BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója figyelemmel követte a törvényjavaslatot, amelyet már úgynevezett nonprofittörvény néven 1994 õszére ígértek. Mi szerettük volna, határozottan szerettük volna, hogyha ez a törvénytervezet sokkal korábban a tisztelt Ház elé kerül.
Ehhez az ígérethez képest a törvényjavaslat most, hároméves késéssel került a tisztelt Ház elé, és erre a jelentõs késedelemre igazán csak egy magyarázat kínálkozik: a koalíciós pártok egymás között sem tudták megteremteni az egyetértést a szabályozás célja, haszna és funkciója tekintetében. A benyújtott törvényjavaslat magán is viseli az egyet nem értés miatti kompromisszumokat. (Folyamatos zaj.)
Tisztelt Ház! A javaslatkészítés különbözõ fázisaiban több kampányszerû és kampányjellegû társadalmi vitát is rendeztek - 1995-96 nyara -, amelyeken mindig elhangzott az az ígéret, a javaslat hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül. A különbözõ regionális, országos viták és konferenciák a civil szervezetek képviselõinek jelentõs energiáit emésztették fel, ma mégis úgy tûnik, hogy a benyújtott javaslat egy olyan új javaslatnak számít, amelynek fogadtatásáról a szektor tényleges és vitaképes szereplõinek ilyen módon korábban nem volt módjukban nyilatkozni.
A korábbi javaslatok változásainak végigkövetésekor szembetûnõ, hogy jelentõs filozófiai, elméleti és gyakorlati korrekciók történtek a koncepcióban.
A korábbi javaslatban az úgynevezett nonprofit-felügyelet elnevezés alatt egy új intézmény körvonalazódott, amely a közhasznúság kritériumának megléte esetén engedélyezõ és ellenõrzõ szerepet, vagyis hatósági jogosultságokat kapott volna, a felügyeletet a kormány hozta volna létre - ez a jelenlegi javaslatból eltûnt. Azt is mondhatnám, hogy hála istennek eltûnt. De mi lesz ennek a több mint 50 ezer nonprofitnak mondott szervezetnek az ellenõrzésével és a felügyeletével?
Másrészt a korábbi javaslatban a közhasznúság kritériumait taxatív felsorolás és az ötfokozatú skála írta körül - mármint a közhasznúság kritériumait -, a különbözõ adózási és gazdálkodási kedvezmények, illetve könnyítések a többfokozatú skála szerint differenciálódtak. Ez a jelenlegi javaslatból szintén eltûnt, helyette egy kétfokozatú besorolás és az ehhez kapcsolódó kedvezmények maradtak a szövegben.
(15.50)
Harmadrészt változás történt abban is, hogy a korábbi javaslatok vitájában a szocialista javaslat alapján felbukkant egy nonprofit köztestület fogalma - értsd: a szervezetek által felállított köztestületként -, amely mint a szektor önellenõre normákat képezne, ellenõrizné a normáknak megfelelõ mûködést, pénzt, támogatást osztana. Ez az elképzelés - szintén hál' istennek - a jelenlegi tervezetben nem öltött testet, de nem tartom elképzelhetetlennek a tisztelt Ház kialakult gyakorlata alapján, hogy akár módosító indítvány formájában megjelenjen.
A benyújtott törvényjavaslatban az elméleti problémákat a következõkben látom:
A kívánt terület a rendkívül szerteágazó és bonyolult kérdések szövevényébõl összeállt képzõdményt, az úgynevezett nonprofit szektort kívánja szabályozni. Akkor, amikor számos elméleti vagy annak látszó kérdéskör nem tisztázódott, bármely e területrõl folytatott vitát nehezíti az, hogy a tisztázatlan kérdések fogalmi zavarokat, pontatlanságokat, meg nem értést eredményeznek.
Nemcsak speciálisan a magyar társadalmi helyzetben, de a világon mindenütt, így az általunk számos esetben példaképnek tekintett nyugat- európai polgári társadalmakban is polemikus problémát jelent a polgári öntevékenységen alapuló szervezetek, az állam, illetve szerveinek viszonya, a funkciók elválasztásának lehetõségei, különbözõ lehetséges szerepeik értelmezése. Többfajta példa van, a skandináv államoktól kezdve az Egyesült Államokig, Németország és Franciaország példája is.
A másik kérdéskör az, hogy mit nevezhetünk nonprofit szektornak, harmadik szektornak, nem kormányzati szektornak, civil társadalomnak. Ezek ismertetése az e kérdéskörre adott idõlehetõséget meghaladja.
