CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Közel 50 000 szervezet, csaknem 70 000 foglalkoztatott és mintegy 250 milliárd forint éves bevétel, a GDP 3 százaléka. Könnyen hihetnénk, hogy valamelyik gazdasági ágazat fõbb jellemzõit idéztem, de ha hozzáteszem, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 7,5 millió tag, támogató, támogatott, több mint félmillió önkéntes segítõ, több mint 40 millió önkéntes munkaóra jellemzi e szervezetegyüttest, akkor már világos, hogy ez a gazdasági ágazat, a közhasznú, a civil, a nonprofit, a nem kormányzati, a harmadik szektor. Ez a szektor, amely óriási terhet vesz le az államról, az államháztartásról, amely a társadalom önvédelmét jelenti, és ugyanakkor kontrollt a mindenkori hatalommal, a mindenkori helyi hatalommal szemben.
Ez a szervezetegyüttes, amely bevételeit - amely nem kevés, évi 250 milliárd forint - döntõ többségében saját maga teremti elõ, mozgósít körülbelül 50 milliárd forintnyi támogatást, forrást, és az éves bevételének mindösszesen 20 százaléka származik csak az államháztartástól. Úgy gondolom, ez a szektor bemutatta az elmúlt nyolc esztendõben, hogy lehet közcélokra, jó közcélokra, közösségi igényekre, szolgáltatásokra olyan forrásokat mozgósítani, amelyre korábban az állam nem is tudta, hogy van rá mód. Fontos tehát, hogy az állam tisztázza viszonyát ehhez a szektorhoz. Az MSZP képviselõcsoportja éppen ezért üdvözli, hogy a kormány hosszú elõkészítõ munka után benyújtotta a törvényjavaslatot.
Milyen elvárásaink lehetnek a törvénnyel kapcsolatosan? A Szocialista Párt, egyetértésben a civil szervezetek képviselõivel, azt várja el, hogy a törvény ne a szervezeteket akarja megregulázni, hanem az állam saját viszonyát fogalmazza meg ehhez a rendkívül színes és nagy teljesítményekre képes szervezetcsoporthoz. Teremtsen stabil, átlátható, jogi, gazdasági körülményeket, szabályokat a valóban közhasznú tevékenységet folytató, valóban nonprofit elven mûködõ, és a nyilvánosság elõtt tevékenykedõ és gazdálkodó szervezeteknek. A közhasznú szervezetek átlátható körülmények között jussanak a mainál több közpénzhez. Ha megengedik, ezt a mondatot egy kicsit argumentálnám. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek 1 forint értékû állami pénzbõl 5 forint értékû közszolgáltatást szerveznek, bonyolítanak le, én úgy gondolom, kitûnõ beruházás az állam részérõl ebbe a szektorba forrásokat átcsoportosítani, mert hiszen hol van ma Magyarországon olyan lehetõsége az államnak, ahol 1 forint értékû befektetésért 5 forint értékû teljesítményt, szolgáltatást lehet elérni. S fontos elvárás, hogy e törvény vonatkozási pontul szolgáljon minden más olyan törvényhez, amely a szervezetek életét, gazdálkodását szabályozza, mint a polgári törvénykönyv módosítása, az adótörvények, az egyszázalékos törvény, a költségvetési törvény és a szaktörvények.
Nem lehetnek tehát más-más kedvezményezett listák különbözõ törvényekben, mert a jogalkalmazó nem értheti, hogy mikor, miért tekintünk valamit közhasznúnak. Üdvözölendõ ezért, hogy a törvényjavaslat inkább kerettörvény, mintsem kódexszerû szabályozás. Nem lehet elvárásunk, hogy a szervezetek tevékenységének, gazdálkodásának most komplex szabályozását adjuk, de elvárás lehet, hogy mint kerettörvény tegye lehetõvé a szervezetekre vonatkozó szabályok ellentmondásainak megszüntetését és harmonizálását, és tisztázza azt, hogy az állam milyen paraméterekkel jellemezhetõ szervezeteknek enged át adó-, vám-, illetékbevételeket, ad át szolgáltatást, üzemeltetést az állami, önkormányzati feladatellátási kötelezettség mellett, és nyújt rendszeres vagy alkalmi támogatást. A Szocialista Párt képviselõcsoportja ezen elvárások alapján közelít a törvényhez, és e logika mentén fogják képviselõtársaim a módosító indítványaikat benyújtani.
Képviselõcsoportunk fontosnak tartja a törvényjavaslat azon szándékát, hogy a naponta használt fogalmakat tisztázzuk, a közhasznúság kritériumait próbáljuk egészen precízen, aprólékosan megfogalmazni.
