DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Elnézést kérek, nem hinném, hogy uniszónó beszélni lehet. Tehát felhívom a figyelmet arra, hogy 2 millió ember él, igen tisztelt Ház, ilyen távfûtéses lakásokban. Ha tetszik, ha nem tetszik, jelentõs és növekvõ számú részük egyszerûen képtelen kifizetni a fûtésszámlát. Ezért egyáltalán nem közömbös, hogy milyen jogi formában rendezzük ezeket a kérdéseket, hiszen voltam bátor felhívni a figyelmüket, hogy a közhasznú társaság keretein belül egészen más lehetõségek vannak, mint a részvénytársasági formában.
Ugyanennyire kézenfekvõ lenne más közszolgáltatások - így a víz, a csatorna, a városi közlekedés, a fürdõk - közhasznú módon való megszervezése. Ugyanis olyan tevékenységekrõl van szó, amelyeket korábban államilag dotáltak, most pedig mindenféle elvonásokkal sújtanak. Ez pedig az egyébként mûszakilag elavult cégektõl elvonja a lehetséges csekély fejlesztési forrásokat.
Tehát egy rendkívül rossz konstrukcióról van szó, egy átgondolatlan intézkedésrõl, ahol - a Független Kisgazdapárt megítélése szerint - magából a konstrukcióból következik a negatív gazdasági eredmény.
Az elõterjesztés a közhasznú szervezetek gazdaságban betöltött lehetséges szerepével nemcsak hogy nem foglalkozik, hanem az ilyen profilról meg is feledkezik. Az általános indoklás ugyanis a közhasznú szervezeteket a civil szervezetekkel azonosítja.
Ami a törvényjavaslat konkrét szövegét illeti, helyesnek tartjuk, hogy a közhasznú szervezetek közül ki vannak zárva a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Kézenfekvõ, és a Független Kisgazdapárt megítélése szerint nem szükséges további indoklása annak a megállapításnak, hogy a politikai párt semmiképpen sem minõsíthetõ közhasznú szervezetté. Ugyanakkor a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek számára azonban lehetõvé kellene tenni a közhasznú formát, de - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - csak abban az esetben, ha valóban nem folytatnak olyan politikai tevékenységet, amely a közhasznú tevékenységgel nem egyeztethetõ össze.
A törvényjavaslat felsorolja, hogy milyen szervezetek és hogyan minõsíthetõk közhasznú szervezetté. Így tehát társadalmi szervezetbõl, alapítványból, közalapítványból, közhasznú társaságból, illetõleg köztestületbõl - ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetõvé teszi - lehet különbözõ szabályok betartása mellett nonprofit szervezetet létrehozni. Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt hibának tartja, hogy a közszolgálati feladatot betöltõ, de társasági formában mûködõ szervezetek átalakulására a törvényjavaslat alkotója nem gondolt, pedig társadalmi érdek lenne az ilyen átalakulása elõmozdítása.
A törvényjavaslat a közhasznú szervezet két fokozatát különbözteti meg. Részletesen leírja, mitõl válhat valamilyen közhasznú szervezet kiemelkedõen közhasznú szervezetté. Ez a megjelölés azonban úgy hangzik, mint egy funkciótlan kitüntetés. A kedvezmények nevesítésekor ugyanis semmilyen elõnye sem származik annak, aki a "kiemelkedõen közhasznú" megtisztelõ címet elnyerte. Természetesen elképzelhetõ, hogy késõbb - újabb és újabb törvénymódosításokkal - ez a hiány pótlásra kerül, de a jelenlegi elõterjesztésben ennek semmilyen konstrukciós nyoma nem lelhetõ fel.
A törvényjavaslat leszögezi, hogy közhasznú szervezet a központi költségvetéstõl csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez természetes, de ugyanakkor abból a ténybõl, hogy ez rögzítésre került (Az elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idõ leteltét.) - befejezem, elnök asszony -, következik az, hogy eddig nem így folyt, tehát a közhasznú pénzek elfolytak a költségvetésbõl különbözõ átutalgatások kapcsán.
Mivel letelt az idõm, így egyéb gondolatainkat most nem tudjuk a tisztelt Ház tudomására hozni, de találunk még lehetõséget, úgy gondolom, erre sort kerítünk.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)