DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Jövõre a vállalkozóknak több iparûzési adót kell fizetni; egy mondatban - megítélésem szerint - így foglalható össze a kormány elõterjesztésének a lényege.
Három törvény módosítását tárgyalja egyszerre a Ház, az illetékekrõl szóló törvényét, a helyi adókról szóló törvényt és a gépjármûadóról szóló törvényt. Közös eleme nyilván mindegyiknek az, hogy az önkormányzatok bevételét képezik a nevezett bevételek, amelyekbõl kettõ adó és egy illeték. Ezeknek egy részét megosztottan, egy részét pedig teljes egészében az önkormányzatok kapják. Az illetékekben és a gépjármûadóban osztozik a központi költségvetés és a helyi önkormányzat, a helyi adók teljes mértékben az önkormányzatoknál maradnak.
Az illetékek és a gépjármûadó-törvény tekintetében megítélésünk szerint a fõ probléma és a megoldásra váró feladat nem magában a törvényi szabályozásban van, és talán nem abban van vita közöttünk, hanem az osztozkodás mértékében a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között. Erre lesz alkalmunk a költségvetés vitájában kitérni, errõl most nem kívánnék részletesebben szólni. Azt azért jelzem elõre, hogy a jelenlegi elõterjesztés és a jelenlegi költségvetés sem azt a megosztási rendszert tartalmazza az önkormányzatok és a központi költségvetés között, amit a kormányprogram tartalmazott.
Eddig lehetett mondani minden évben azt, hogy jó, jó, majd a következõ évben, most nem - nyilván ennek a kormánynak ez az utolsó költségvetése, amit készít.
Az adótörvények tekintetében nincs olyan egyetértés, mint amire Soós Gyõzõ képviselõtársam utalt, ezért vagyok kénytelen kitérni rá. Itt az adótörvények módosításáról van szó, és lehet, hogy a módosítandó részekben kisebb az eltérés, de például a személyi jövedelemadó területén alapvetõ különbségek és nézetkülönbségek vannak. Változatlanul fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a kedvezményezés mértékét nem oda kell tenni, ahová a kormány teszi. Változatlanul az a véleményünk, hogy a gyermekes családokat kell kedvezményhez juttatni, és gyermekenként igenis évi 36 ezer forint adókedvezményt kell adni. Ezt csak azért tartom fontosnak leszögezni: véletlenül se keletkezzék az a látszat, hogy a személyi jövedelemadó jelenlegi rendszerével a Magyar Demokrata Fórum egyetért. Távolról sem errõl van szó, de ennek az adott vitájában erre ki fogunk térni.
Az önkormányzatokhoz kerül teljes mértékben a helyi adó. Ennek a legjelentõsebb eleme az iparûzési adó. Az iparûzési adót mindenhol a helyi önkormányzatok kapják meg. Egy helyen, Budapesten, a fõvárosban történik osztozkodás a kerületi és a fõvárosi önkormányzat között.
(11.40)
A helyi adóknak és így az iparûzési adónak is eredetileg egy kiegészítõ funkciója volt az önkormányzati rendszerben. Azzal a megfontolással került bevezetésre az 1990. évet követõen, hogy valamilyen jól érzékelhetõ, a helyi lakosság számára is jól érzékelhetõ és helyben érezhetõ feladatok megoldásában segítsen, és ezzel helyben megértik az emberek, hogy milyen konkrét, hétköznapokat érintõ problémát lehet megoldani. Ezért egy kiegészítõ funkciója van, hisz az önkormányzatoknak a finanszírozása alapvetõen a központi költségvetésen keresztül történik, az elvonás is a központi adók révén történik. Ezután lesz egy újraelosztás, amit a parlament végez el.
Ezt a kiegészítõ szerepét próbálja a javaslat és a kormány - már több éves tapasztalatunk szerint - megerõsíteni, illetve egy komoly elvonási csatornává változtatni anélkül, hogy a központi adók mértékébõl valamilyenfajta csökkentés kerülne meg. Ez a tendencia erõsödik ebben az évben is, tehát úgy emeli a kormány a helyi adókat, hogy közben a központi adók nem kerülnek csökkentésre. Ezt a tavalyi évben és ebben az évben is szóvá tettük, és ezúton is szeretném jelezni, hogy ezzel messzemenõen nem tudunk egyetérteni.
Milyen tendenciák tapasztalhatók a helyi adók tekintetében? Itt kiemelten az iparûzési adóról beszélnék, hisz ez a legnagyobb mennyiség. Az a tendencia tapasztalható, hogy a helyi iparûzési adó mértéke növekszik, a jelenlegi tervezet a fél százaléktól 2000-ben már annak a négyszeresére, két százalékra kíván eljutni. (Akar László: Az alap más!) Ugyanakkor az adóalap tekintetében is vannak változások. Az elsõ változásra az adóalap tekintetében még 1995-ben, ebben a ciklusban került sor. Akkor az történt, hogy a biztosítók és a bankok esetében jelentõs mértékben csökkent a helyi iparûzési adó alapja. A szabályozás úgy rendelkezik, hogy maximumként állapítja meg a helyi önkormányzatoknak a lehetõségét, és azt vélelmezi - a kormány több évben elmondta -, hogy ez egy keretszám. A helyi önkormányzatoknak azért kell emelni a lehetõségét az adó beszedésére, hogy õk helyben mérlegelni tudjanak, hogy kit, milyen mértékben adóztatnak, legyen lehetõség egy differenciálásra.
