DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Nem mehetek el szó nélkül Sándorffy kollegám felszólalása mellett. Próbáltam csak a retorikát megfigyelni. Ha az ember összeszûkíti azokat a jelzõket, amelyeket Sándorffy Ottó használt, akkor egészen elrémisztõ dolog jön ki belõle. Csak sorolnám: azt mondja, "pusztítás", "kótyavetyélés" - ez egy egészen sajátos szakmai kifejezés -, "a jövõ elherdálása", majd megint "pusztít" és "pusztít". Majd azt mondja - azt hiszem, ez a csúcs -, hogy "szándékos bûncselekmény".
Hadd tegyem hozzá, hogy azért leptek meg ezek a jelzõk, mert eközben kollegám úgymond szakmai magaslatokba próbált emelkedni. Hadd utaljak az elõbbi ilyen kis elutasító megjegyzésre - Bauer kollegám részérõl a 0,5 százalékra -, vagy egyáltalán amikor azt a kérdést teszi fel az ember, hogy mi is van 1996-ban vagy most, ha tényleg igaz a "pusztítás", a "kótyavetyélés", "a jövõ elherdálása", majd megint csak a "pusztítás", és megint csak a "szándékos bûncselekményre" való utalás. Akkor vajon mi az az ok, ami miatt több mint 15 milliárd dollár befektetésrõl adhatunk számot megbízható statisztikai felmérések szerint itt és most, '97 végéhez közelítve? Vajon miért adnak a magyar gazdasági sajtó hasábjain olyan címeket a gazdaságról szóló tudósításoknak, amelyekrõl szintén ma hallhattunk?
Azt hiszem, ha most már felteszem a kérdést, hogy mi is a károkozás ebben az országban, akkor egyértelmûen azt a véleményemet fejezem ki, hogy az a károkozás, amikor ezen Ház pulpitusáról ilyen felelõtlen jelzõk garmadával élnek akkor, amikor szakmai vitáról van szó.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)