Fel szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt elemzõi szerint az egyes fogalmak használata más és más funkciókat jelöl ki e törvénytervezetben is a civil vagy nem kormányzati alakulatok számára, de mindegyik fogalom abból a feltételezésbõl indul ki, hogy itt olyan állampolgári alapjogok gyakorlásáról van szó, mint az egyesülési jog, a véleménynyilvánítási és a petíciós jogok; másrészt a jogok gyakorlása a polgárok aktivitása, aktív magatartása útján valósul meg; harmadrészt szervezett, másképpen intézményesített vagy intézményesülõ dolgokról van szó, amelyben a polgárok egymással valami érdekében való együttmûködés formáját, szervezetét, tehát bizonyos mértékig intézményesült kört szerveznek.
Arról is beszéltünk, hogy valaminek a körülhatárolása és valaminek a valamitõl való elhatárolása történik meg, ilyen szempontból ennek a kulcsfogalmai a politikai hatalomtól való elhatárolódás, a gazdasági hatalomtól való elhatárolódás és a kívülrõl irányítottság helyett az önkéntességen alapuló belsõ késztetés, irányultság - ezt tartjuk mi döntõnek. A fogalmak használata láthatóan társadalmi-politikai funkciókat jelöl ki, szerepeket határol körül, viszonyokat nevez meg.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt gyakorlati problémák bemutatásával az általános vitát megelõzõen is arra kíván utalni, arra kíván figyelmet fordítani, hogy e törvényjavaslat, amely megítélésünk szerint legalább három évet késett, mégis milyen gyakorlati problémákat vet fel.
A közhasznúság feltételei között problémát látunk a vállalkozási tevékenységek bizonyos mértékû korlátozásánál, a gazdálkodási eredmény felosztásának tilalmánál. Megítélésünk szerint a politikai pártoktól való függetlenség és a közvetlen politikai tevékenység tilalmánál nehezen követhetõ és nehezen ellenõrizhetõ fogalmakat határoz meg; továbbá a szervezet ügyintézõ szervének mûködésére vonatkozó elõírásoknak való megfelelés - ülések gyakorisága, döntések nyilvánossága, a vezetõ tisztségek viselõivel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok - tekintetében, valamint a szervezet mûködését ellenõrzõ szerv mûködésére vonatkozó szabályok esetében látunk igen komoly aggályokat, amelyek oda vezethetnek, hogy a választások elõtt nem sokkal többel, mint fél évvel, ismét egy olyan jogszabályt, olyan törvényt hoz létre a parlament, amelyet a választások során a nagy érdekérvényesítõ szervezetek, pártok remekül tudnak felhasználni.
Mind e követelményeket a szervezetnek az alapító, létesítõ iratban kell szerepeltetnie, tekintettel arra, hogy létrejötte a bíróság határozatától, közhasznú szervezetként történõ nyilvántartásba vételétõl függ.
A fenti konstrukciónál az alábbi problémákat látjuk: a kritériumok többségét más, a megnevezett szervezeti jogkörre vonatkozó hatályos szabályok már tartalmazzák, e tekintetben a javaslat tehát kevés újdonsággal bír. Másrészt szükséges módosításokat más és más módon kell és lehet átvezetni egyesület vagy alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság esetében. A javaslat azt sugallja, hogy közhasznú szervezet, amelynek felügyelõ szerve van. Ez vajon azt jelenti, hogy egy egyesület esetében az eddig egyetemes felelõsséget viselõ egyesületi közgyûlés demokratikus jogait korlátozó vagy azt tõle átvevõ szerv jön létre? Mi nem erre gondolunk.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatainak összefoglalását az alábbiakban adjuk meg a közhasznú szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslat során:
Pontosítani szükséges, azoknak a lyukaknak a kiküszöbölése szükséges a törvénybõl, amely a közhasznúság meghatározásánál, a két közhasznúsági fokozat indokoltságánál, a közhasznúsági kritériumok meghatározásánál, a kedvezmények és igénybevételek lehetõségénél, valamint a közhasznú szerzõdés és annak nyilvánossága, illetve ellenõrzése területén található. Célszerûnek látszik összevetni a Ptk.- ban és más jogszabályokban meglévõ rendelkezéseket.
A tisztelt Ház figyelmébe ajánljuk, hogy más véleményünk van a közhasznúság kritériumairól, a közhasznúság fokozatairól és a közhasznú besoroláshoz szükséges elõírások és minõsítések eljárásáról. Aggályosnak tartjuk azt is, hogy a sporttevékenységnek a kiemelt támogatandók közé (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) mindenfajta követelmény nélkül való felvétele esetleg ambivalens érzéseket kelthet más szervezetekben.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt (Az elnök ismét megkocogtatja a csengõt.) módosító javaslatokkal kíván hozzájárulni e nagyon fontos törvényi szabályozás még pontosabbá tételéhez.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)