mûködõ adórendszer, hiszen a kétkulcsosság általában a modern áfarendszereknek a jellemzõje.
Szintén meg kell állapítanunk, hogy az Európai Unió jogszabályaival való harmonizáció mint igen fontos szempont jól megvalósul az áfarendszerben. Ez egy rendkívüli pozitívum, amelyet mi is üdvözlünk. Ugyanakkor - és itt szeretnék visszatérni az adócsökkentésre - meg kell jegyeznem azt is, habár itt tegnap is elhangzott, hogy az átlagos adóterhelés szempontjából most már az Európai Unió átlagos adószintjével szinkronban vagyunk, azonban a kétkulcsos áfarendszeren belül a felsõ adókulcs, a 21 százalék, összehasonlítva más országokkal még magas, a mintául szolgáló országokban ennél alacsonyabb felsõ adókulcsok mûködnek. Ezt is figyelembe kell venni, azonban még egyszer hangsúlyozom, hogy nem annak érdekében, hogy itt valamilyen demagóg módon költségvetési bevételek csökkenjenek, hiszen az elõbb próbáltam érzékeltetni, hogy ennek a csökkentése egyáltalán nem jelenti a bevételek automatikus csökkenését, sõt ellenkezõleg, és mindjárt hozzáfûzöm, hogy ez esetleg még a feketegazdaság visszaszámolása irányába is hathat.
Konkrétan kiemelnék egy tételt, éspedig a paprika áfakulcsát. Áttekintésre javasoljuk a kormánynak azon adókulcsokat, hogy hol célszerû már most lépni. Mi sem értünk egyet azzal, hogy most gyorsan egy általános adókulcs-csökkentést vezessenek be, de mindenképpen meg kell vizsgálni az egyes adótételeket. Már elhangzott, hogy a déli gyümölcsöknél már megtették ezt a csökkentést, én felvetem azt, hogy a paprikánál ezt miért nem tették. A paprika végeredményben élelmiszeripari termék, az alacsonyabb adókulcsnál lenne a helye, ezzel szemben jelenleg 25 százalékkal funkcionál. Ezt is összefüggésbe merem hozni a feketegazdaság visszaszorításával. Tehát itt javasolunk egy ilyen lépést.
A további részletekre térve:
Az 1. § teljesen az EU-harmonizáció jegyében történõ lépés, amelyet az elõbbiek alapján mi is üdvözlünk. 1998. szeptember elsejétõl bevezetendõ adójegy, melyet a dohánygyártmányok dobozára kell felragasztani, végül is most majd igazolja a termék adózott voltát. A termelõ vagy az importáló a késõbbi forgalmazási fázisok áfaterheit is megváltja ezzel, így az áfa itt egy egyfázisú adóvá válik. Ez mindenképpen jó, hiszen az egyszerûsítés irányába hat.
A 2. §-sal kapcsolatban sincs gondunk. Megemlítem, hogy a fiókszabályozás a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ. Adóztatható tényállás a külföldi központi és a belföldi fióktelep közötti, illetve a fióktelepek egymás közötti kapcsolata is.
A 3. §-sal kapcsolatban már negatív megjegyzésünk van. Ezt a paragrafust nem értjük eléggé, s javasoljuk átgondolásra. Itt arról van szó, hogy a módosítás meghatározza, hogy "gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél az, aki vagy amely a számviteli törvény szerint anyavállalat, leányvállalat, társult vállalkozás...", s jön egy szerintem jogilag nem helyes mondatrész: "... vagy minõsülne akkor - mármint gazdaságilag szoros kapcsolatban álló félnek - ha a számviteli törvény alá tartozna." Javaslom átgondolni, egy jogszabály ne tartalmazzon feltételes módot, ezt valahogy "sichtebben" kellene megfogalmazni.
Mi is üdvözöljük a hazai elõállítási szoftverek versenyhátrányának a megszüntetését. Az 5. §-sal kapcsolatban egyetértünk azzal is, hogy mivel a fõ szabály az, hogy a vámmentesség adómentességgel is járjon, ha ez gátolja a verseny- és szektorsemlegességet, akkor ezt a mentességet tulajdonképpen nem lehet megadni. Ilyen irányú lépést tartalmaz ez az elõterjesztés a tenger kincseivel kapcsolatosan, amivel mi is egyetértünk.
A 6. §-sal kapcsolatosan szintén az aggályunkat kell jelezni. Itt a kezességi felelõsséggel kapcsolatban van egy új megfogalmazás. Véleményünk szerint könnyen elhúzódó jogvitákat eredményezhet, ha el nem ismert számlákkal kapcsolatban kerül sor adóhatósági eljárásra. A mi véleményünk szerint kezességi felelõsség érvényesítésére csak akkor kerülhetne sor, ha a vevõ a levonható adót le is vonta.
