VEÉR MIKLÓS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága az 1997. szeptember 30-án tartott, közel másfél órás ülésén vitatta meg a közhasznú szervezetekrõl szóló T/4890. számú törvényjavaslatot. Megjegyzem, hogy eredetileg nem voltunk kijelölt bizottság, mi magunk kértük, hogy foglalkozni kívánunk a törvénytervezettel, hisz' a munkaügyi szervezetek is nagyon várták ezt a szabályozást, mert jelentõs a közhaszon érdekében végzett, illetve végezhetõ tevékenység ezen a területen is. Éppen ezért mi a foglalkoztatás és a munkaügy szempontjaiból vizsgáltuk az említett törvényjavaslatot.
A vita során kifogásoltuk, hogy a 26. §-ban felsorolt közhasznú tevékenységek sorában miért nem szerepel a megváltozott munkaképességûek rehabilitációs foglalkoztatása és képzése az elsõdleges munkapiacról tartósan kiszorult munkanélküliek tranzit- foglalkoztatása és képzése a munkaerõ-piaci szolgáltatások területén végzett tevékenység, például a különösen hátrányos helyzetben lévõk körében végzett munkaközvetítés vagy a közhasznú tevékenységek szervezése. A vita során elhangzott, hogy a hatályban lévõ társasági adózásról és társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tételesen tartalmazza azoknak a tevékenységeknek a listáját, amelyek az alapítványoknál, közalapítványoknál, külön a közhasznú szervezeteknél a társasági adózás szempontjából kedvezményezett tevékenységek. Mégis az a véleményünk, hogy a közhasznú tevékenységek listáját rendszerezni, pontosítani szükséges. Példát mondok. A munkaügy területének bevonása keretet adhat bizonyos konkrét közhasznú feladatoknak, például a mûemlékvédelem, a környezetvédelem, a természetvédelem, az ár- és belvízvédelem területén, és folytathatnám a sort.
Ugyancsak felmerült a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szerveknek a törvény hatálya alól történõ kizárása. Kérdés: az érdekképviselet közhasznúsága az érdekérvényesüléssel egyenlõ-e? A törvénytervezet 5. § (1) bekezdés a) pontjában igyekszik a törvénytervezet válaszolni erre. A kormányprogram hetedik részében olvasható: "A fejlett piacgazdaságok gyakorlatához közelítés és a további államtalanítás érdekében a kormány támogatja és erõsíteni kívánja a nonprofit szféra mûködését." Ugyanakkor azt is ígértük ebben, hogy a nyilvánosság és az ezen terület ellenõrzésének módját külön törvényben fogjuk szabályozni.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság az alábbiak figyelembevétele mellett ajánlotta a törvénytervezetet általános vitára:
Elsõként: a bizottság a vitában megerõsítette a törvény megszületésének szükségét.
Második: csak módosításokkal és kiegészítésekkel tartjuk elfogadhatónak a törvénytervezetet.
Harmadik: rendkívüli módon hiányoltuk, hogy a munkaügyi és a foglalkoztatási szempontok nem jelentek meg kellõképpen a törvénytervezetben.
Negyedik: fontosnak ítélte a bizottság - az oktatási bizottsághoz hasonlóan - azt is, hogy az Érdekegyeztetõ Tanácsban is mindenképpen vitassák meg a törvénytervezetet, lehetõséget biztosítva álláspont kialakítására.
Mindezek figyelembevételével a bizottság ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett, 9 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak ítélte a T/4890. számú törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)