DR. FARKAS GABRIELLA (MDNP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Tudjuk, hogy a menedékjogról szóló törvényjavaslat a jogalkotás egy hiányát pótolja. Ez ideig ugyanis nincs olyan törvényünk, ami az alkotmányban megfogalmazott kötelezettségnek eleget téve a menedékjog biztosításának szabályait tartalmazná. Éppen ezért a Magyar Demokrata Néppárt örvendetesnek tartja, hogy a Ház asztalán fekszik az állampolgárságról, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvények után, ha kicsit megkésve is, a magyarországi migrációt szabályozó harmadik átfogó törvény, illetve e törvény javaslata, és sor kerül a vitára, azt követõen pedig a törvény megalkotására.
Valamennyi fejlett erkölcsi érzékkel rendelkezõ állam és polgárai számára fontos kötelezettség az, hogy segítséget nyújtsanak az üldözötteknek. A magyar társadalom - bár a maitól még eltérõ politikai és társadalmi viszonyok mellett - ezt tartotta fontosnak 1989-ben is, amikor csatlakozott az 1951. évi genfi egyezményhez, és már a társadalmi átalakulás folyamatában megalkotta a menekültek helyzetének rendezésére vonatkozó jogszabályokat.
Mint ismeretes, a csatlakozási dokumentumban és a belsõ jogszabályokban megjelent földrajzi korlátozást a megfelelõ tapasztalatok hiánya és természetesen anyagi feltételeink szûkössége is indokolta. Az európai országokból felénk irányuló menekülthullámok - a Romániából érkezõ jelentõs számú menekültre és a délszláv események miatti menedékesekre gondolok elsõsorban - így is jelentõs terhet róttak társadalmunkra. Az ezen a téren tett erõfeszítéseink az ENSZ menekültügyi fõbiztosától kapott anyagi segítségnyújtás elismerése mellett is joggal vívtak ki szimpátiát a tagországok, elsõsorban az európai, a nyugat-európai országok részérõl.
Az elmúlt évtized végi és ezen évtized eleji európai események és a földrajzi korlátozás léte mellett hazánkat érõ, Európán kívüli menekültáradat hangsúlyossá tette: hazánk földrajzi helyzete miatt ezen hatások alól nem tudja kivonni magát. A társadalmi szempontból instabil és szegényebb országok felõl belátható idõn belül a migráció iránya a fejlett és gazdag országok felé mutat, és ez a nyomvonal rajtunk keresztül fog jelentõs részben vezetni. Ez a nemzetközi szükségszerûsség, valamint az integrációs törekvéseink indokolják, hogy az Országgyûlés foglalkozzon a menekültek helyzetével, a menedékjogról szóló jogszabályaink korszerûsítésével és döntsön a továbbfejlesztésérõl.
Ismert, hogy az ENSZ menekültügyi fõbiztosának képviselõi, valamint európai partnereink is több éve szorgalmazzák Magyarország részérõl a földrajzi korlátozás megszüntetését. Indokolja e törekvéseket az is, hogy Magyarország csaknem egyedüli európai állam, amely ilyen korlátozást alkalmaz. Joggal elvárható tõlünk ez a lépés akkor, amikor az Európai Unióhoz csatlakozásunk napirenden van.
A Magyar Demokrata Néppárt a nemzetek közösségében - az európai együttmûködésben vállalt kötelezettségeinkkel összhangban - támogatja a menedékjogról szóló törvényjavaslat megvitatását és a vita eredményként módosításokkal kialakított törvény elfogadását. A beterjesztett törvényjavaslatot tehát vitára alkalmasnak, gondolatiságát alapvetõen elfogadhatónak ítéljük. Támogatásunk mellett azonban indokoltnak tartjuk, hogy megfogalmazzuk aggályainkat is, és ezeket a módosítások készítésénél megfontolásra ajánljuk.
Szóltam már hazánk földrajzi helyzetérõl, ennek tapasztalt és képviselõtársam által is ismertetett, várható következményeirõl. Alaposan feltételezhetõ, hogy a korlátozás feloldása a korábbinál jóval több menedékjog iránti kérelmezõt vonz hazánk határaihoz, akik közül többen fognak azon a határon illegálisan átlépni, és a magyar menekültügyi szerveket eljárásra kényszeríteni. Elhelyezésük, egészségügyi ellátásuk, a menedékjogi eljárás lefolytatása többek között jóval nagyobb anyagi terhet, sokkal jobb technikai feltételeket, nagyobb létszámú igazgatási apparátust is igényel.
Az elõterjesztõ részérõl elhangzott, hogy a kormány az eddigieken felül a hatálybalépéskor 39,5, a jövõ évtõl kezdõdõen pedig évente 187 millió forintot igényel e célra a költségvetéstõl. Ezt a többletköltségigényt vitathatónak tartjuk. No, nem azért, mert túl soknak ítéljük. Megítélésünk szerint a kiadások nagyságrendekkel lesznek nagyobbak, hiszen nemcsak a központi menekültügyi szerv igényel plusz forrást, hanem az eljárásban részt vevõ valamennyi szervezet, így a határõrség, a bíróságok, a Külügyminisztérium és a rendõrség is.
(12.40)
Jelentõsen megnõhetnek a tervezetthez képest a dologi - elsõsorban egészségügyre gondolok - kiadások, valamint a nemzetközi együttmûködéssel kapcsolatos terhek is.
Felkészülést és nagyon nagy odafigyelést, nagyon átgondolt szabályozást igényel tõlünk egy látszó, megalapozatlan törekvés elhárítása is, ez pedig abban áll, hogy a tõlünk nyugatabbra fekvõ, a menekülteket nálunk jobban vonzó országok az úgynevezett elsõ biztonságos ország helyzetére hivatkozással a hozzájuk érkezõ és menedékjogért folyamodó külföldieket anyagi segítségnyújtás nélkül hazánkba irányítják. Ezzel számolni kell.
Meg kell teremteni a jogalkotáson túl az érintett szervezetek jobb együttmûködését is, különösen a menekültügyi és az idegenrendészeti szervek között.
Van még egy fontos dolog: gondot kell fordítani a társadalom sokkal jobb tájékoztatására, a még idõnként és helyenként tapasztalható idegengyûlölet felszámolására is.
A sor egyáltalán nem teljes, folytathatnánk azokat az aggodalmakat és azokat a választ igénylõ kérdéseket, amelyek itt most nem hangoznak el, a bizottsági vitákban nyilván igen.
Igen összetett, bonyolult kérdésrõl van szó. Ennek ellenére, fenntartásaink és aggályaink mellett a törvényjavaslat megvitatását a Magyar Demokrata Néppárt támogatja azzal, hogy a vitában és a törvény meghozatalakor súlyozottan kell figyelembe venni az ország adottságait, teherbíró képességünket, a történelmi hagyományokat, a nemzetközi gyakorlatot - különös tekintettel az európai uniós kívánalmakra. Ha ez megtörténik, akkor ehhez a Magyar Demokrata Néppárt partner lesz a törvény meghozatalában.
Köszönöm. (Taps.)