HIDASI REZSÕ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat 3. §-ához, a magyar exporthitel- biztosítás EU-konformitásának megteremtése érdekében a törvényjavaslat bevezeti a piacképes és nem piacképes kockázatok kategóriáját.
A nem piacképes kockázatok nem viszontbiztosíthatóak, ezek biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhetõ. A nem piacképes kockázatok taxatív felsorolása a törvényjavaslatban nem indokolt, mert azt, hogy az üzlet viszontbiztosítható-e, a mindenkori piaci helyzet határozza meg. A nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeit a törvényjavaslat értelmében kormányrendelet szabályozza.
A törvényjavaslat 3., 6., valamint 14. §-ához: a Mehib Rt. a kárkintlévõségek behajtása során olyan külföldi adósokkal kerül kapcsolatba, amelyekkel szemben nemcsak a biztosított, hanem egyéb jogcímen alapuló követelések is fennállnak. Ezekben az esetekben szükséges lenne a követelésállomány egységes kezelése, amely a behajtási tevékenységet hatékonyabbá tehetné.
A Mehib Rt. felkészült arra, hogy megvalósítsa a külföldi követelések ellenõrizhetõ nyilvántartását, kezelését és hatékony behajtását. Ezért indokolt törvényszintû felhatalmazást adni arra, hogy a Mehib Rt. a kormány megbízása, a költségvetés javára a központi költségvetés egyéb követeléseinek behajtására is jogosult legyen.
A 4. §-hoz: amennyiben az EXIM Bank Rt. a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésben megfogalmazott jogosítványai között a g) pont szerint bel- és külföldi hitelintézetektõl forrásszerzésre nemcsak hitel, hanem betét formájában is jogosult lesz, akkor a törvényen belüli összhang megteremtése érdekében szükséges a forrásoldali garanciát a hitelek mellett a betétekre is kiterjeszteni.
Az 5. §-hoz: a két társaság várhatóan tartós dinamikus növekedése szükségessé teszi, hogy a stabil mûködés biztonságos hátterét megteremtõ jegyzett tõke mindenkor rendelkezésre álljon. Az EXIM Bank Rt. esetében a jegyzett tõke reálértékének megtartását, illetve emelését elsõsorban banklimitek megállapítása, a kihelyezhetõ hitelek mértéke, azaz ezek nagyságának kötõdése a szavatoló tõkéhez indokolja. A szavatoló tõke nagysága, amelynek legfontosabb eleme a jegyzett tõke, meghatározza mind az üzleti, mind a forrásoldali aktivitást. Az elsõsorban devizában nyújtott hitelek a jegyzetttõke-emelés nélkül, a forint leértékelésével párhuzamosan egyre kisebb összegûek lehetnek.
Az EXIM Bank csak akkor végezheti hatékonyan tevékenységét, ha kedvezõ kondíciókat képes ügyfeleinek biztosítani, mûködési költségeit nem elsõsorban a hitelezési tevékenységén keresi meg, hanem azt jegyzett tõkéje jövedelmébõl képes fedezni. Az EXIM Bank tõkeemelése a kedvezõbb kondíciók kínálatának lehetõségén túl jóval nagyobb kockázatviselõ-képességet tenne lehetõvé, a költségvetés számára elõnyös módon, egy elfogadható kockázatú portfolió kialakításával. A Mehib Rt. esetében az alaptõke hozama biztosít fedezetet a mûködési költségek és a tartalékok jelentõs részéhez, tekintettel arra, hogy exportösztönzési szempontból a díjtételeket alacsony szinten kell tartani. Az exportösztönzés szempontjából kiemelt jelentõségû kereskedelmi kockázat biztosításának további dinamikus bõvülése is feltételezi a biztosítási állomány növekedését követõ jegyzetttõke- emelést.
A törvényjavaslat 5. § (1) bekezdéséhez: amennyiben az EXIM Bank Rt. a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogosítványok között a g) pont szerint bel- és külföldi hitelintézetektõl forrásszerzésre nemcsak hitel, hanem betét formájában is jogosult lehet, akkor a törvényen belüli összhang megteremtése érdekében szükséges a forrásoldali garanciát megteremteni, a hitelek mellett a betétekre is kiterjeszteni.
A törvényjavaslat 7. §-ához: a részvénytársaságok igazgatóságai a szaktárcák által jelölt tagokból állnak, akik ismerik a társaságokkal szemben támasztott elvárásokat. Indokolatlan ezért a tulajdonosi jogok gyakorlójának külön jóváhagyását elõírni, amely az üzleti terv véglegesítését idõben késleltetheti. Itt arról van szó, hogy jelen pillanatban az igazgatótanács 11 fõbõl áll, ebbõl a 11 fõbõl 8 fõt a szaktárcák delegálnak. Itt ki lehetne kötni azt, a módosító indítványunkban ezt jeleztem, hogy a szaktárcák által delegált fõk száma ne haladja meg a banki belsõ emberek számát.
A törvényjavaslat 13. §-ához: a nem piacképes kockázatok biztosítására általában nem érvényesek a biztosítási törvény rendelkezései, de lehetõséget kell teremteni arra, hogy a költségvetéssel való elszámolás során a tartalékképzés általános, a biztosítási törvény által elõírt szabályai érvényesüljenek.
A 13., valamint 14. §-hoz: a törvényhez kapcsolódó kormányrendeletben a nem piacképes biztosítás szabályait, a biztosítás feltételeit szükséges rögzíteni, míg a biztosítás tárgyának tételes rögzítése gátolná a Mehibet abban, hogy a piac változó igényeihez biztosításaival alkalmazkodni tudjon.
A törvényjavaslat 17. §-ához: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény a nagy kockázatok vállalására vonatkozó szabályoknál - a kárfizetés mértékei - kivételként kezelje a Mehib Rt. által biztosított exportszerzõdéseket. Itt azonban a kárfizetés mértéke helyett a biztosított összeg megjelölés indokolt, tekintettel arra, hogy a kárfizetés mértéke csak a káresemény bekövetkezése után állapítható meg. A bankok biztonságát a Mehib Rt. biztosítása adja meg. Ezért a biztosítás engedményezettje helyett a javaslat a kárfizetés jogosultja megfogalmazást tartalmazza, amely lefedi a biztosítotti és az engedményezési pozíciót is.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.)