SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ÁSZ-jelentés elkészítéséhez mindössze két hónap állt az ellenõrzõ hatóság rendelkezésére. Ez ellentmond az államháztartási törvény 53. §-ának.
Ez azt a nemkívánatos hatást is elõidézi, hogy az ÁSZ nem a törvényi kötelményében elõírt, Országgyûlés elé terjesztendõ zárszámadási javaslatot vizsgálta meg, hanem a kormány elé terjesztettet. A tisztánlátás érdekében, mélységében több idõre van szükség, mert szúrópróbaszerûen merítenek a költségvetési tervezetbõl. Ennek tartalmiságával nem vitatkozom, de az eljárással igen.
Miért tartsa be a polgár a törvényt, ha a kormány ilyen példát mutat? Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó beszámolót a törvényes határidõig a kormány ismét nem nyújtotta be. Az 1995. évi beszámolót csak '97 áprilisában nyújtotta be, de az Országgyûlés azt nem tárgyalta meg. A privatizációs szervezet '93-94. évi gazdálkodásáról sem nyújtott be a kormány beszámolót, ami súlyos mulasztás.
Az Állami Számvevõszék - hagyományaihoz híven - ismét egy alapos, szakmailag megalapozott jelentést tett le az Országgyûlés asztalára. Az FKGP bízik abban, hogy ez a jelentés néhány év múlva az egyetemeken, de megfontolandó, hogy már középiskolai szinten is a hallgatók tanulmányainak alapját képezze. Nem azért tervezzük az iskolai oktatás alapjául bevezetni ezt a jelentést, mert annyira jó vagy annyira kedvezõ képet ad a magánosítás folyamatáról, hanem azért, hogy bemutassuk a tanulóifjúságnak, hogy hogyan lehet egy felelõs politikai vezetésnek a rá bízott vagyonnal sáfárkodni.
Döbbenjenek rá a magyar állampolgárok már iskoláskorukban, hogy az idõben elõttük élt, éppen hatalmon lévõ pártemberek milyen pusztítást vittek végbe az országban! Döbbenjenek rá, hogy hogyan kótyavetyélték el az országot a Pozsonyi út 56. szám alatt meghúzódó pártfunkcionáriusok, hogyan tették tönkre az ifjúság jövõjét! Ismerje meg a tanulóifjúság, hogy egy hamis választói ígéretekkel hatalomhoz jutott párt milyen pusztítást tudott végbevinni az évszázadok alatt felhalmozott nemzeti vagyonban!
Feltûnõ, hogy a központi költségvetésben felhasznált privatizációs bevételek nem egyeznek a törvényjavaslat szerint az év során beérkezett bevételekkel. A több milliárdos eltérés okát célszerû lenne vizsgálni. Az 1996. évi zárszámadási dokumentumok a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény tartalmiságát súlyosan sértik, nem érvényesül a folytonosság, a teljesség, a valódiság, a számviteli alapelvek maradéktalan végrehajtása. Megállapítható az ÁSZ-vizsgálatból, hogy az
llamháztartási mérlegrendszer kidolgozására vonatkozóan a kormány az államháztartási törvényben elõírt feladatait az 1996. évi költségvetési zárszámadás összeállításakor sem teljesítette.
(17.30)
Nem sikerrõl szól 1996, hanem, ha alaposan utánanézünk, akkor kiderül, hogy rengeteg baj, kudarc 1996 mérlege. Mert államtitkár úr egyoldalúan elmondta, micsoda világraszóló sikere volt a kormánynak 1996. Az államtitkár úr szerint minden nagyon szép, mindennel meg van elégedve, a külföldiek veregetik a vállunkat. Mintha ilyet már hallottam volna. Emlékezzünk közben! "Sikeres" miniszterek jöttek, mentek, tocsikoltak. A gazdasági élet mélypontra jutott. Budapesten a maffiák gyilkoltak, robbantottak, lövöldöztek, leszámoltak és behajtottak. Igen, kérem, ez így volt, akkor is elmondtam.
Rendõrfõtiszteket leváltottak, rendõröknek emelést ígértek, amit a mai napig sem teljesítettek, hiszen ígérni tudtak. Az ígért támogatások mértéke 1995-ben 3 milliárd, '96-ban 5 milliárd, '97-ben 36 milliárd volt, a szakszervezetek szerint ebbõl egy forintot sem kaptak. Hét év rendõri költségvetése 60 százalékos veszteséget szenvedett reálértékben. Közben a feketegazdaság virágzik, az önkormányzatokat intézményesen kijátszották, az ügyesek olajat szõkítettek, tüntetnek a tûzoltók, a diákok, a pedagógusok, a húsipari munkások, a vasutasok sztrájkolnak. Arcpirító nyugdíjemelés történt: 0,5 százalék. Botrány! Hiszen már akkor a nyugdíjak reálértéke 31 százalékkal csökkent. A tb soha nem látott hiányt produkált, 70 milliárddal többet, mint az elõirányzat.
