DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság elõadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Három törvényt módosítunk tulajdonképpen ebben az egy törvényben. Az önkormányzati bizottságban el is hangzott, hogy mi indokolja ezt az összevont módosítást. Tulajdonképpen az, hogy mind a három adónem az önkormányzatokra vonatkozik, és két módosítás viszonylag kis terjedelmû.
Hadd kezdjem az illetékekkel: az illetéktörvényben tulajdonképpen technikai módosítások történnek, a mögöttes jogintézmények változását követi kisebb terjedelmû módosításban a tervezet. Ilyen például a magánnyugdíjpénztárak vagyonszerzési illetékjogának szabályozása.
A másik a gépjármûadóra vonatkozó szabályozás. Ez is viszonylag kis terjedelmû, környezetvédelmi normatívákat, normákat próbál preferálni, az EU-jogharmonizációt próbálja követni. Kedvezményes adóztatást biztosít azoknak a gépjármûveknek, amelyek megfelelnek az euro I-es, illetve az euro II-es normatíváknak. Ez mintegy 100 millió forintos kiesést jelent az adóbevételekben, ennek fele az Útalapnál, fele az önkormányzatoknál jelentkezik majd.
Nézzük a nagyobb lélegzetû módosítást az iparûzési adónál! Nagyon sok kifogás érte az iparûzési adót, hiszen nem azonos mértékben kezelt bizonyos ágazatokat, nem mindenhol a teljes nettó árbevétel alapján történt az adózás. A szabályozás ezen próbál javítani, ezt próbálja helyrehozni, azonban véleményünk szerint további aránytalanságokat okoz, keletkeztet. A másik gond pedig, hogy nem szerencsés talán így belenyúlni az adótörvényekbe, ilyen kis szeletet kiragadva szabályozni azt.
Nézzük, mit is jelent tulajdonképpen ez a módosítás! Egyrészt adóalap-szûkítésrõl van szó, ez adóbevétel-kiesést jelentene, másrészt pedig a mértéket emeli meg, a lehetõséget teremti meg, három év alatt teszi lehetõvé, hogy 2 százalékra mehessen föl az adó mértéke.
Milyen hatása lesz egyszer a gazdálkodó szervezetekre és egyszer az önkormányzatokra? A vállalkozásoknál azokat, amelyek magasabb anyagköltséggel dolgoznak - így az ipari, mezõgazdasági cégeket -, potenciálisan kedvezõen érinti. És éppen a levonhatósága miatt - tehát az elábét õk is levonhatják a jövõben, ha így fogalmazhatok - az alacsonyabb anyagköltségû vállalkozásoknál pedig, így a szolgáltató szférában, ez hátrányosan érinti az adózókat.
Az önkormányzatokra gyakorolt hatása a kereskedelemmel és szolgáltatással rendelkezõ fejlett településeken, városokban, fõvárosban adóbevétel növeléséhez vezethet, míg az iparral, különösen a feldolgozóiparral rendelkezõ településeken adóalap-szûkülést eredményez. Nyilván az önkormányzatoknak a jövõben újra meg kell kötniük azokat a társadalmi egyezségeket a vállalkozásokkal, amelyeket korábban megkötöttek. Erre idõt kell nekik adni. Erre vonatkozik a törvény 3 éves bevezetése, 3 éven keresztül kell bevezetni, tehát 3 év áll rendelkezésre ehhez.
Szerencsés lenne véleményünk szerint az is, ha egy év türelmi idõt adnánk éppen ezeknek a megállapodásoknak az elõkészítésére, ezeknek a helyi vitáknak a lefolytatására, és mivel az önkormányzatok között ez nem kis allokációs problémákat okoz - egyes önkormányzatokat jelentõsen sújt, másoknál pedig jelentõsebb növekedés várható az adó mértékében -, ezért indokolt lenne némi hosszabbítást adni nekik ezen a téren.
Még egy apróbb módosítás van a telephellyel rendelkezõ vállalkozásoknál. Itt egzaktan lehetõvé teszi az elkülönítést az adózásnál a telephellyel rendelkezõ és a telephellyel nem rendelkezõk között, illetve az adó megoszthatóságát teszi pontosabbá és lehetõvé.
Köszönöm szépen. (Taps.)