(10.10)
Tisztázzuk tehát, hogy mit is jelent a közhaszon, a közérdek, a közcél, amit különbözõ törvényekben váltakozva használunk, és a joggyakorlat is bizonytalan ebben! A magunk részérõl helyesnek tartjuk, hogy nem egy változó, egy jellemzõ, egy függõ tétel alapján próbáljuk meg e szervezetegyüttest jellemezni, hanem legalábbis három olyan jellemzõt foglal össze a törvény, amellyel megkülönböztethetõk e szervezetek a piaci szervezetektõl vagy az állami szervezetektõl. Az egyik ilyen a közhasznú tevékenység, amelynek listáján nyilván lesz még vitánk a részletes vita szakaszában. A másik a profitszétosztás tilalmának érvényesülése, amely bizonyos értelemben a szervezetek mûködési módját határozza meg. A harmadik ilyen a nyilvános mûködés, amely - mint a világon bárhol körülnézve, általános gyakorlatként Brtelmezhetõ - megítélésünk szerint az egyik legfontosabb ellenõrzési eszköze is ugyanakkor a civil szektor mûködésének.
Támogatjuk azt az alapelvet, amely szerint a törvény elõtt minden szervezet egyenlõ. A magunk részérõl fordulat értékû változásnak tartjuk ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy eddigi törvényeink, szabályaink szervezeti formához, szakmai lobbykhoz, az alapítók kilétéhez szabtak bizonyos kedvezményezettségeket, privilégiumokat. Ezzel szakít ez a törvényjavaslat, egységesen világossá téve: teljesen mindegy, ki alapította, teljesen mindegy, hogy milyen szervezeti formában mûködik, és teljesen mindegy, hogy az államtól milyen közelségben vagy távolságban van a szervezet, az egységes kritériumrendszer kell hogy érvényesüljön rá.
Fontosnak tartjuk, hogy a törvény legyen egyértelmû abban a tekintetben, hogy az állam milyen adó-, illeték-, vámbevételeket enged át a szervezeteknek. Nem kedvezményekrõl van tehát szó, szándékosan átengedett bevételekrõl beszélek, abban az összefüggésben, amit az elején említettem: itt forrást azért enged át az állam e szektorba, mert olyan közszolgáltatásokat vásárol meg vele, amelyet saját pénzébõl nem lenne lehetõsége. Fontosnak tartjuk, hogy ez a mostani szabályozás az adótörvényeket is befolyásolja a parlamenti vitában.
Tisztelt Országgyûlés! A csaknem 50 ezer szervezet döntõ többségét jelentõ tisztességes szervezetek védelme érdekében fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat zárja ki a visszaélés lehetõségeit, ezért állapítson meg bizonyos mûködési összeférhetetlenségi szabályokat.
Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan azért néhány más elvárást is meg kell fogalmazni. Az egyik ilyen, hogy ezek az összeférhetetlenségi szabályok megítélésünk szerint nem lehetnek szigorúbbak, mint az állami vagy a piaci szervezetekre megfogalmazott elvárások vagy szabályok; alkalmazhatóknak, ellenõrizhetõknek kell lenniük, és egyszerûbbeknek kell lenniük a kis szervezetek számára. A kis szervezetek alatt nagyon egyszerûen azon szervezetcsoportot értem, amelynek az éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot - ez egyébként a szervezetek kétharmada. Meggyõzõdésünk, hogy itt egyszerûbb adminisztrációs, nyilvántartási, gazdálkodási szabályokra van szükség. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a meglévõ kiskapuk bezáruljanak a visszaélni szándékozók elõtt.
Megítélésünk szerint a törvényjavaslat pontosításra, kiegészítésre szorul több ponton. Az egyik a közfeladatok kihelyezésének szabályozása, ahol ösztönzést kell hogy adjunk az állami, önkormányzati szerveknek, másrészt pedig meg kell fogalmaznunk azokat a kötelezettségeket, amelyek szerint az állami, önkormányzati szerveknek a civil szervezetek számára hozzáférhetõ forrásokat nyilvánosságra kell hozniuk.
A törvényjavaslat sajnos nem teszi lehetõvé a szektor önigazgató szervének létrejöttét. Manapság már természetes, hogy akár az állami közszférában, akár a gazdálkodói szférában léteznek szakmáknak önigazgató szervei. Mi is úgy gondoljuk, hogy szükség van egy közhiteles adatbázisra e szektorban, szükség van a költségvetési támogatások elosztásának szakmai, decentralizáltabb megoldására, szakértõi hálózat mûködtetésére, konfliktuskezelésre, minõségbiztosításra, képzésfelügyeletre. Ezért támogatjuk, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy olyan, a közhasznú szervezetek köztestületének létrehozására vonatkozó fejezettel, amely lehetõvé teszi a szektor önigazgatását.
Tisztelt Országgyûlés! Befejezésül: a Szocialista Párt a részletes vita végéig bárhonnan, bármilyen irányból érkezõ módosító indítványokra nyitott. Igényli és várja az érintettek véleményét, az érdekegyeztetõ fórumok álláspontját. Nyitott a szükséges módosító, pontosító javaslatokra, mert meggyõzõdésünk, hogy a civil szervezetek képviselõi nélkül, ellenükre nem alkothat jó törvényt az Országgyûlés.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)