DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Az emberi jogi bizottság is egyetért a közhasznú szervezetekrõl szóló szabályozás irányával és alapelveivel, ezért egyhangúlag támogatja a törvényjavaslat megvitatását. Ez az egyhangúlagos támogatottság, tisztelt Ház, azt jelzi, hogy a mûvelõdési tárca és mindazok, akik részt vettek a törvény elõkészítésében, jól felismerték, hogy egy olyan ügyrõl van szó, amely bátran nevezhetõ közös, pártállástól független ügynek.
Olyan javaslat fekszik elõttünk, amely a társadalmi önszervezõdés viszonyait erõsíti azáltal, hogy a civil szféra jelentõs számú szereplõjét hozzásegíti ahhoz, hogy kiismerhetõ és átlátható jogi, pénzügyi környezetben tevékenykedhessen. A törvényjavaslat olyan szervezetekrõl szól, amelyeket nem a haszonszerzés indít mások szolgálatára, hanem közvetlenül a mások szolgálata motivál. A társadalmi szolidaritás ideája ölt testet ezekben a szervezetekben, azé a társadalmi szolidaritásé, amelyre oly nagy szükség van ahhoz, hogy az emberek otthonosnak érezzék a társadalmat, amelyben élnek; azé a szolidaritásé, ami nélkül menthetetlenül darabjaira hullik minden társadalom.
Tisztelt Képviselõtársaim! A polgári szabadság viszonyai is erõsödnek, ha a nonprofit szektorért teszünk, hiszen ennek a szférának az erõsödésével növekszik az adott közhasznú tevékenység társadalmi és csökken az állami hatósági jellege. Ráadásul a közfeladatok, közszolgáltatások és egyéb közhasznú tevékenységek hatékonyabban is láthatók el olyan szervezetek keretei között, amelyek biztosítják a civil társadalom fokozottabb szerepvállalását.
Tisztelt Ház! Fontos szempont, hogy a törvényjavaslat a világnézeti semlegesség talaján áll, az alapító és a szervezet világnézeti elkötelezettségétõl függetlenül, tehát mindenféle megkülönböztetés nélkül minden olyan szervezet számára elérhetõvé teszi a közhasznú státuszt és az azzal járó elõnyöket, amelyek a törvényben rögzített közcélokat szolgálják.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az a várakozáson felüli intenzitás, amivel az adófizetõk rámozdultak például a személyi jövedelemadó 1 százalékával való rendelkezés lehetõségére, jelzi, hogy a nonprofit szféra élvezi a társadalom bizalmát. Annak ellenére, tisztelt Ház, hogy kormányzati ellenkezés miatt az egyszázalékos törvény az utolsó pillanat után és jelentõs ellenkampány közepette született meg úgy, hogy rákészülni nem is maradt idõ, 1 millió 286 ezer, tehát minden harmadik adófizetõ élt az szja 1 százaléka közcélú felajánlásának lehetõségével. Ez megközelítõen kétmilliárd forintot jelent. Megközelítõen tehát kétmilliárd forintot ajánlottak fel közel 16 ezer kedvezményezett részére.
Tisztelt Ház! A társadalmi szolidaritás, a szabadság és hatékonyság, valamint az áttekinthetõség szempontjain felül ez a polgári bizalom is azt jelzi számunkra, hogy nemcsak szükséges, hanem érdemes is javítani a nem nyereségorientált szervezetek mûködésének feltételrendszerét, ezért megismétlem: az emberi jogi bizottság egyhangúlag támogatja a szabályozást, annak alapelveit és irányait.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)