DR. BIHARI MIHÁLY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmányügyi bizottság majdnem teljes létszámban, másfél órán keresztül vitatta meg azt a két módosító indítványt, amelyet Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya képviselõtársaink nyújtottak be. A módosító indítványok lényege arra irányult a Pokorni Zoltán által benyújtott esetben, hogy cseréljük ki, cserélje ki az Országgyûlés a földkérdésben a kormány által javasolt két kérdést az ellenzéknek az aláírásgyûjtõ lapokon szereplõ kérdésével. Dávid Ibolya pedig azt javasolta, hogy a földkérdésre vonatkozó szavazás maradjon el, csak a NATO ügyében tegyük föl népszavazásra a kérdést.
A kormány képviselõje részben ügyrendi és eljárási indokokra hivatkozva, részben tartalmi indokokra hivatkozva nem támogatta a két elõterjesztést.
A vita végül is az eljárási kérdésben - nevezetesen: abban a kérdésben, hogy van-e egyáltalán házszabályszerû indítvány, illetve hogy megfelel-e a két indítvány a sokat idézett Házszabály 107. §- ának -, illetve a tartalmi kérdésekrõl együtt folyt. A két indítványról nem volt nehéz megállapítani azt, hogy ismert indítványokról van szó. Mindkét indítványt korábban szó szerint benyújtották, csak az egyiket Szabó Iván képviselõ úr, a másikat pedig Demeter Ervin és társai nyújtották be. Úgyhogy a részletes vitában mindkét indítvánnyal kapcsolatban pro és kontra az érvek elhangzottak. Kimerítõ vita folyt a két indítványról, miután, hangsúlyozom még egyszer, a bizottság is megállapította, hogy itt nem új indítványokról, hanem megismételt, ismételten benyújtott indítványokról volt szó.
A bizottság végül is megállapította, hogy a vitában új érvek nem hangzottak el, új elem a vitában csak egy kérdés körül alakult ki, nevezetesen akörül, hogy mikortól kell számítani aláírásgyûjtés esetén a népszavazás kezdeményezését.
Elvileg három idõpont jöhet szóba: az egyik, amikor elkezdik az aláírást gyûjteni, a másik, amikor benyújtják a Ház elnökének az aláírásokat, a harmadik, amikor hitelesítik az aláírásokat. Végül is a népszavazási törvény a kezdeményezés szót és kifejezést ahhoz az idõponthoz fûzi, amikor az aláírásokat a Ház elnökének benyújtják.
A kérdés ezután az, hogy viszont az Országgyûlés mikor kerül abba a helyzetbe, hogy tárgyalni köteles a benyújtott népszavazási kezdeményezést. Nem ekkortól köteles tárgyalni, vagy nem ekkor kerül tárgyalási kötelezettség elé az Országgyûlés, hanem csak akkor, amikor a hitelesítés megtörtént. A hitelesítést megelõzõen a Ház elnöke, ha súlyos eljárási és tartalmi hiányosságokkal nyújtják be az aláírásokat, akkor például az átvételt és az Országos Választási Bizottsághoz való továbbítást is megtagadhatja. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az aláírások létrejöttét követõen az Országgyûlés elé kerül az ügy. Valamint ha az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy nem gyûlt össze hiteles aláírás annyi számban, olyan számban, mint amit a törvény elõír, akkor sem kerül a parlament elé a szavazás, a népszavazási kezdeményezés.
Felvetõdött az is, hogy vajon az Országgyûlés megteheti-e azt, hogy a hitelesítés elõtt már napirendjére tûzze és elfogadja például a kérdéseket; nyilvánvalóan nem teheti meg. Tehát a lényeg az, hogy tárgyalási kényszer vagy kötelezettség az Országgyûlés számára nem az aláírások házelnöknek való átnyújtásakor keletkezik, hanem akkor, amikor a hitelesítés megtörtént. Ekkortól az Országgyûlés köteles tárgyalni, köteles megtárgyalni és napirendjére tûzni a kezdeményezést.
Felvetõdött még egy dolog, nevezetesen az, hogy vajon van-e felfüggesztési kötelezettsége az Országgyûlésnek arra tekintettel, hogy két beadvány van, két kérdést intéztek beadvány formájában az Alkotmánybírósághoz. Megállapította - legalábbis a bizottság többségi álláspontja szerint azt a megállapítást fogadta el -, hogy ilyen felfüggesztési kötelezettsége sem az Országgyûlésnek nincs azért, mert az Alkotmánybíróság valamit tárgyal, és vice versa, az Alkotmánybíróságnak sincsen felfüggesztési kötelezettsége bármely ügyben, ami eléje kerül, pusztán azért, mert az Országgyûlés napirendjén szerepel.
Összességében tehát e két, újnak tekinthetõ vitaelemet pro és kontra érvekkel alátámasztva vitatta meg az Országgyûlés alkotmányügyi bizottsága, és megállapította 15 igen, 8 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett, hogy a két benyújtott módosító indítvány - amelyekrõl külön- külön szavazott a bizottság, és mindkét esetben pontosan ugyanaz a számszerû döntés született, tehát hogy a két módosító indítvány nem házszabályszerû - nem felel meg a Házszabály 107. §-ába foglalt kritériumoknak, ezért javasolja, hogy az indítványról ne történjék szavazás.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
(19.50)