KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Kiss Elemér államtitkár úr nem emlékszik pontosan arra, hogy õ ezt a kifejezést használta-e (Felmorajlás a jobb oldalon.), így használta-e, illetve, hogy milyen szándékkal használta, én azonban készséggel megerõsítem, mert én hallottam a tv-híradót, és készséggel megerõsítem, hogy képviselõ pontosan emlékszik, ez a kifejezés valóban így hangzott el.
Én úgy gondolom, csak feltételezni tudom, hogy a kormány és személy szerint Kiss Elemér államtitkár úr várakozását fejezte ki ez a kifejezés. Én elfogadom, hogy nem szerencsés azt azonban vitatom, hogy ez a befolyásolás szándékával állt volna összefüggésben. Egyébként ez sem lenne talán megbocsáthatatlan, hiszen a kormány nem titkolja azt, hogy igen választ vár a három kérdésére mint ahogy az ellenzék sem titkolja, befolyásolás szándékával, vagy anélkül, hogy saját kérdésére ugyancsak igent vár, és azt hiszem, ez teljesen érthetõ. Én tehát nem tartom fõbenjáró bûnnek, egy köztisztviselõ feladatkörével összeegyeztethetetlennek ezt a kifejezést, bár elismerem, hogy nem volt szerencsés.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)