Az iparûzési adó döntõ többsége a fõvárosban keletkezik. Egyértelmû tapasztalat a fõvárosban és nagyon sok helyen, hogy ezzel a differenciálási lehetõséggel az önkormányzatok nem élnek. Az önkormányzatok mindig és döntõ mértékben a maximumot szedik be. Ez a fõvárosi önkormányzat esetében is így van, egyszerûen nem hajlandó a differenciálásra. Ez azt jelenti jelenleg, hogy Budapesten például ugyanolyan mértékû helyi adót fizet egy pék, mint egy szexshopnak a tulajdonosa. Ezt messzemenõen helytelennek tartjuk, és úgy ítéljük meg: azzal, hogy a kormányzat emeli az adók mértékét, nem szolgálja azt a célt, ettõl az önkormányzatok nem fogják a differenciálás eszközét automatikusan alkalmazni.
Kiket is érint alapvetõen ez az iparûzési adó? Itt világosan kell látni: ez alapvetõen a nagyvárosokat, kiemelkedõen Budapestet érinti. A helyi iparûzési adó döntõ része Budapestre folyik be, tehát itt az önkormányzatok finanszírozásában jelentkezõ és tapasztalható feszültségekre nem ad megoldást. Az a tapasztalat, és a zárszámadásról folytatott vita során is elhangzott, hogy az önkormányzatok között nõttek a különbségek, nagyon sok olyan önkormányzat van, amelyik a kötelezõ feladatait egyre gyengébb mértékben tudja ellátni, sõt, van, ahol bizonyos kötelezõ feladatokat nem. Óriási a differenciálódás az önkormányzatok között, de ez pontosan ellentétes irányú, mint amit ez orvosolni kíván. A legnagyobb finanszírozási problémák elsõdlegesen a kisebb önkormányzatoknál jelentkeznek, tehát úgy is értékelhetném, hogy a finanszírozási nehézségek körülbelül az önkormányzatok nagyságával vannak egyenes arányban. Ez a javaslat nem ezeket az önkormányzatokat, hanem azokat az önkormányzatokat próbálja kedvezõbb helyzetbe hozni, illetve nagyobb önkormányzati bevételt biztosítani, akik nem érintettek ebben a problémában. Tehát ennek a problémának nem a szenvedõit, hanem a kiváltságosait hozza helyzetbe, ezt a magunk részérõl helytelennek tartjuk.
Egy elég öszvér típusú adó kezd kialakulni ebbõl a helyi iparûzési adóból. Elõször egy hozzáadott érték típusú adó, tehát hogy a bevételek határozzák meg, most egy elég vegyes módszerrel próbálunk egy nyereségtípusú adó felé eltérni. De az anyagköltségek és bizonyos költségek itt is kiemelésre kerülnek, nem egészen világos, hogy miért pont az anyagköltség kerül kiemelésre, ha már valamelyik költségnem kiemelésre kerül. Ezt a kérdést célszerû lenne eldönteni, hogy milyen típusú legyen az adó, mert ebben az öszvérformában úgy gondolom, hogy senkinek nem jó, senkinek nem kedvezõ, és indokolatlan feszültségeket okoz.
Összességében úgy látjuk, hogy az elõttünk lévõ iparûzési adó a vállalkozóknak is kiváltotta az ellenérzését. Míg a legerõsebb vállalkozások, a legnagyobbak, a bankok és a biztosítótársaságok meg tudták oldani a saját maguk problémáját az adóalap változtatásánál, addig a kisebbek, mondjuk, a kis- és középvállalkozások ezt nem tudják érvényesíteni, õket egyértelmûen hátrányosan érinti ez.
Nem örültünk neki az elmúlt évben, hogy a kormányzat 50 százalékkal megnövelte a helyi adó kivetési lehetõségét, és az a szabályozás van jelenleg is hatályban. Mégis azt mondjuk, hogyha attól jobbat nem képes a kormány megalkotni, illetve teremteni, akkor még mindig jobb, hogyha a jelenlegi szabályozás van érvényben, mint ez a módosítás.
Ezért tisztelettel azt javasolnánk a kormányzat részére, hogy a helyi iparûzési adó tekintetében inkább maradjon meg a jelenlegi szabályozásnál, mert amit a Ház elé beterjesztett, megítélésünk szerint kedvezõtlenebb, számunkra elfogadhatatlan, ezért tisztelettel kérjük, hogy fontolják meg elõterjesztésüket, és inkább maradjanak az eredeti megoldás mellett.
Köszönöm szépen a figyelmüket.