A 7. §-sal egyetértünk, azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a rendelkezés vélhetõen a nonprofittörvénnyel való harmonizáció irányába kíván elmozdulni, azonban ez még nincs meg, úgyhogy ez a változtatás esetleg gondokat okozhat, illetve a nonprofittörvény tárgyalásánál, elõterjesztésénél erre figyelemmel kell lenni.
(9.40)
A 9. §-ban mi is üdvözöljük a közösségi érdekeket szolgáló társadalmi szervezetek jelenleg már meglévõ áfa-visszatérítésének kiterjesztését az egyházakra és az alapítványokra, ugyanakkor azt a szigorítást is, hogy mi eshet ebbe a kategóriába. Tehát ezek jó rendelkezések, jó kezdeményezések.
A fogyasztási adóra áttérve: alapjában véve helyesnek tartjuk azt a mozgást, ami most már beindul a jövedékiadó- és a fogyasztásiadó- rendszer között, ezért minden olyan elõterjesztést, amely ezt a technikát megvalósítja - illetve technikai jellegû elõterjesztést, hogy ez megvalósuljon -, üdvözlünk - a termékek átemelése a jövedéki adó hatálya alá.
Ugyanakkor általánosságban föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a '96. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatból kiolvasható, hogy a fogyasztási adónál 16 milliárdos deficit van. Ez talán indokot ad arra, hogy a pénzügyi kormányzat áttekintse, vagy legalábbis próbálja kifürkészni ennek az okait. Itt merül fel erõteljesen a feketegazdasággal való összefüggés, mert ez az adó nem folyt be a költségvetésbe, de esetleg valakik zsebébe került. Tehát ilyen szempontból kell mindenkor karbantartani a fogyasztásiadó- rendszert, éppúgy az áfarendszert is, és ahol, amelyik termékcsoportnál ez indokolt, ott szerintünk meg kell tenni a szükséges csökkentést is annak érdekében, hogy ezzel is visszaszoruljon a feketegazdaság.
A fogyasztási adó módosítására vonatkozó törvényjavaslat 6. §-a tartalmaz egy elgondolkodtató rendelkezést, amivel tulajdonképpen nem értünk egyet. Itt arról van szó, hogy az árkiegészítés igénybevételébõl a jövõben ki lennének zárva a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek, kivéve a nevelési, oktatási és felsõoktatási intézményeket. Célirányos a rendelkezés, arról van szó, hogy egyes önkormányzatok fiktív bérletvásárlásait akarják megakadályozni amiatt, hogy az adott településen lakó nyugdíjasok és tanulók részére globálisan vásároltak ilyen bérleteket, és ezt a kiskapunak is minõsíthetõ jelenlegi rendelkezést valóban meg kellene szüntetni, amely alapján ez egyáltalán létrejöhet.
Úgy gondoljuk, hogy ha negatív jelenség van, akkor nem kell föltétlenül az egészet megszüntetni, hanem meg kellene találni a módját, hogy ez a jelenség - tehát hogy az önkormányzatok ezzel, a kiskaput kihasználva, fiktív módon vegyenek igénybe ilyen kedvezményt, lehetõséget - megszûnjön. Ezt jogi úton, más módon kellene megszüntetni, és ezen az alapon nem kellene föltétlenül kizárni az adott településen lakó összes nyugdíjast és tanulót, ha részükre az önkormányzat ilyet akar venni. Ezért ezzel a paragrafussal, jogszabálytervezet-hellyel kapcsolatban egyrészt aggályunkat fejezzük ki, másrészt arra szeretnénk ösztönözni a pénzügyi kormányzatot, hogy próbáljon erre más megoldást találni.
Összességében az áfa- és a fogyasztásiadó-törvénytervezeteket jónak tartjuk, ezekkel a kritikai megjegyzésekkel kiegészítve, és bízunk abban, hogy még a vita folyamán, illetõleg a módosító javaslatok tárgyalása folyamán a szükséges változtatások megtörténnek. Helyesnek tartjuk azt, hogy ez a két adórendszer - elsõsorban az áfát kiemelve - továbbra is jól fog funkcionálni, és betölti azt az igen fontos közgazdasági szerepet, hogy az adózás súlya a fogyasztási területen legyen.
Ugyanakkor befejezésképp még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy ezekre az adózási területekre vonatkozóan sem kell kivételt tenni az adócsökkentési tendenciáknál, különös tekintettel az áfának Magyarországon az összehasonlítás alapján is kiemelkedõen magas felsõ kulcsára.
Az elmondottak alapján a Fidesz-frakció támogatja ezeknek a törvényjavaslatoknak az elfogadását, illetõleg ajánlja a parlamentnek elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)