DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Immáron sokadszor szeretném megerõsíteni a parlament és a közvélemény nyilvánossága elõtt, hogy a kormány az országgyûlési határozat kezdeményezésekor - amely népszavazási kezdeményezést tartalmazott - a jogszabályoknak megfelelõen járt el, törvényt nem sértett, a hatályos szabályozás erre a kezdeményezésre legitim módon a kormány számára lehetõséget biztosít.
A hatályos szabályozásban nincsenek olyan rendelkezések, amelyek alapján ugyanabban a tárgyban indult népszavazási kezdeményezés között jogilag különbséget tenne a kezdeményezõk személyét illetõen. Ez a jelenlegi jogi helyzet, tisztelt képviselõtársaim! Azt is nagyon sokszor elmondtuk, hogy az eljárásnak - a népszavazási kezdeményezés tekintetében - az elsõ jogilag értékelhetõ eleme az az elem, amikor az aláírási íveket átadja... (Dr. Dávid Ibolya: A Ház elnökének!) az Országgyûlés elnökének a kezdeményezõk köre.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az az álláspontom, hogy a kormány kezdeményezése a kérdés érdeme szempontjából, a kérdés valódi tartalma szempontjából éppen abban segítette elõ az állampolgárokat, hogy belátható és ésszerû határidõn belül lelkiismeretükre hallgatva megfelelõ döntést hozzanak, és igent vagy nemet mondjanak a kormány által feltett kérdésekre.
Ennél a pontnál, tisztelt képviselõtársaim, nem mehetünk el a kérdések tartalma mellett sem, hiszen a kormány kérdése korrekt, a probléma lényegére irányul, arra kér választ, hogy egyetért-e a társadalom azzal, hogy szövetkezetek és belföldi jogi társaságok földet szerezzenek. Erre az állampolgárok igennel vagy nemmel fognak válaszolni annak megfelelõen, hogy hogyan ítélik meg ennek a szükségességét. Az a kérdés, amire az aláírásgyûjtés történt meg, valójában ezt a szándékot elleplezi, és a külföldiek tulajdonszerzésére koncentrál, amelyet szándéka szerint a kormány kezdeményezése, az általa benyújtott törvényjavaslat sem tartalmaz, hiszen azért épül bele a törvénymódosításba annyi garancia és biztosíték, hogy lehetõség szerint a törvény módosítása után is elkerülhessük a külföldiek spekulatív földvásárlását, termõföldvásárlását Magyarországon.
Ezért tehát, tisztelt Ház, valóban megfontolást érdemel az, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés, az abban foglalt elképzelés nem ütközik-e nemzetközi szerzõdésben - az OECD-megállapodás mellékletében - foglalt kötelezettségeinkkel a tekintetben, hogy a belföldön letelepedett magyar és letelepedett vállalatok, társaságok tekintetében azonos szabályozást alkalmazunk.
Ha ez a szándék, akkor erre kell a kérdést feltenni, tehát a kormány kérdésére kell választ adni, hogy helyesli-e azt, hogy belföldiek, szövetkezetek, belföldi társaságok szerezhessenek Magyarországon tulajdont. A kormány sem azt célozza a földtörvény módosításával, hogy Magyarországon spekulatív jellegû földtulajdonszerzés történjék meg. Ezért kívánjuk beépíteni azokat a garanciákat, amelyeket a közvélemény is jól ismer. Ezek kellõ biztosítékot adnak arra, hogy ez elkerülhetõ legyen. Tehát nem külföldi földtulajdonszerzést akarunk, hanem a belföldi szövetkezetek és gazdasági társaságok gazdálkodásának feltételeit szeretnénk normalizálni, és hosszú távon kiszámíthatóvá tenni. Ezzel, tisztelt képviselõtársaim, egyben azt is elõsegítjük, hogy Magyarországon végre elinduljon a reális földárak kialakulásának folyamata. Azt hiszem, hogy ezt nyugodt szívvel és tiszta lelkiismerettel lehet támogatni. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)