DR. DÁVID IBOLYA, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Magam is a Házszabály 107. §-ával szeretném kezdeni. A Házszabály a koherenciazavar kiküszöbölésérõl úgy rendelkezik, hogy "a zárószavazás megkezdése elõtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely, korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal, más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezéseivel" - és erre szeretném fölhívni Bihari képviselõ úr figyelmét, hogy a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével - "vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével". Az a két módosító javaslat, amit benyújtottunk, és az az egy, amit én nyújtottam be, pontosan az alkotmányellenességet és a törvényeknek való meg nem felelõséget szeretné kiküszöbölni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmány 2. §-ának (2) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja." (Zaj a kormánypártok soraiban.) Az alkotmányban a közvetlen hatalomgyakorlásnak egyetlen nevesített eszköze a népszavazás.
Az alkotmány 28/C §-a (2) bekezdésében így szól: "Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére." Ebbõl három dolog fontos: hogy "kell tartani", 200 ezer állampolgár kezdeményezésére, és maga a szó, hogy "kezdeményezés". (Zaj a kormánypártok soraiban.) Ezt az alkotmányban megfogalmazott egy mondatot bõvíti ki a népszavazásról szóló törvény, annak is a 8. §-át idézem: "A népszavazást az Országgyûlés elnökénél kell kezdeményezni." Tehát a kezdeményezés az Országgyûlés elnökéhez kötõdik; és itt nem fejezõdik be a népszavazásról szóló törvény: felhatalmazza az elnököt különféle jogokkal.
Ez alapján az elnök cselekménye egyéb jogokat keletkeztet. Azt mondja a népszavazási törvény: "Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem a jogosult személyektõl, szervektõl érkezõ, illetõleg a meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket az Országgyûlés elnöke elutasítja." Tehát az elnöknél kezdeményeznek egy népszavazást, az elnök vizsgálja azt, hogy a jogosulttól származik-e, vizsgálja az elnök a népszavazási törvény alapján azt is, hogy a megfelelõ számú aláírás megvan-e. (Folyamatos zaj a kormánypártok soraiban.) Ezt követõen gyanítom, hogy egy vélelem lehet, hogy ez a kezdeményezés érvényes, szabályos, alkotmányon és törvényen alapuló kezdeményezés.
Ezt követõen van egy hitelesítési fázis, és nem értek egyet Bihari képviselõ úrral (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), aki a hitelesítési fázishoz keletkeztet olyan különbözõ jogokat, amirõl nem tudjuk eldönteni, hogy az például mikor következik be. Amikor a választási hivatal dolgozója elér oda, hogy a 200 ezredik aláírást is hitelesnek tartja, és kiesik a kezébõl a toll, mert a 201 ezrediket már nem kell megvizsgálnia - ez a kezdeményezés? Mert akkor lett jogszabályszerû Bihari képviselõ úr állítása szerint maga a kezdeményezés?
Maga a népszavazási törvény legalább tíz, hangsúlyozom: legalább tíz olyan jogot keletkeztet az elnöki átadáshoz kapcsolódóan, ami nem teheti kétségessé azt az érvelést, hogy a népszavazás kezdeményezése akkor kezdõdött, amikor az elnök átvette az aláíróíveket. (Zaj.)
Hadd mondjak egy példát, ez pedig a 9. §: "Az országos népszavazást az Országgyûlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésõbb két hónapon belül." Sok mást tudnék mondani. A kezdeményezés idõpontja minden esetben visszaható hatállyal az elnök azon cselekménye, hogy átvette, és részben végzett a népszavazási törvény alapján egy ellenõrzést, hogy a jogosultaktól és a megfelelõ számban érkezett be az indítvány.
Tisztelt Képviselõtársaim! Túl azon, hogy megítélésem szerint ugyan nincs a jogalap vonatkozásában nagy különbség a kötelezõ és a mérlegeléses népszavazás között, de a kötõ erõ vonatkozásában minden bizonnyal van - és ez magából az alkotmányból következik. Hiszen a kötõ erõnél figyelembe kell azt venni, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kötelezõen elrendelendõ, 200 ezer állampolgár által támogatott népszavazás mindig ügydöntõ. És ez az a kötõ erõ, ami miatt nem mondhatjuk azt, hogy versenyt futhat egy mérlegeléses eljáráson alapuló népszavazási kiírás egy kötelezõ népszavazási kiírással.
Megítélésem szerint az Országgyûlés akkor járt volna el jogszerûen, hogyha akkor, amikor az elnök úr átvette a több mint 200 ezer aláírást tartalmazó íveket, felfüggesztette volna azt az eljárást, amelyet kezdeményeztek mérlegeléses alapon, és megvárta volna az Országgyûlés a választási bizottság eredményét. Miután nem ezt tette, megítélésem szerint eljárásával sérti az alkotmány 2. §-át, sérti az alkotmány 28. §-át, és nem sorolom végig, hogy a népszavazási törvénynek hány szakaszát sérti az Országgyûlés eljárása. Ezért nyújtottunk be koherenciazavart kiküszöbölõ módosító indítványt.
Köszönöm a figyelmüket. (Éljenzés és nagy taps az ellenzéki pártok soraiban.)