Nem szabad elfelejtkezünk a sikeres bankjainkról: Ybli (Sic! - Dr. Szabó Zoltán: Remek, Ybli!) Bank, Budapest Bank, Polgári Bank, Magyar Nemzeti Bank. Alig 60 milliárdról szólt az adósságcsere, mire észrevettük, 100 milliárd lett a vége s közben leértékelnek, az inflációt központilag gerjesztik. Nem vagyok biztos abban, hogy ez az összeg az adósságcserébõl adódik, hiszen az ÁSZ-t nem hagyták vizsgálódni a Magyar Nemzeti Bank ügyében, másrészt nagy a valószínûsége annak, hogy a bank egyéb veszteségét is belevette az adósságcserébe. Elgondolkodtat, hogy mi lett a londoni, bécsi és egyéb fiókokkal, miért küldtek el több fõmunkatársat a Magyar Nemzeti Banktól.
Eladták a stratégiai vállalatokat, és ezt óriási sikernek könyvelték el. Tessék mondani: azóta mennyivel vagyunk gazdagabbak? Azok a külföldiek, akik az önök vállait veregetik, közben röhögve zsebre vágják a szerzõdésben kikötött, az állam által biztosított nyereséget.
Álmok az egyik oldalon, a másik oldalon közben újból kitalálják a szegénységi bizonyítványt. Ez a szociális érzékenység. Hova lett az értéktöbblet? Jó lenne, ha a törvényt betartva pontosan elszámolnának vele.
Ugyancsak szabályellenes és további találgatásokra ad okot, hogy több mint 200 költségvetési intézmény az összesen tervezett 0,3 milliárd forinttal szemben 2,9 milliárd kamatbevételhez jutott olyan helyzetben, amikor a kincstár nem fizet kamatot. Erre a fogyatékosságra a zárszámadási törvényjavaslat miért nem ad magyarázatot?
Az államháztartás mérlegrendszerének kidolgozására vonatkozóan az államháztartási törvényben elõírt feladatait a kormány nem teljesítette, mert a mérlegben nem szerepelnek azonosíthatóan a módosított elõirányzatok, ezért az Országgyûlés által megállapított összegek módosítása, szabályszerûsége nem értékelhetõ.
Kifogásolható, hogy a kormány nem dolgozta ki a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerû, kettõs könyvviteli elven alapuló könyvvezetési beszámolási rendjét. Milyen egyszerû lenne most! Az ÁSZ-jelentés alapján megállapítható, hogy a kormány a közpénzek felhasználásának ellenõrzésére alkalmas, zárt rendszerû beszámolási rendszert nem alakított ki, ami az ellenõrzés munkáját gyakorta ellehetetlenítette. Ezzel a kormány a számviteli törvényt és az államháztartási törvényt megsértette. Még az ügyészi szervezetre is vonatkozik ez a megállapítás, aki a törvényesség õre.
Hogy hol a tûréshatár a kormány számviteli munkájának tekintetében? Gondatlanságról vagy számviteli bûncselekmény elkövetésérõl van szó? Az illetékes bizottságok vizsgálatának kellene ezt eldöntenie.
Az 1996. évi zárszámadás átvizsgálásakor konkrét szabálytalanság, hogy az 1996. évi privatizációs bevételek alakulása, szerkezete, a bevételek felhasználása a zárszámadásban nehezen nyomon követhetõ. A felhasznált bevételek nem egyeznek a törvényjavaslat szerint az év során beérkezõ bevételekkel, és a különbség nincs indokolva. A különbség 83 milliárd forint, ami az 1995. évben befolyt privatizációs bevétel felhasználását is tartalmazza. Ám erre nézve az indoklás semmiféle utalást nem tartalmaz.
A 2. számú füzet tárgyalja a belföldi államadósságot. Véleményem szerint csak a belföldi államadósság összege éri el a GDP 75 százalékát. Hozzáadva a külsõ államadósságot, a GDP-t túlhaladja. Nem tudom, vagy az én adataim nem jók vagy valahogy másképp számolják ki a GDP-t, és ezt szeretném megkérdezni, hogy hogyan számolják ki. Mennyi a nettó államadósság, mennyi a bruttó államadósság, a belföldi államadósság, mennyi a GDP? Mert akárhogy számolom, nem jön ki 75 százalék. Nem tudom, nekünk csinálták vagy valaki másnak csinálták a 75 százalék kiszámolását. Mekkora összeget tesz ki a magán-, vállalati, önkormányzati adósság? A fentieket figyelembe véve nekem sehogysem jött ki a 75 százalék. (Dr. Szabó Zoltán: Nem csoda!)
Tisztelt Ház! Ez egy beszámoló lehet, de mérleg nem, a mérleg feltételezi a hitelességet, amit még a pénzügyi kormány sem állíthat.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)